Lajos felnőtt korában is igyekezett a lovagi eszmények szerint élni
a harcokban bátor, sok esetben vakmerő volt, gyakran harcolt az első sorokban
ezt tanúsítják oklevelei is, amelyekből kiderül, hogy az esetek többségében a király szemtanúja volt a kitüntetett, megadományozott, megjutalmazott katonája hőstettének
ennek megfelelően Lajos gyakran került veszélyes helyzetekbe
a tankönyvben több történetet is olvashattok tetteiről
a nápolyi háborúk
az ok
a megállapodás szerint nagybátyjának, Andrásnak, Johanna férjének kellett volna uralkodnia Nápolyban, de csak feleségét koronázták meg, kisemmizve Andrást
Lajos és András anyja, az özvegy királyné, Erzsébet nagy nyomást helyezett a nápolyiakra és a pápára, hogy elérje sógora megkoronázását, 10 tonna aranyat osztott ki ajándékként, kenőpénzként Nápolyban
mire a pápa beleegyezett végül András megkoronázásába, felesége Johanna és annak szeretője meggyilkoltatta Andrást
1347, az első nápolyi hadjárat
ellenállás nélkül vonult be Nápolyba, Johanna elmenekült
több kivégzés mellett magát nápolyi királynak kiáltotta ki és magyar katonaságot hagyott hátra
a pestisjárvány miatt hamar haza kellett térnie Magyarországra és hamar összeomlott otthagyott magyar uralma, Johanna visszatért
1350, második nápolyi hadjárat
hasonlóan alakul
hűbéres államok koszorújával vette körül Magyarországot
Szerbiát és Boszniát hűbéri függésbe kényszerítette
Havasalfölddel és Moldvával, a két román fejedelemséggel szemben nem volt sikeres a politikája
Lengyelország
Lajos volt III. Kázmér kijelölt utóda és halála után 1370-1382-ig lengyel király lett
Lengyelországban Lajos anyja, a lengyel származású Erzsébet uralkodott
az a hit, hogy három tenger mosta Lajos birodalmát nem igaz: a Fekete-tenger csak a bizonytalan státuszú Moldva kapcsán tartozott Magyarországhoz, Lengyelországnak pedig még nem volt balti-tengeri kijárata
1351. évi törvények
kilenced
az a terményjáradék, amit a jobbágy fizetett a földesurának
ez is tizedrész: a kilencedik tized
a lényeg: egységesek legyenek a szolgáltatások
a pestisjárvány miatt csökkent a népesség és a munkaerő és Lajos így akadályozta meg, hogy a jobbágyok között jogi különbség alakuljon ki
az úriszék intézményének megerősítése
már az Aranybullában is benne volt, de akkor nem tárgyaltuk
a nemesek bíráskodnak a jobbágyok felett
a nemesek gyakran visszaéltek ezzel, mert a büntetést is a nemesnek kellett megfizetni, így gyakran találták bűnösnek a jobbágyokat egymás közti peres ügyeikben is
1351 után a súlyosabb ügyekben is a nemes bíráskodott a jobbágya felett
