- Európa hatalmi viszonyai átalakulnak
o új országok emelkednek fel és süllyednek le, új rend alakul ki
- a fejlett vidékeket centrumnak nevezzük, a fejletleneket perifériának
- a Földközi-tenger vidéke elveszíti vezető szerepét
- az európai kereskedelem, gazdasági élet súlypontja áthelyeződik a mediterrán térségből az atlanti partvidékre
- Spanyolország és Portugália rövid időre nagyhatalommá vált, de mivel nem volt mögötte fejlett gazdaság a 16. század közepétől gyorsan hanyatlásnak indultak
- Anglia, Németalföld, Észak-Franciaország lettek az új vezető vidékek
- Velence elvesztette vezető szerepét
o Közép-Európa speciális helyzetben volt
- az élelmiszerárak drágulása nagy fellendülés lehetőségét teremtette meg a mezőgazdasági termelésre koncentráló régiónak
- a mezőgazdasági terményeket a piacon nagyon komoly haszonnal lehetett értékesíteni
- a régió mezőgazdasága a centrum nyersanyagellátójává vált
- az iparcikkeket pedig a Nyugat-Európában rohamosan fejlődő manufaktúrák szolgáltatták Közép-Európába
- ezt az európai kontinensen belül létrejövő speciális rendszert kontinentális munkamegosztásnak nevezzük
- a törésvonalat Nyugat- és Közép-Európa között gyakorlatilag az Elba folyó jelenti ilyen szempontból, így szoktunk „Elbától nyugatra”, illetve „keletre” nevű régiókról is beszélni
- Milyen problémát okozhat ez a rendszer Közép-Európa számára?
- egyrészt a régióban az ipar továbbra sem fejlődött
- másrészt ez a középkor merev társadalom és gazdaság meggyökeresedéséhez vezetett Közép-Európában, miközben Nyugaton már kialakultak a tőkés viszonyok
o a parasztok szabad költözését gátolták a nemesek, az elviselhetetlenségig növelték a robotot, mivel a gabona értékessé vált a földesurak növelték a majorságot a jobbágytelkek kárára s itt ugyebár a jobbágyok dolgoznak robotban
- a korlátlan királyi hatalom (abszolutizmus) kialakulása
- az érett középkorban kialakult államhatalmi forma a rendi monarchia
o az uralkodó a rendekkel együtt kormányozza az államot, amit rendi gyűléseken (parlament, országgyűlés) gyakorolnak
o erre azért van szükség, mert az uralkodó egymaga nem rendelkezik elég bevétellel hogy az egész országot uralja, a belső egységhez és rendhez szüksége van a rendek támogatására
- a korlátlan királyi hatalom kialakulása
o a földrajzi felfedezések után megváltozik a helyzet, beindul a pénzforgalom, az uralkodók nagy bevételre tesznek szert, így a nemesség nélkül a királyi udvarból is uralni és irányítani tudják az államot
- az abszolút monarchia jellemzői
o az uralkodót sem az alkotmány, sem egyéb csoportok nem akadályozhatják a kormányzásban
o a rendi gyűlést egyre ritkábban, majd egyáltalán nem hívja egybe
- Franciaországban közel 300 évig nincs rendi gyűlés
o csak az államnak van erőszakszervezete
- a nemesi hadseregek ezáltal megszűnnek
o nagy, állandó hadsereg alakul ki
- az abszolutista államok bevételeiknek kétharmadát hadi kiadásokra költötték
o a királytól függő szakképzett hivatalnokréteg megszervezése
- erre szintén nagy szükség van, hiszen így az uralkodó a nemesek nélkül, gyakran polgári származású hivatalnokokkal maga tudja irányítani államát
- ezt idegen szóval bürokráciának nevezzük
- az abszolutizmus a legtöbb nyugat-európai országban kialakult
o Spanyolországban, hiszen ide áramlott be először a legtöbb nemesfém, így itt volt lehetősége II. Fülöpnek kiépíteni az abszolút monarchiát
