A Habsburgok álláspontja
- Miért egyeznek bele márciusban a Habsburgok mindenbe?
o kényszerből
o nem csak Pesten és Bécsben törtek ki forradalmak, de a Habsburg Birodalomhoz tartozó Észak-Itáliában is
o a Habsburg-haderőnek főleg az itáliai városokban kellett rendet tenni
o Magyarországon nem lett volna lehetőségük a haderő bevetésével keresztülvinni akaratukat
- a helyzet megváltozott augusztusra-szeptemberre
o az európai forradalmakat leverték
o a Habsburg-hadsereg bevethetővé vált Magyarország ellen is
o kiderül a magyarok számára is, hogy a kivívott eredmények veszélyben vannak
- a Habsburgok támadása
o az uralkodó először kifejezte, hogy Magyarország szüntesse meg az önálló pénzügyminisztériumot és hagyja abba a hadsereg szervezését
o 1848 szeptemberében pedig egy Habsburgok által támogatott horvát hadsereg támadt Magyarországra Jellacic bán vezetésével
- a magyar kormány lemondott
o Batthyányiék nem háborúra készültek
o az itt helyet kapó politikusok más feladatot, a polgári átalakulás levezénylését vállalták el feladatként
o Széchenyi gróf megbolondult a horvát támadás után, őt elmegyógyintézetbe szállították
- az új magyar kormány neve: Országos Honvédelmi Bizottmány
o vezetője Kossuth
o Kossuth elkezdte körbejárni a magyar városokat, ahol toborzó beszédeket mondott el
o e mellett pénzjegyeket, az ún. Kossuth bankókat adott ki
A szabadságharc kezdete
- Jellacic támadása
o Jellacic horvát bán a csapataival szeptember 11-én Magyarországra támadt a Habsburgok felhatalmazásával
o a honvédseregek szeptember 29-én Pákozdnál Móga János vezetésével győzelmet arattak felette
- a magyar seregek főleg újoncokból álltak
o Jellacic Bécs irányába igyekezett kimenekülni az országból, míg a magyar csapatok üldözték őt
o mikor Jellacic átlépte a Lajta folyót, ami Ausztria és Magyarország határa volt a magyar sereg megtorpant
- Mi lehetett a probléma számukra?
- eddig a magyar csapatok Magyarország területét védték, ha tovább üldözik Jellacicot, akkor lényegében támadó hadjáratot valósítanak meg, mert belépnek Ausztria területére
- végül a lehető legrosszabb döntés született: pár nappal később átkeltek a Lajtán, ekkorra az osztrákok rendezték soraikat és Schwechatnál nagy vereséget mértek a magyar csapatokra október 30-án
- Kossuth a magyar csapatok vezetőjévé a fiatal huszártisztet, Görgey Artúrt bízta meg
o a magyar hadsereg állapotát sok probléma jellemezte
- a haderő nagy része gyengén felszerelt újonc volt
- sok kaszával harcoló, cipővel sem rendelkező parasztfiú harcolt a seregben
- a nemesek nehezen működtek együtt a paraszti származású katonákkal
- a tiszteket, akik korábban a császári hadseregben harcoltak foglalkoztatta a kérdés, hogy harcolhatnak-e most a császár ellen
- a schwechati vereség miatt a magyar katonák önbizalma is alacsony volt
- változások a birodalomban
o a kormány a gyengeelméjű V. Ferdinándot lemondatta és helyette a 18 éves Ferenc József lett az új császár
- az új császár nem koronáztatta meg magát magyar királlyá
- azért, mert így nem kötötte őt az áprilisi törvényekre tett eskü
o a császári csapatok 1848 decemberében Windisch-Grätz tábornok vezetésével megindultak Magyarország ellen
- a magyar kormány Pestről Debrecenbe költözött
- a korábbi miniszterelnököt, Batthyány Lajost Windisch-Grätz elfogatta
- a kápolnai csatavesztés
o az osztrák csapatok jelentős túlerőben voltak
o Görgey azt a taktikát választotta, hogy folyamatosan visszavonul az ország észak-keleti részére
- ez időt adott neki a hadsereg újjászervezésére és a becsalogatott osztrák haderő számára is nehezebb Bécstől távolabb helytállni
- Görgeyvel nem értett egyet Kossuth, aki az ország fellelkesítése miatt mindenféleképpen akart egy győztes csatát
- kettejük ellentéte a szabadságharc végéig megmaradt
o a magyar haderő 1849 februárjában egyesült Észak-Magyarországon
- Kossuth Görgey helyett egy lengyel hadvezért, Henrik Dembinskit nevezte ki a haderő főparancsnokává
- Dembinski egy 1830-as lengyel felkelés hőse volt
- rossz választásnak bizonyult: nem ismerte a magyar terepet és rossz döntéseket hozott
o az 1849. februárjában a kápolnai csatában Windisch-Grätz legyőzte a magyar fősereget
o két következménye volt
- az olmützi alkotmány
- ez semmisnek nyilvánította az áprilisi törvényeket és Magyarországot beolvasztotta a Habsburg Birodalomba
- azért Olmützben adta ki Ferenc József, mert a bécsi forradalom miatt az uralkodói udvar ebbe a városba költözött Bécsből
- a magyar haderők vezetője újra Görgey Artúr lett
