Szabó Magda Iskola - Történelem 2013/14

A 18. század általános jellemzői, nemzetközi politikája

A „hosszú 19. század”

-          a 19. század matematikailag 1801-től 1900-ig tart

• a „hosszú 19. század” egy olyan időszak, ami 1789-től 1918-ig tart, mert ez a két nagyon fontos évszám két új korszak és világ megjelenését eredményezte az európai történelemben
• 1789
  • ez a francia forradalom kitörésének éve
  • a mi világunk alapjai ekkor alakultak ki
  • a forradalom Franciaországban tört ki, de annak gondolatvilága és eredményei az ezt követő évtizedekben egész Európába eljutottak, és szinte mindenhol hasonló változások történtek egy idő után
• 1918
  • ez az 1914-1918-ig tartó első világháború végpontja
  • ez egyben egy komoly korszakhatár is: a világháború után sok minden alapjában megváltozott
  • eddig szoktuk számítani az ún., újkort” és innentől számítjuk az ún. „legújabb kort”, amiben mi is élünk
    • két példa, mind a kettő 1917-ben történt, tehát a világháború alatt történő eseményhez kötődik
      • egyrészt ekkor szállt be a világháborúba az USA és döntötte el azt: eddig, 1917-ig azt érezhette mindenki, hogy a világtörténelem kezdeteitől, az ókori görög világtól és Rómától kezdve Európa a világ gazdasági, politikai életének központja, ekkor azonban mindenki számára tudatosult, hogy Európa elveszítette a vezető szerepét, az USA gazdaságilag és katonailag is erősebb
      • a másik esemény 1917-ben a bolsevik forradalom Oroszországban, amivel a kommunisták jutottak hatalomra és kialakították a később Sztálin által tökélyre fejlesztett kommunista diktatúrát

A 18. század Európája

-          először röviden tekintsük át, hogy miről is lesz szó a következő pár órán

• a 18. században látszólag nem történtek nagy változások
  • ugyanolyan jelleggel működtek az államok, ugyanolyan gazdasági rendszer működött, ugyanazok az államok számítottak nagyhatalomnak
  • ez azonban csak a felszín volt – a felszín alatt, kevésbé láthatóan nagy változások történtek
    • a gazdaságban nagyon sok probléma alakult ki
    • a társadalomban jelentősen megerősödött a polgárság
    • a gondolkodásmód is jelentősen átalakult a felvilágosodás eszmerendszerével
• ezek a nagy változások a század végén hoztak jelentős, hirtelen, forradalmi változásokat
  • az egyik fontos esemény, amiről beszélni fogunk az észak-amerikai függetlenségi háború
    • az addig Angliához tartozó Észak-Amerika függetlenné vált, elszakadt Angliától és ekkor alakult az USA
  • a másik, még fontosabb eseményünk a francia forradalom

A változatlan felszín

-          ez elsősorban az államok és a gazdaság irányítását, a nagyhatalmak kilétét jelenti

-          a legtöbb nagy államban abszolutizmus, vagyis korlátlan királyi hatalom működött

• ez előtt a rendi monarchiák korszakáról beszélhettünk, ahol a király és a rendek együtt kormányoztak
  • ez az együtt kormányzás úgy valósult meg, hogy rendszeresen országgyűléseket, más néven rendi gyűléseket vagy parlamentet hívtak össze
  • a rendek nem az egész társadalmat jelentették, csak a felső 5%-ot: a nemességet, a főpapságot és a városok követeit
  • amikor az uralkodónak már elég bevétele lett ahhoz, hogy egyedül kormányozza az országát kialakult a korlátlan királyi hatalom, más néven az abszolutizmus
• az abszolutizmus időszakában a rendi gyűléseket az uralkodók nem hívták össze, a rendek megkérdezése nélkül egyedül kormányoztak
• az abszolutista állam három fő pillére
  • az állandó hadsereg
    • óriási kiadást jelentett, ezért nagy adókat kellett kivetni
  • nagy államapparátus vagy bürokrácia
    • kellett, hogy be tudják hajtani az adókat
  • az egyház támogatása

-          az európai államok élén nagy uralkodódinasztiák álltak

• ezek a dinasztiák egymás közt házasodtak, háborúztak, kötötték a békéket és a szerződéseket; népeik, de még nemességük sem nagyon szólhatott ebbe bele és nem is láthattak bele a fényűző kastélyok életébe

-          a legnagyobb uralkodócsaládok:

• a Bourbonok
  • a leghíresebb XIV. Lajos
  • a francia abszolutizmus és annak legkifejezőbb alkotása, a versailles-i palota minden európai uralkodó mintája volt
  • a francia gazdaság azonban nem állt fényesen
• a Habsburgok
  • Ausztria és sok kisebb ország uralkodói
  • birodalmukhoz tartozott a török kiűzése után Magyarország is
  • ők voltak a Német-római Birodalom császárai is
  • a politikailag es gazdaságilag eltérő fejlettségű területek meglehetősen gyenge teljesítőképessége a birodalom hatalmas kiterjedése es nagy lakossága ellenére megnehezítette, hogy Ausztria eredményesen álljon helyt a hatalmi versengésben
  • bár a birodalom vezetői mindent megtettek, hogy erős, abszolutista államot hozzanak létre, kísérleteiket – főleg a magyar rendek ellenállása miatt – csak részben koronázta siker
    • a Rákóczi-szabadságharc
• a Romanovok
  • Oroszország uralkodói
  • nagy gazdasági elmaradottságát ekkor még nagy emberanyagával tudta ellensúlyozni a konfliktusokban
  • a leghíresebb uralkodó Nagy Péter
• a Hannoveri dinasztia
  • ők a legkisebb és legkevésbé elismert uralkodócsalád, de meg kell említenünk, mert a 18. század egyik legerősebb államának uralkodói: Angliának
  • Angliában a 17. századi polgári forradalom hatására létrejött az alkotmányos monarchia, ahol az uralkodónak már csak szimbolikus szerepe volt, valójában a parlament irányított
  • Anglia a kor legjelentősebb nagyhatalma
    • hatalma a tengeri kereskedelemből származó bevételen alapult
    • gyarmatbirodalmán
      • India, Dél-Afrika, Ausztrália, Észak-Amerika
      • mindeközben kedvező a földrajzi fekvése – a sziget támadása szinte lehetetlen
        • alapelvük a kontinentális egyensúly fenntartása –
          • az európai konfliktusokban mindig a gyengébb felet támogatják, hogy senki se erősödjön meg nagyon
• a Hohenzollernek
  • az egyetlen új jelenség és új nagyhatalom a korszakunkban Poroszország