A pozsonyi felirati küldöttség
- március 15-én indult útnak Kossuth és csapata Pozsonyból Bécsbe, hogy elfogadtassa a felirati javaslatot
- a bécsi forradalom hatására az uralkodó mindent aláírt és az addigi kormányszékeket megszűntetve magyar kormányt nevezett ki
- az új kormány
o vezetője Batthyány Lajos gróf lett
o Széchenyi a közlekedésügyi, Deák az igazságügyi minisztériumot kapta, Kossuth pénzügyminiszter lett
Az áprilisi törvények
- az új kormány gőzerővel munkához látott, hogy a reformköveteléseket törvénybe foglalja
- a törvényeket az uralkodó április 11-én szentesítette, ezért áprilisi törvényeknek nevezzük
- ez az igazi győzelme a forradalomnak, sokáig nem is március 15-e volt az ünnep, hanem április 11-e
- a törvények
o az új magyar államszervezet
- a törvényeket az országgyűlés hozta
- évente, Pesten ülésezett
- megmaradt a felsőtábla
- az alsótábla
- már nem a rendek, vagyis a nemesek, a polgárok és az egyháziak kaptak helyet
- népképviseleti országgyűlés jött létre, vagyis az ország lakossága származástól függetlenül küldött megyénként képviselőket
o 377 választókörzetet alakítottak ki, ezek választották a képviselőket
- azonban itt is volt korlátozás: nem szavazhattak a nők, a 20 éven alattiak és egy vagyoni határt is húztak, így a legszegényebbek sem
o a legalább 100 forint éves jövedelemmel rendelkezők szavazhattak
- Magyarország lakosságának 8%-a volt választó, ami a korabeli európai államok között viszonylag magasnak mutatkozik
o korábban, amikor a nemesek küldtek képviselőket az ország lakosságának 1,6%-a szavazhatott
- a végrehajtást a kormány intézte
- a Magyar Kancellária, a Magyar Kamara és a Helytartótanács megszűnt
- a király szerepe erősen korlátozódott
- csak úgy hozhatott rendeletet, ha abba a kormány is beleegyezett
o jobbágyfelszabadítás
- a földesurakat az állam fogja kártalanítani
- egy probléma akadt: a zsellérek
- a zsellérek föld nélküli jobbágyok voltak, így az ő helyzetük nem változott
- ők azt akarták, hogy a nemesi birtokokból földet osszanak nekik és ezért földfoglaló mozgalmakat indítottak
- ezeket a Batthyány-kormánynak le kellett vernie
o közteherviselés
o a cenzúra eltörlése
o az ősiség törvényének eltörlése
o a nemzetőrség felállítása
o unió Erdéllyel
A magyar hadsereg felállítása
- Milyen követelése volt a márciusi ifjaknak a hadsereggel kapcsolatban?
o hogy a magyar katonák térjenek haza
o ebbe az uralkodó nem egyezett bele
- a Barthány-kormány így önálló magyar hadsereg felállítását kezdte meg
o az országgyűlés Kossuth kérésére megszavazott 200 000 újonc katona felállításához szükséges pénzösszeget (ez 42 millió forint volt)
A nemzetiségi kérdés
- a nemzetiségekről általában
o Mit jelent az, hogy „nemzetiség”?
- azok a népek egy államban, akik kisebbségben vannak
- nem ők az államalkotó nép
o Magyarországon a 19. században
- románok, szlovákok, szerbek, németek, horvátok
- a magyarok voltak a legtöbben, de így is 50% alatti volt a létszámuk
- a nacionalizmus
o a nemzeti fejlődés általános európai eszmei áramlat volt, a felvilágosodás része
o a francia forradalom révén terjedt el
o az egyes népek, nemzetiségek számára fontossá válik, hogy kik is ők, elkezdik kutatni, fejleszteni nyelvüket, kultúrájukat
o példák erre Magyarország történetéből
- a nyelvújító mozgalom
- magyar nyelvű regények megjelenése
- a nemzeti könyvtár, múzeum, tudományos akadémia felállítása
- magyar nyelvű színházak megjelenése
o a nacionalizmus terjedése
- kezdetben Nyugat-Európában jelentkezett, de pár évtized alatt elérte Közép-, majd Kelet-Európát, később más földrészeket is
- a nemzetiségi kérdés
o a probléma
- nem csak a magyaroknál, hanem az egyes nemzetiségeknél is jelentkezett a nemzeti érzés
- kezdetben nemzeti nyelvi és irodalmi mozgalmak jöttek létre
- a románoknak is fontossá vált a román nemzeti nyelv használata, a román nyelvű színház, stb.
- majd hamarosan politikai kívánalmakkal leptek fel, kollektív elismerést követeltek vagy éppen területi igényeket fogalmaztak meg
o Hogyan vélekedtek a reformellenzékiek a nemzetiségi mozgalmakról?
- a reformellenzékiek nem támogatták a nemzetiségi mozgalmakat, úgy gondolták a magyarságnak uralni kell ezeket a népeket
- pl: 1844:II tc.: „az ország határán belüli iskolákban a közoktatási nyelv a magyar legyen”
- ez azt jelenti, hogy a románoknak, szlovákoknak szintén magyarul kell beszélniük a közintézményekben
o Hogyan reagálhattak erre a nemzetiségiek?
- mivel a Batthyány-kormány sem szólt a nemzetiségekről, ezért 1848 tavaszán nemzetiségi mozgalmak bontakoztak ki
- a szerbek, a szlovákok és a románok saját nyelvüket akarták használni
- igényeiket a Batthyány-kormány visszautasította
- a nemzetiségek szövetségesre ismertek a magyarok hátában a becsi kormányzatban és fegyvert ragadtak követeléseik kicsikarására
