- a nemesi családok leányai részére két életút kínálkozott
- vagy megházasodtak és várúrnők lettek
- vagy kolostorba vonultak és apácaként élték le az életüket
- a legtöbb nemesasszony mindkét életformát átélte:
- leánykorban egy részük kolostorban nevelkedett;
- majd megházasodva várúrnőként élt férje mellett;
- megözvegyülve „felvette a fátylat”, s kolostorban, apácaként fejezte be életét
Nézzük először a házasságban élő nők helyzetét!
- a nők életének folyama
- a lányok oktatása
- nemcsak sajátos „női” tevékenységekre (varrás, szövés, hímzés) oktatták őket, hanem gyakran a fiúknál alaposabb szellemi képzésben is részesültek
- megtanulhattak írni-olvasni, énekeket előadni, színes történeteket mesélni, s elsajátították a latin nyelvet is
- nemcsak sajátos „női” tevékenységekre (varrás, szövés, hímzés) oktatták őket, hanem gyakran a fiúknál alaposabb szellemi képzésben is részesültek
- a lány 12 éves korában vált nagykorúvá, vagyis a házasságra alkalmassá
- a legtöbben 14 éves korukban már ténylegesen házasságban éltek
- 20 éves kora táján már többgyermekes anya volt
- a szülésbe sokszor belehaltak
- 30 éves kora körül pedig már nagymama, s igen gyakran özvegy
- a várúrnő feladatai
- az utódok, örökösök biztosítása
- a reprezentálás volt: ünnepségek, jeles események, vendégek fogadása alkalmával fényes ruhában pompázni
- a szorosan vett háztartás irányítása: gondoskodás az élelemről, ruházatról, a szolganép felügyelete
- a nők helyzete jogi szempontból
- a nők helyzete a családi állapotától függött, egyszerűbben, hogy házas volt-e vagy sem
- ha a felnőtt nő házasságban élt, akkor jogi alárendelt helyzetben volt férjétől
- nem köthetett szerződést
- nem lehetett tanú egy perben
- nem kölcsönözhetett pénzt
- ha a felnőtt nő nem él házasságban, akkor élhetett ezekkel a jogi intézményekkel
- a büntetőjog
- a terhes nőt nem lehet kivégezni és kínozni
- a nők kivégzése egyféle lehetett: máglyahalál
Lehetett-e komoly politikai hatalma egy középkori nőnek?
- lehettek királynők, régensek, hercegnők
- oka nem a haladó nézet volt, hanem, hogy a középkori királyságok dinasztikus úton működtek: a családban maradt az uralom, ha nem volt férfi örökös a legtöbb helyen nő is örökölhetett, de ez volt a helyzet a hercegségekben, grófságokban is
- városokban, ahol a vezetőket (polgármester, konzul) választották sosem került nő hatalmi pozícióba
Lehetett-e szerepe a középkori gazdasági életben egy középkori nőnek?
- özvegyeknek lehetett műhelye
- egy párizsi céhjegyzékből kiderül: a 100 cégből 86-nak volt női tagja
Apácák és apátnők
- az apácák szinte kivétel nélkül nemesi származású hölgyek voltak
- szegényebbek nemigen kerülhettek be, legfeljebb a szolgálók közé, mert a belépéskor jelentős hozományt kellett adni a kolostor javára
- számos nemesi származású, előkelő hölgy úgy érezte, hogy kolostorba lépve, majd idővel annak élére kerülve nagyobb szabadságot élvez, mint házasságban, várúrnőként, ahol mégiscsak alá volt rendelve férjének
- Bingeni Szent Hildegard
- a 12. században élt, nemesi származású hölgy
- 5 évesen már vallási jelenést látott
- látomásai arra késztették, hogy írjon
- orvosi kúrákat is leírt, ma is népszerű zenét írt, kidolgozott egy alternatív abc-t
- előadókörútra is ment, nyilvánosan prédikált, ami a korban egyáltalán nem volt megengedett a nőknek
- leghíresebbek ma egyházi zenéi
