- a magyar haderők 1849 tavaszán több fronton is sikereket értek el
o Bem József (becenevén Bem apó) lengyel tábornok vezetésével Erdélyt sikerült felszabadítani a császáriak alól
o a tavaszi hadjárat
- Görgey pedig Észak-Magyarországon ért el jelentős sikereket
- a fő cél a császári haderő bekerítése volt
- Görgey folyamatosan nyerte áprilisban és májusban a csatákat
- a leghíresebbeket Tápióbicskénél és Isaszegnél
- bevette Buda várát is
- a császári csapatok azonban fegyelmezetten vonultak vissza, így bekerítésük nem sikerült
o Magyarország területének nagy része 1849 tavaszán magyar kézre került
o a Függetlenségi Nyilatkozat
- Kossuthék az olmützi alkotmányra már akkortól válaszolni akartak
- a magyar csapatok győzelmei kellettek, hogy ezt megtehessék
- a függetlenséget korábban a reformkorban senki nem támogatta
- az állam vezetői most is megosztottak voltak a kérdésben, de végül Kossuth álláspontja győzött
- a nyilatkozatot a debreceni Nagytemplomban hirdették ki
- a Nyilatkozat tartalma
- Magyarországot független államnak nyilvánították
- kimondták a Habsburg-ház trónfosztását
- a királyságot azonban nem szüntették meg, de királyt sem választottak
o amíg nincs király, kormányzó vezeti az országot
o Kossuthot választották kormányzóvá
- új kormányt is kineveztek a Honvédelmi Bizottmány helyébe: ezt Szemere Bertalan vezette
- a függetlenség kinyilvánításától azt várták, hogy Európa államai elismerik Magyarországot, s ezzel diplomáciai segítséget adnak a magyar szabadságharcnak
- a szabadságharc bukása
o Ferenc József 1849. május 1-én levélben kért segítséget a magyar szabadságharc leveréséhez I. Miklós cártól
- Mi volt az alapja annak, hogy az oroszok segítsenek a Habsburg Birodalomnak?
- a napóleoni háborúk után Klemens von Metternich herceg hívta életre a Szent Szövetséget, ami a régi rendet hivatott fenntartani Európában
- az oroszok ennek tagjai és ez alapján érkezik orosz haderő Magyarország ellen
o 200 000 orosz katona érkezett Magyarországra
- az osztrákok 170 000-en, a magyarok 132 000-en voltak
- így a szabadságharc lényegében eldőlt
- Temesvárnál a magyar fősereg vereséget szenvedett
o Kossuth és a kormány külföldre menekült, Kossuth előtte Görgeynek adta át a főhatalmat
o Görgey augusztus 13-án Világosnál az oroszok előtt letette a fegyvert
- Vajon miért az oroszok előtt?
- hogy kifejezze, hogy nem az osztrákok győzték le a magyar szabadságharcot
A megtorlás
- kezdetben a kis megtorlás volt a téma Bécsben
o a magyarok kíméletesen bántak az elfogott császári tisztekkel
o a magyar konzervatív nemesek is ezt kérték Bécstől
o a külföldiek is ezt kérték: Miklós cár, Palmerston brit külügyminiszter
o a magyar fegyverletétellel változott a helyzet, Bécs ekkor már mindent megtehetett, a bosszú és az érzelmek irányítottak
- a megtorlás vezetője: Julius Haynau tábornok
o korán elhíresült kegyetlenségéről, erőszakosságát meg sem kísérelte irányítani
o az olasz szabadságharcosok elleni kegyetlenkedéseiről nevezték el „bresciai hiénának”
- Bresciában a férfiakat kivégeztette, a nők egy részét pedig nyilvánosan megvesszőztette
o szabadságharc bukása után Haynau Magyarország teljhatalmú parancsnoka lett
- Mi volt a szerepe Ferenc Józsefnek?
o később a megtorlásokban való felelősségét próbálták minél inkább kisebbíteni, és a vérengzéseket egyedül Haynau számlájára írni
o az azonban több mint valószínű, hogy az uralkodó tisztában volt későbbi főparancsnoka kegyetlenségével
o nem véletlenül jelölte éppen őt erre a feladatra
o Ferenc József dolgozószobájában egészen haláláig őrzött egy képet, mely az aradi kivégzéseket ábrázolta
- a megtorlás menete
o 1850-ig 130 halálos ítéletet hajtottak végre
o 1200-an kerültek börtönbe
o 50 000 főt kényszersoroztak császári ezredekbe
o az aradi vértanúk kivégzése
- 1849. október 6-án történik, ez jelenleg gyásznap Magyarországon
- a szabadságharc 13 tábornokát végezték ki
- közülük többen nem magyar származásúak: szerb, horvát, német is található soraikban
- Haynau először akasztásról döntött, végül négy személynél golyó általi halálra változtatta az ítéletet
- Mi a különbség a két kivégzési mód között?
- akasztani egyszerű bűnözőket szoktak, ez megalázó kivégzési mód
- a katonákat golyóval végzik ki
o Batthyány Lajos kivégzése
- Batthyány kivégzése jogilag teljesen problémás volt
- őt V. Ferdinánd nevezte ki miniszterelnökké
- a szabadságharc kitörésekor lemondott
- a kivégzésre Pesten került sor, állítólag azért, hogy neve feledésbe merüljön, ne emlegessék az aradi kivégzettekkel együtt
- Haynau leváltása
o 1850-re már elég volt Bécs szerint az erőszakból
o Haynau a magyar történelem egyik leggyűlöltebb figurája lett
- Haynaut Londonban megverték egy általa meglátogatott sörgyár munkásai
- legendák Haynau halála kapcsán
- egy fejsérülése utóhatásaként Haynau rendszeresen elvesztette eszméletét, 1853-ban halt meg
- 1853 márciusában Haynau holtan esett össze egy bécsi vendéglőben – ez tény – de a fáma szerint ekkor valójában nem halt meg, csupán szokásos kínzó rohamainak egyike érte el, melyek során gyakran elvesztette eszméletét
- a történet szerint a táborszernagyot ilyen állapotban, élve kezdték el boncolni, és végül egy, a lüktető agyba vágott szike végzett vele
- mások szerint Haynaut katonai pompával eltemették, majd – lánya kérésére – exhumálták holttestét; a história szerint ekkor véres körömmel, hason fekve találtak rá
- fontos hangsúlyozni, hogy ezek a történetek nélkülöznek minden valós alapot
