Szabó Magda Iskola - Történelem 2013/14

-    a második ipari forradalom győztesei
o    az átrendeződő világgazdaság új és növekvő súlyú vezető hatalmai Németország és az Amerikai Egyesült Államok

-    megváltoztak a vállalkozások is
o    az új befektetésekhez sokkal nagyobb tőkemennyiségre volt szükség, mint azelőtt
o    megszaporodtak a részvénytársaságok, amelyek több különböző helyről szerezték tőkéjüket, akár több országból, így multinacionális vállalatok jöttek létre
o    a szabad piaci keretek között csak a tőkék összeolvadásával kialakult nagyvállalatok, a monopóliumok maradtak talpon
o    a tőke összevonása során a vállalatok és vállalkozások száma is csökkent, a kisebbek megszűntek vagy beolvadtak a nagyobbakba
-    Hogyan néztek ki ezek a létrejövő nagy monopóliumok?
o    a mamutvállalatoknál a hagyományos családi vezetés helyébe a menedzser irányítás lépett
    a tulajdonos eltűnt, személytelenné vált, a vállalat élére hivatásos szervezők, műszaki és közgazdasági szakemberek léptek
o    a részt vevő vállalatok megegyeznek a piac felosztásában, az árakban-bérekben, a verseny korlátozásában
o    a monopóliumok gyakran fejletlenebb országokban fektették be pénzüket
    itt jóval kevesebb munkabért kellett fizetni
    a nyersanyag helyben volt, nem kellett szállítani, ugyanott el lehetett adni a terméket
    így óriási nyereségre tettek szert a monopóliumok és a fejlődő világ számára is előnyös volt egy ilyen befektetés
-    a legnagyobb vállalatok
o    General Electric
o    Royal Dutch Shell
o    Siemens
o    Standard Oil

Az „emberiség” megváltozása: új társadalom, új eszmék, új életmód

Ismétlés – Az ipari forradalom hatásai

-    nagy népességnövekedés
o    a városi népesség különösen nagy mértékben nő
-    a munkakörülmények
o    forrás és képek a gyerekmunkáról
-    a munkások helyzete
o    hosszú munkaidő
    akár 16-18 óra egy nap
o    kevés fizetés
o    veszélyes munkakörülmények
    zárt, rossz levegőjű helyiségek, monoton munka
o    nincs biztosítás
    a 20. századig nincs nyugdíj
o    rossz lakhatási körülmények
    a város szegénynegyedeiben összezsúfolódva éltek nagyon sokan
o    gyerekmunka
    a gyerekeknek és a nőknek kevesebbet fizettek, így a profitorientált világban megérte őket alkalmazni

A munkásmozgalom

-    a 19. század második felében a munkások kezdik megszervezni magukat, hogy céljaikért közösen lépjenek fel
-    géprombolások
o    az első, spontán reakciói a munkásoknak a gépromboló mozgalmakban jelentek meg
    úgy gondolták, hogy a gépek elveszik előlük a munkát
    hiszen egy-egy gép sok ember munkáját el tudja végezni, akiket így el lehet bocsátani
-    ezt követően megjelenik a munkások átgondoltabb szerveződése
o    a gyárakban szakszervezetek alakultak, akiknek a munkások érdekeinek képviselete volt a feladatuk
o    az egyes országokban a szakszervezetek összefogtak, hogy ilyen szinten is harcoljanak a munkások érdekeiért
    óriási taglétszámmal rendelkeztek
o    munkáspártok alakultak
    az első munkáspárt az 1875-ben alakult Német Szociáldemokrata Párt
    egyszerű beszédmódjuk nagy vonzerőt jelentett
o    összefoglalóan a munkások politikai fellépését, szerveződését munkásmozgalomnak hívjuk
-    Milyen követeléseket fogalmazhattak meg a szakszervezetek és a munkáspártok?
o    magasabb fizetés
o    jobb munkakörülmények
o    kevesebb munkaidő
o    a gyerekmunka eltörlése
o    a biztosítás bevezetése
o    az általános választójog bevezetése
    ekkor a legtöbb európai államban a nők mellett a szegényebb rétegek is ki voltak zárva a választójogból
    ha mindenki választójogot kap, akkor a munkáspártok jó eséllyel indulnak a választásokon, képviselve a munkástömegeket
-    a munkásmozgalom egyik fő jellemzője a munkások érdekének érvényesítése mellett az internacionalizmus
o    nemzetek felettiséget jelent
o    a munkások a különböző országokban hasonló helyzetben voltak, egy angol munkás sokkal inkább tartozott egy közösségbe egy német vagy spanyol munkással, mint egy angol lorddal vagy polgárral
o    ezért a munkásmozgalom azt mondta, hogy nem nemzetben kell gondolkozni, hanem társadalmi osztályokban: a világtörténelem a különböző osztályok (polgárság, munkásság, parasztság) küzdelméből áll, nem pedig a nemzetek küzdelméből