A gazdaság kötöttségeinek eltörlése
- a robot eltörlése
- a robot
- más néven a munkajáradék
- a jobbágy ingyen munkával művelte a földesúr földjét, a majorságot
- ez évente akár 150-200 nap munkát is jelenthetett
- ezt, mint az egyik jobbágysághoz kötődő feudális szolgáltatást természetesen el kell törölni a polgárosodás hívei szerint
- a gazdaságot különben is hátráltatja, hiszen a jobbágy nem érdekelt a pontos és gyors munkában
- a jobbágyokat a robot eltörlése érdekelté tenné a munkájukban
- a céhrendszer felszámolása
- a céhek
- az ipari termelés középkori módja
- szigorú szabályok vonatkoznak a mesterekre az anyag beszerzésétől a termék eladásáig
- a céhekben egy mester készíti az árut
- Milyen módon termeltek ekkor Nyugat-Európában?
- manufaktúrákban és gyárakban
- ezek a modern tömegtermelésre berendezkedett üzemek
- a céhek nem versenyezhetnek ezekkel
- ha egy ország ipara céhes keretek közt termel, nem lehet versenyképes európai szinten
Iparfejlesztés
- Miért érzik úgy a reformellenzékiek, hogy fejleszteni kell az ipart?
- Magyarország a Habsburg Birodalmon belül a mezőgazdasági termékek előállítására szakosodott
- a Habsburg Birodalom tudatosan hátráltatta a magyar ipar fejlődését
- ha Európa gazdaságára tekintünk, azt mondhatjuk, hogy az ipar vált a gazdaság fontosabb ágává
- míg a mezőgazdasági termelés nagyjából hasonlóan folyt, mint pár évtizede, az iparban forradalmi változások játszódtak le
- az az állam vált gazdaságilag sikeresebbé és erősebbé, amelyik ki tudta használni az ipari forradalmat
Az infrastruktúra fejlesztése
- infrastruktúra
- általában a közlekedés kapcsán használjuk
- minden olyan dolog, ami a szállításhoz szükséges
- utak, hidak, vasutak
- de szinte bármely területen használhatjuk ezt a szót, ahol a működési feltételeket jelenti
- az iskolánkban az infrastruktúrához tartoznak a projektorok, táblák, térképek, informatikaterem
- Magyarországon milyen állapotban van a közlekedés?
- nagyon rossz, komoly fejlesztésre szorul
A politikai szabadságjogok kiterjesztése
- a törvény előtti egyenlőség megteremtése
- a sajtószabadság megteremtése
- cenzúra
- minden nyomtatásban megjelenő lapot és könyvet előzetesen be kellett mutatni és engedélyeztetni
- a Habsburg kormányzat által működtetett cenzorok mindent kihúztak, ami ellenkezett az érdekükkel
A magyar nyelv és kultúra fejlesztése
- Melyik az az ága a felvilágosodásnak, amihez a nemzeti kultúra és a nyelv ápolása kapcsolódik?
- a nacionalizmus, a nemzeti érzés elterjedése
- Magyarországon ez erősen megjelent a reformkorban
- terjedtek a magyar nyelvű újságok
- működött a nyelvújító mozgalom
- magyar nyelvű drámák és regények jelentek meg
- magyar nyelvű színházak kezdték meg működésüket
- kiemelten fontos volt a magyar nyelv szerepe
- Mi volt a hivatalos nyelv ekkor?
- a latin
- II. József a németet vezette be, de halálos ágyán visszavonta rendelkezéseit, így a latin maradt a hivatalos nyelv
- a magyar nyelv hivatalossá tételét széles körben támogatták a nemesek
- a nacionalizmus ugyanis sok olyan magyar nemest is elért, akik a nemesi előjogok lebontását, a jobbágyfelszabadítást nem támogatták
- ezt a népszerű törekvést siker is koronázta, ami szinte egyedüli siker a reformkori ellenzék számára
- 1844-ben hivatalos nyelvvé vált a magyar Magyarországon
Unió Erdéllyel
- unió = egyesülés
- Erdély helyzete
- Erdély hagyományosan a Magyar Királyság része volt, de a gyakorlatban a Habsburgok nem adták vissza Magyarországnak a török kiűzése után, hanem Bécsből kormányozták
- a Habsburg uralkodók többször is ígéretet tettek Magyarországnak arra, hogy visszakapja Erdélyt, sőt törvényt is hoztak erről, de a gyakorlatban semmi sem történt
- Magyarország és a Habsburg Birodalom kapcsolata
- fontos megvizsgálnunk, hogyan vélekedtek az ellenzékiek a Habsburg Birodalom és Magyarország viszonyáról
- hangsúlyoznunk kell, hogy fel sem merült a függetlenedés
- mind Széchenyi, mind Kossuth és a nemesek is Magyarország jövőjét a Habsburg Birodalmon belül képzelték el
- de egy alkotmányos alapon működő, modernizált birodalom keretei között
- azt szerették volna, ha Pest egyre nagyobb szerepet kap a birodalmon belül, akár a birodalom központja és a császár székhelye is Magyarországra kerül
