Szabó Magda Iskola - Történelem 2013/14

Az első civilizáció: a sumerok

-          keleti típusú államok

• az első civilizációk sok hasonló jellemzőt viselnek, ezeket keleti típusú államoknak nevezzük
• a legfontosabb civilizációk
  • Mezopotámia, Egyiptom, a zsidó állam területe, Fönícia, India, Kína

Mezopotámia földrajzi jellemzői

-          Mezopotámia elhelyezkedése

• Ázsia nyugati részén
• a Tigris és az Eufrátesz nagy folyói között
  • a Mezopotámia szó folyóközt jelent
• Mezopotámia déli területének neve: Sumer, itt alakultak ki az első államok
• az éghajlat
  • mocsaras terület: letelepedett emberek éltek itt, az emberek szigetekre épített vízi növényekből készített házikókban laktak
    • a két nagy folyó deltatorkolata miatt a talaj nagyon jó minőségű volt
    • fontos nyersanyag volt az agyag, a sás, a nád
    • hiányzott azonban a fa, a kő, a fémek
      • ezeket távolsági kereskedelemmel tudták pótolni
  • a csapadék azonban kevés volt
  • Mezopotámia leggazdagabb területe volt ez, ez ugyebár a Perzsa-öböl miatt kereskedelmi központ is volt
• Ha kevés a csapadék, hogyan lehetett megoldani a mezőgazdasági termelést?
  • öntözéssel – öntözéses földművelés alakul ki

-          Összefoglalóan: milyen tényezők segítették azt, hogy Sumer területén szerveződjenek meg az első államok?

• a terület alkalmas a gabonatermesztésre és több nyersanyag is megtalálható
• de az embereknek tenni kellett azért hogy kihasználják a környezetet (öntözés, távolsági kereskedelem), vagyis használni kellett a fantáziájukat, kreativitásukat
• északon az ősembereknek nagy küzdelmet kellett folytatni a természeti erőkkel, délen a trópusokon minden az ember ölébe hullott, Mezopotámiában, Egyiptomban, Indiában a környezet nem adott meg mindent, de maradt is ereje az embereknek a fejlesztéseken gondolkozni

Az állam kialakulása

-          Mi az állam?

• az emberek már szervezett közössége

-          Milyen közvetlen okok hívták létre az első államokat? Miért kellett „megszervezni” az emberek közösségét, mit nem lehetett „szervezés nélkül” megtenni?

• vannak szükségletek, melyeket a közösség csak együttes erővel tud megoldani
  • védelem
  • utak, csatornák építése, karbantartása
  • a gazdaság irányítása
  • hadjáratok indítása

-          a házak

• az agyagot építésre is használták: sár+vízi növények, csak az alap lehetett kő, mert az kevés volt
  • kora nyáron szárították ki a téglákat (sár+növények) – hogy ne legyen eső
  • késő nyáron építették a házakat – a mezőgazdasági munkák befejeződtek és volt idejük megcsinálni
  • az esőtől tetővel védték a házakat

-          Hogyan néztek ki ezek a Sumer területén létrejövő államok?

• városállamok voltak
• magyarországi megyényiek ezek az államok
• a városállam egy vagy pár nagyobb városból és a hozzá tartozó, azt élelemmel ellátó földekből állt
• kb. 15 sumer városállamot ismerünk

-          a tipikus sumer városállam négy részből állt:

• a fallal körülvett város, benne a templom, a palota és a polgárok házai
• a külsőváros, a várost élelemmel ellátó házcsoportok, gazdaságok, mezők, kertek
• a kikötő: itt a „külföldi” kereskedők éltek és itt voltak raktáraik is
• a csatornázott termőföldek

-          Mekkorák voltak ezek a városok?

• 40-50 000 fő, de a nagyobbak, pl: Ur 300 000 fő

-          Az állam létrejöttével a társadalom is differenciálódik, létrejön a vezetők rétege.

• a hatalom egyedüli birtokosa az isteni eredetűnek tekintett uralkodó
• az uralkodónak teljhatalma volt
  • a hadsereg irányítója
  • a legfőbb törvényhozó
  • a legfőbb bíró
  • a főpap
  • a földek birtokosa

Templomgazdaság

-          a keleti típusú államokban egy sajátos gazdasági rendszer működött az uralkodó által felelről irányítottan

• ezt központosításnak, idegen szóval centralizációnak hívjuk

-          működése

• 1. fontos tétel: az összes földterület az államé, az embereknek nem volt magánföldtulajdonuk
• 2. fontos tétel:a termelést és elosztást központilag szervezték meg
  • egy újraelosztó rendszerről van szó
  • három társadalmi csoport volt:
    • a rabszolgák, akik még kevesen voltak és főleg a palotában dolgoztak
    • a földművesek rétege volt a legnagyobb
    • a kézművesek késztermékeket állítottak elő (fegyverek, szerszámok, használati tárgak)
  • mindenki az általa megtermelt javakat beadta a palotába, ahol a nagy raktárakba kerültek ezek
  • mindenki visszakapta azt és csak azt, amire szüksége volt
  • a rabszolgák a munkájukat adják be és élelemet kapnak
  • a földművesek élelmet termelnek, élelmet és szerszámokat kapnak
  • a kézművesek készterméket adtak be és élelmet és nyersanyagot kaptak
• 3. fontos tétel:
  • Melyik az a cikk, ami kívülről kerül a rendszerbe?
    • a nyersanyag (itt különböző fémekről, kövekről beszélhetünk)
  • Honnan?
    • távolsági kereskedelemmel
    • Hogyan néz ki egy kereskedelmi expedíció? Mi kell hozzá?
      • vagyon: lovak vagy tevék, emberek, az ő ellátásukat is biztosítani kell
      • hadsereg: meg kell védeni ezeket a karavánokat
  • Ki hozza ezt a nyersanyagot a rendszerbe?
    • az uralkodó, az állam: csak ők tudják ezt biztosítani
    • beszéltünk arról, hogy a gazdaság megszervezése volt az egyik fő megszervezendő feladat, ami létrehívta az államot: a gazdaság megszervezését csak a fontos nyersanyagokat megszerző, azzal rendelkező személy láthatta el: akik ezt megtették, a korábban megerősödött, fegyveresekkel rendelkező személyek válhattak uralkodóvá, így alakult ki ez a felülről szervezett gazdasági rendszer és az állam, mint az emberek megszervezett közössége