Egyiptom, a Nílus ajándéka
Az egyiptomi állam kialakulása
- az állam hasonló okok miatt jött létre, mint Mezopotámiában
- Kr. e. 3000 körülre kialakult Alsó-Egyiptom és Felső-Egyiptom
- Narmer-paletta – Narmer déli király legyőzte északot és egyesül a két országrész
- az ókor végéig az egyiptomi uralkodók mindkét ország királyi címét viselték, Egyiptom hivatalosan kettő volt
- Egyiptomban jön így létre az első nagy kiterjedésű állam a történelemben, a sumer civilizáció ekkor már virágzik, de városállami szinten
Földrajzi környezet, gazdaság
- kétféle földtípus
- fekete föld – a Nílus termékeny fekete iszapot rakott le minden áradásakor
- vörös föld – a sivatag
- Egyiptom éghajlata
- meleg – 30-40 C nyári hőmérséklet
- régebben valamennyivel másabb volt az éghajlat, mint ma
- csapadékosabb volt, szavannák
- úszók barlangja – 5000-7000 évvel ezelőtt, még préri jellegű volt Egyiptom
- kevés csapadék
- a Nílus áradásai határozták meg a gazdaságot és ezáltal a terület egész életét
- július 19. körül lépett ki a Nílus a medréből – innen számították az évet is az egyiptomiak
- a termékeny iszapot szétterítette
- a gátakat az áradások idején átvágják és a Nílus az egész területet elönti, a falvakat magaslatokra építették, ezek ekkor szigetre kerülnek
- az egyiptomiak öntözéses földművelést végeztek
- a saduf egy gémeskút szerű szerkezet, amivel a Nílus vizét tudták kiemelni
- ásványkincsek
- nád, papiruszsás, agyag
- kőben nagyon gazdag
- mészkő, homokkő, diorit, gránit
- hiányzó ásványkincsek
- arany, réz
- fa
A társadalom
- fáraó
- isteni eredetű a hatalma
- teljhatalmú
- az ország területe elvben az ő birtoka
- templomgazdasági jelleg alakul ki itt is
- főpapok, hadvezérek
- írnokok, papok, katonák
- nem csak az állami szervekben, de a magángazdaságokban is jelentős volt az írásbeliség
- közrendű szabadok
- az állam földjein dolgoztak
- a népet a mezőgazdasági munkák szünetében középítkezésekhez vezényelték, ezért ellátást kaptak
- ők építették a piramisokat is
- rabszolgák
- szűk réteg
- hadjáratok folyamán kerültek Egyiptomba
Az egyiptomi írás
Az egyiptom írás
- az egyitptomiak papirusztekercske írtak vagy kőbe vésett feliratokat készítettek
- ez papiruszsásból készült
- préseléssel, összenyomással készítik belőle a papiruszt
A hieroglifák megfejtése
- az egyiptomi írásrendszert hieroglifáknak hívjuk
- a Rosetti kő
- Napóleon egyiptomi hadjáratára több mint 150 tudóst vitt magával
- Napóleon egyiptomi hadjárata kudarc volt, de egyben a modern egyiptológia megalapítása is
- Napóleon katonái a Rosetta erődben találták, beépítve a falba, mint építőkő
- a megtaláló hadnagy felismerte, hogy görög és hieroglif írás is van rajta, így Kairóba küldte tanulmányozásra
- a British Museumban van, mert az angolok szerezték meg 1801-ben
- a Rosetti-kő nyelvei
- két különböző egyiptomi írásmóddal (hieroglif és démotikus) és ógörögül van felírva ugyanaz a felirat
- a hieroglif és démotikus írás különbsége
- hieroglifák: könnyen felismerhető képek
- ezt a papok használták vallásos szövegekhez, vagy hivatalnokok
- démotikus írás
- ez a nép által használt írás
- ha egy győzelemről helyeznek el szöveget egy templom falára, azt hieroglifákkal írják, ha a mosodásnak írták fel mit kell kimosni vagy egy számlát, arról, hogy hány kecskét vett, azt démotikus írással
- a mi nyelvünktől sem teljesen idegen ez: vannak a nyomtatott betűk és a folyóírás
- Champollion, a megfejtő
- Champollion egy könyvtáros fia volt, 14 éves korára 8 nyelven beszélt
- a 18. század végén jöttek rá, hogy az egyiptomiak a fáraók nevét ovális keretbe írták
- cartouche a név, mert egy francia tiszt mikor meglátta ezeket, azt mondta, olyanok mint a cartouche, ami golyót, lövedéket jelent
- a Rosetti-kövön az első sorban már találunk egy uralkodónevet a görög írásban
- mivel a név betűi a hieroglif szövegben megegyeznek a görög szövegével rájöttek, hogy egy abc-írással van dolgunk
- innen fejtette meg az egész írást
