HTML

Szabó Magda Iskola - Történelem 2013/14

Friss topikok

Címkék

18. század (1) 5. osztály (142) 6. osztály (175) 7. osztály (126) abszolutizmus (1) anarchizmus (1) Anglia (2) arabok (1) Aranybulla (1) Athén (3) Augustus (2) a történelem forrásai (1) Bach-rendszer (2) Bizánc (2) Caesar (1) Deák Ferenc (1) demográfia (1) demokrácai (2) dolgozat (57) Dózsa György (1) egyház (1) egyháziak (4) Egyiptom (1) Erdély (1) eretnek (1) evolúció (3) felvilágosodás (1) filmklub (8) Fönícia (1) forradalom (3) Franciaország (1) francia forradalom (5) frankok (2) gazdaság (1) germán (1) gyarmatosítás (1) harmincéves háború (1) házi feladat (130) hűbériség (1) Hunyadi János (1) Hunyadi Mátyás (2) II. (2) II. András (2) II. József (1) III. Béla (1) III. Napóleon (1) imperializmus (1) India (1) információ (71) inkvizíció (1) ipari forradalom (1) Iszlám (1) iszlám (1) IV. Béla (2) jegyzet (152) Jézus (1) jobbágyság (2) József (1) kalandozások (1) Kálmán (1) Karl Marx (1) katolikus egyház (1) kereszténység (2) kiegyezés (1) Kína (1) Kolombusz (1) kommunizmus (1) Kossuth (2) középkor (9) László (1) Lenin (1) lovagok (2) Makedónia (1) Mátyás (1) Mezopotámia (2) Mohács (1) Mükéné (1) művészet (1) Nagy Károly (3) Nagy Lajos (2) Nagy Sándor (1) Napóleon (2) nemesség (3) Németalföld (1) Németország (1) népesedés (1) nők (2) Olaszország (1) óravázlat (1) Oroszország (1) őskor (3) pápa (1) pápaság (1) perzsa (1) Petőfi (1) Philipposz (1) polisz (1) reformáció (4) reformkor (11) Remus (1) Róma (16) Romulus (1) Spanyolország (2) Spárta (1) Spartacus (1) szabadságharc (2) Szapolyai (1) Széchenyi (1) Szent Ferenc (1) szociáldemokrácia (1) társadalom (1) tatárjárás (1) török kor (2) történészek (1) újkőkor (1) uradalom (1) USA (1) usa (1) városok (2) vocabulary (69) Wesselényi (1) Zrínyi Miklós (1) zsidó nép (1) Zsigmond (3) Címkefelhő

6. osztály_órai jegyzet_A középkor vége

2013.10.25. 09:34 priszlinger

A középkor vége

 

-          a középkor időszakát 1492-ig szoktuk számolni, ekkor fedezi fel Kolumbusz Amerikát, ami nagy változásokat hoz a világ képében

-          a 15. századra megváltoztak azok a társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok, amik jellemzőek voltak több száz évig, és amiket középkor jelzővel illetünk

 

Változások a gazdaságban

 

-          a pénzforgalom megnövekszik

  • a középkor folyamán a vagyont a földbirtok jelentette, a pénznek sokáig nem volt szerepe
    • a földesúr is terményben kapta meg a jobbágyok szolgáltatásait, nem pénzben
    • az emberek az önellátó uradalmakon éltek, mindent megtermeltek, amire az embereknek szükségük volt
  • a változás
    • a jobbágyok egyre több felesleget termelnek
      • a mezőgazdasági termelés fejlődése, új szerszámok hatására történik mindez
      • vagyis lesz olyan gabonájuk, állatuk, amit piacra vihetnek
    • a nagyvárosok kialakulása
      • vagyis lesznek olyan emberek, akik piacot jelentenek ezeknek a terményeknek
    • Európa áttér a pénzhasználatra

-          a jobbágyi státusz megszűnik, az egykori jobbágyok szabad bérlőkké válnak

  • a pestis hatására erősen csökken a népesség
  • így csökken a munkáskezek, vagyis a munkaerő mennyisége
  • a földbirtokosok egyre nagyobb kedvezményekkel csábítják a jobbágyokat a földjükre
    • kevesebbet kell robotolni vagy egyáltalán nem
    • lassan inkább bérbe adták földjük egy részét, vagyis nem klasszikus jobbágy-földesúr viszony jött létre a szokásos szolgálatokkal, hanem a két fél között nem volt alá-fölérendelt viszony, hanem szabad emberként kötöttek egy szerződést: a földművelő egy évben fizet valamennyi pénzt a föld használatáért

-          a posztóipar előretörése

  • alapanyaga a birka gyapja vagy bizonyos növények (len, kender)
  • a jobbágyok vagyonosabbá válásával jobban megfizethették a ruhákat
  • megjelenik a lábbal hajtott szövőszék
  • a földesurak gyakran legelőkké alakították a föld jelentős részét

 

Változások a társadalomban

 

-          a középkorban a társadalom függőleges tagolódású volt, az alá-fölérendelt kapcsolatok voltak erősek

-          a változás

  • a társadalom szereplői azonban egy idő után felfedezték, hogy vannak mellettük hasonló helyzetű, hasonló célokért küzdő személyek, akikkel ők egy csoportot alkotnak
  • az alá-fölérendeltség helyett a középkor végén az lett a fontos, hogy ki tartozik egy csoportba, hasonló helyzetbe
  • ezeket a csoportokat rendeknek nevezzük
    • rend: azonos jogállású, azonos kiváltságokkal rendelkező, kiváltságaikat örökítő társadalmi csoportok, melyek együttes érdekeiket politikai síkon érvényesítették
  • az egyes rendek
    • egyháziak
    • városi polgárok
    • nemesek
    • ! a jobbágyokat nem tekintjük külön rendnek, mert nem szervezik meg magukat, nem érvényesítik érdekeiket együttesen

 

Változások a politikában, az államok működésében

 

-          a középkorban az uralkodó egyedül irányítja államát, esetleg a legbefolyásosabb nemesekből álló királyi tanács szólhat bele az állam ügyeinek intézésébe

-          a változás

  • a nemesség megerősödése miatt az uralkodó már nem tudta egyedül irányítani az országát
    • folyamatosan utaznia kellett, ellenőrizni kellett az erős nemeseket
  • kialakul az a gyakorlat, hogy az uralkodó megerősítést kér egy-egy döntése előtt a nemesektől, a városi polgároktól vagy a papságtól
  • ez átalakítja az államszervezetet és létrejön a rendi állam
    • ez azt jelenti, hogy az uralkodó és a három rend tagjai rendszeresen találkoznak, és a rendek beleszólhatnak az ország irányításával kapcsolatos döntésekbe
    • a rendek általában képviselőket küldenek, vagyis egy megye nemesei megbeszélik, megszavazzák, hogy ki menjen közülük a gyűlésbe, ahogy a városi polgárok és a papok is csak képviselőket küldenek
    • angol mintára parlamentnek nevezünk
    • a gyűlést a király vezeti, de nem kötelező megfogadnia a rendek beleszólását
  • Mit akarnak elérni az egyes szereplők?
    • a király azt akarja, hogy a rendek járuljanak hozzá, hogy
      • újabb adókat vet ki
        • az adókat a jobbágyok fizetik, de a nemesek persze nem mindig támogatják ezt, hiszen akkor ők kevésbé sarcolhatják meg a jobbágyaikat
        • katonákat toboroz egy háborúhoz
    • a rendek képviselői különböző kiváltságokat akarnak
      • a városiak újabb jogokat
      • a nemesek nagyobb hatalmat a jobbágyok felett
      • a papok nagyobb önállóságot
    • az uralkodó és a rendek között tehát hatalommegosztás keletkezett

 

Az Elbától keletre és nyugatra

 

-          Európa történelmében a középkor végétől kialakult egy éles határvonal: Nyugat- és Kelet-Európa között

-          a megbeszélt változások elsősorban Nyugat-Európában történtek meg, kelet Európában a középkori viszonyok további évszázadokra is megerősödött

Szólj hozzá!

Címkék: jegyzet középkor 6. osztály

A bejegyzés trackback címe:

https://szmtortenelem2013.blog.hu/api/trackback/id/tr495598500

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása