Két híres reformkori szereplőről olvashat az alábbiakban. A szövegek elolvasása után válaszoljon a kérdésekre!
a) A reformkor első programadó személyisége, a reformmozgalom elindítója 1791-ben született, apja a Nemzeti Múzeum megalapítója, anyja Festetics Julianna, a keszthelyi Georgikont létrehozó Festetics György nővére. Pályafutását katonatisztkent kezdte, részt vett a napóleoni háborúkban, majd kiábrándulva e foglalkozásból, néhány év kiútkeresés, töprengés, lelki válságok sora következett. Ebben a korszakban írott naplójegyzetei tanúskodnak vívódásairól. Nagy utazásokat tett Európa és a Kelet országaiban, megismerkedett a kor gazdasági vívmányaival csakúgy, mint eszmeáramlataival, s keserűen ismerte fel saját hazája elmaradottságát. Hazaterese után gondolkodására elsősorban barátja, az erdélyi ………………………… (4) báró es egykori nevelője, Lunkányi Janos voltak hátassal, ekkor érlelődött meg benne az itthoni állapotok megváltoztatásának határozott szándéka. Eszményeit elsősorban nevelés, személyes példaadás útján igyekezett honfitársainak, főkent közvetlen – arisztokrata – környezetének átadni. A hazai politikai életbe az 1825-27-es országgyűlésen kapcsolódott be.
b) A Zemplén megyei Monokon született evangélikus birtoktalan nemesi családban, 1802- ben. Jogi tanulmányokat végzett Sárospatakon, majd Pesten, később Sátoraljaújhelyen ügyvédkedett, s uradalmi jogtanácsos volt. Egy távollevő főrend követeként került Pozsonyba az 1832-36-os országgyűlésre, s itt lépett az országos politika színterére az …………………… (7) Tudósításokkal. Ez a kéziratos sajtó, majd később a Törvényhatósági Tudósítások hoztak meg országos ismertséget, valamint azt, hogy 1837-ben börtönbe került. Háromévi elzárása alatt politikai es közgazdasági munkákkal foglalkozott, es megtanult angolul. Kiszabadulása után Landerer Lajos nyomdász es kiadó, Metternich tudtával es hozzájárulásával, felajánlotta neki a Pesti Hírlap szerkesztői állását. Az udvar úgy gondolta, hogy a cenzúra által ellenőrizhető ellenzéki személy kevésbe veszélyes, mintha a nézeteit magánlevél formájában terjeszti. Arra az esetre, ha ez a megoldás nem válna be, Landerer kötelezte magát, hogy felmond szerkesztőjenek, s erre 1844 nyarán valóban sor is került. Addigra azonban a lap szócsöve es motorja lett az ellenzéki mozgalomnak, példányszáma a kezdeti hatvanról majdnem ötezer-kétszázra emelkedett. A siker nem a híranyagnak volt köszönhető, hanem a vezércikkeknek, amelyeket a szerkesztő irt; rendkívüli publicisztikai képességekről tett tanúbizonyságot, színes, lendületes stílusú cikkei szeles rétegekre hatottak.
1. Kiről szól az a) szöveg?
2. Kiről szól a b) szöveg?
3. Mire utalhat az a) szövegben aláhúzott „eszmeáramlatok” szó?
4. Ki lehet az a) szövegből kihagyott, 4-essel jelzett személy?
5. Az a) szöveg az 1825-ös országgyűlésre való utalással zárul. Mit tett itt az illető?
6. Mit jelenthet a b) szövegben aláhúzott „távollévő főrend követe” pozíció?
7. Egészítse ki a b) szövegből kihagyott, 7-essel jelzett címet!
8. Milyen pozíciót töltött be a b) személy a Pesti Hírlapnál?
9. Meddig dolgozott a b) személy a Pesti Hírlapnál?
