Szabó Magda Iskola - Történelem 2013/14

-          a tatárok 1241-42-ben végigpusztították Magyarországot

-          Milyen okai voltak annak, hogy könnyen megtehették ezt?

• a kunok elűzése
• a magyar nemesek viselkedése
  • mivel Béla a birtokokat vissza akarta venni szembekerült az előkelőkkel, akik közül sokan a király vereségét óhajtották
  • a magyar nemesek nem tettek meg mindent Béla segítségéért
• IV. Béla felkészületlensége
  • Béla kifejezetten rossz hadvezér volt és sok hibát vétett a tatárok elleni felkészülésben
• a muhi csata
  • a körülmények
    • a magyar és a tatár sereg a Sajó folyó melletti Muhi községnél találkoztak
      • ma ez Miskolchoz van közel
      • durván 60 000-es tatár fősereg érkezett Batu kán vezetésével az országba
  • Milyen hibákat vétett Béla király?
    • a szekerekkel és a sátrakkal szinte elzárták egymást a magyarok, rosszul állították fel a tábort
    • a tatárok jobb pozícióban, egy magaslaton táboroztak
    • este egy kisebb csata után a magyarok megnyugodva aludni tértek
    • a tatárok átkelve a Sajón bekerítették a magyar tábort
    • a tatárok ezután nyílzápor alá vették a tábort és a mozgási szabadságuktól megfosztott magyarok csak menekülni tudtak
    • a tatárok nagy vérfürdőt rendeztek
  • Béla Pozsonyon keresztül a dalmáciai Trau várába menekült
    • a tatárok egészen idáig üldözték, ugyanis általában az elfoglalt terület királyát megölték, hogy az ellenállást gyengítsék
• Milyen kilátásai voltak Magyarországnak a csata után?
  • az egész fősereg elveszett, a király elmenekült, a tatárok szabadon kifoszthatták az egész országot

-          a tatár fosztogatás

• Rogerius, kortárs szemtanú „Siralmas ének” címmel írt beszámolót a tatár pusztításról
• 1242 januárjában a tatárok átkeltek a Dunán
  • a pusztítások mellett Esztergom, Fehérvár és Pannonhalma erősített váraiknak köszönhetően ellenállt
• nagyon sok falu elpusztult, egész országrészek néptelenedtek el
• a tatárok az ország lakosságának kb. 15%-át, többszázezer embert pusztítottak el
  • falvak néptelenedtek el, a szántókat és az állatállományt is komoly károk érték

-          a tatárok váratlanul, de tervszerűen kivonultak Magyarországról

• a nagykán-választás az egyik lehetséges ok, amire Batu kán, a mongolok nyugati csapatainak vezetője szeretett volna hazautazni
• taktikájuk, hogy az adott területet nem első lendületből foglalják el

Az ország újjáépítése

-          Béla további uralkodására az újabb tatár támadás elleni felkészülés jellemző

• Béla személyes nagysága, hogy felismerte, hogy addigi politikája hibás volt és sok mindenen változtatott

-          telepítési program

• a tatárok az ország lakosságának kb. 15%-át, többszázezer embert pusztítottak el
• az idegen bevándorlók zöme a környező országokból érkezett
• többszázezer kun érkezik vissza az Alföld lakatlanná vált területeire
• jászok is érkeztek
• szlávok és németek is jöttek
• több tízezer román is betelepül a Kárpát-medencébe
• jelentős a belső vándorlás is a lakatlanná vált területek felé
• IV. Bélát ezért nevezik második honalapítónak

-          a hadügyi reform és birtokpolitika

• korábban Magyarországon csak a királynak volt hadserege, a báróknak jóval kisebb birtokaik voltak, nem tudtak haderőt kialakítani
• Béla terve: a királyi mellett nagy hadereje legyen a báróknak is, így együtt meg tudják védeni az országot
• korábbi politikáját megváltoztatva nagy birtokadományozásba kezdett és a létrejövő nagybirtokos báróknak engedélyezte a magánhadsereg tartását
  • Kik lettek ennek a tagjai?
  • a királyi szerviensek rétegéből kialakuló nemesség
    • ez azonban nem a nyugati típusú hűbériség, ugyanis a nemesek nem kaptak földet uruktól, csak védelmet és ellátást és ennek cserében katonáskodtak nála
    • őket familiárisoknak nevezzük
      • a latin familia szó családot jelent, lényegében családtagok voltak
• Béla nem akart lemondani az erős királyi haderőről sem
  • kunok – korszerűtlen, könnyűlovas, de nagy létszámú és csak a királytól függő haderő
  • a városok katonákat állítottak ki neki

-          a várépítések

• a tatár támadás idején az istváni időkből fennmaradt földvárak nem tudtak ellenállni a támadásoknak, a Dunántúl egyes kővárai viszont sikeresek voltak
• a király sok várat épített és építtetett át a tatárjárás után, de hamar rájött, hogy ezt a terhet meg kell osztania a társadalommal
• a nagybirtokosok várépítési hajlandósága nagy lett, összességében 1270 körülre már kétszer annyi kővár van magánbirtokon, mint királyin
  • egy birtokos általában egy várral rendelkezett, a nagyobbak 3-4-gyel

A magyar társadalom a 13. század végén

-          hosszú ideig tartó átalakulás után a magyar társadalom a 13. század végére jól elkülöníthető és megszilárduló csoportokra oszlott

-          a bárók: hatalmas birtokokkal rendelkeznek ekkor már és a királlyal vetekedő haderővel

• a nemesi hadsereget bandériumnak hívjuk
• az országban a 13. század végére káosz, anarchia alakult ki
• a király csak egy volt a nagybirtokosok közül
• egyes bárók az adókat és a vámokat is a saját kincstárukba szedték be

-          a nemesek: a báróktól függnek

• az Aranybullában voltak felsorolva előjogaik
  • adómentesség
  • csak a védekező háborúk idején kötelesek hadba vonulni
  • a király tudta nélkül nem ítélhették el őket
  • törvényes ítélettel lehetett csak elfogni őket

-          jobbágyság: a nyugat-európaihoz hasonló szolgáltatásokkal tartozott földesurának

Az Árpád-ház kihalása

-          IV. Kun László

• kun származású és főleg a kunok között élt
• uralkodása idején a bárókkal hadakozott, már nem uralta saját országát

-          III. András

• nem volt utóda, halálával 1301-ben kihalt az Árpád-ház