Szabó Magda Iskola - Történelem 2013/14

-    a munkásság harcai
o    a szakszervezetek és a munkáspártok igyekeztek kihasználni a munkásság nagy létszámát a gyakorlatban, ha a választásoknál nem is lehetett
    nagy tömegrendezvényeket szerveztek
    sztrájkokat szerveztek
•    ez munkabeszüntetést jelent
    a barikádok
•    olykor fegyveres összecsapásra is sor került a tüntetők és a rendőrség vagy katonaság között
•    a tüntetők ilyenkor barikádokat emeltek az utcákon és ezek fedezékében védték magukat

A munkásmozgalmak ideológiája

-    a 19. században megjelentek azok az elméletek, világmagyarázatok, vagyis ideológiák, amik a munkásmozgalom szellemi hátterét adták
o    ezek, a néha egymással is vitatkozó gondolkodók azt igyekeztek elméletileg is bizonyítani, hogy a munkások követeléseit teljesíteni kell, sőt, hogy a munkásságnak kell irányítani az államot

-    Karl Marx és a kommunizmus
o    a leghíresebb filozófus, közgazdász a német Karl Marx volt, aki barátjával, Friedrich Engelsszel dolgozta ki tanait, amit marxizmusnak nevezünk
o    úgy gondolta, hogy az egész világtörténelem egy logikus, előre meghatározott úton halad
o    minden korszak szépen kifejlődik, majd eléri azt a pontot, ahol nem tud tovább fejlődni és egy magasabb rendű korszak kezdődik el
o    a korszakok közti átmenet a nép lázadása, forradalom útján valósul meg
o    a rabszolgatartó antik korszakot a feudalizmus követte, ezt a kapitalizmus, majd a kommunizmus fog kialakulni
o    Melyik korszakban tartott a világ ekkor?
    a fejlett nyugati világ, ahol Marx élt a kapitalizmusban
    Marx lényegében azt mondja, hogy a kapitalizmus rossz, hamarosan elér a bukásához és egy forradalommal eljön a kommunizmus
o    Hogyan fog kinézni a kommunizmus?
    ez a végső, tökéletes rendszer, amiben az emberiség élni fog
    megszűnik a magántulajdon, ami minden rossz okozója
    helyette minden a közösség, vagyis az állam tulajdonába kerül
•    a gyárak, a bányák, a vasutak, az energiahordozók
    egy nagyvállalkozó, egy gyáros csak a profitra hajt, a munkásoknak kevés fizetést ad, agyondolgoztatja őket veszélyes körülmények között, s a népesség 1%-a a gyáros, Marx szavaival kizsákmányoló réteg, és a 99% a szenvedő, kizsákmányolt munkás és paraszt
    a kommunizmusban mindenki egyenlő lesz, nem lesznek különbségek az emberek között, a közösség tulajdonában lesz minden és központilag osztják el a javakat, így pénz sem lesz, mindenki megkap mindent
o    Mik a buktatói első ránézésre a rendszernek?
    vannak szorgalmas, tehetséges, jól dolgozó emberek, akik ezek szerint nem kapnának többet mint a henyék
•    ez nem segíti a munkamorált
    Kik fogják felügyelni, ellenőrizni, hogy ez ténylegesen így működjön?
    ahol ezt a történelemben bevezették véres diktatúra alakult ki és az egyenlőség leginkább egyenlő szegénységként valósult meg, ahol 1%-nyi kommunista vezető élt jól
•    Szovjetunió és a keleti blokk, így Magyarország is, de ma is vannak kommunista államok: Kuba, Észak-Korea, Kína

-    más munkásmozgalmi irányzatok
o    szociáldemokrácia
    Nyugat-Európára jellemző
    Marx tanait követték, de mivel nagy, népszerű tömegpártokat hoztak létre, melyek egyre több képviselőt küldtek a parlamentekbe megváltozott a véleményük: forradalom helyett békés úton, a parlamentben harcolva is elérhetik céljukat
o    a leninizmus
    Kelet-Európában, elsősorban Oroszországban nem volt demokrácia, nem lehetett munkáspártokat alapítani, így itt továbbra is erőszakos, forradalmi úton történő hatalomátvételre készültek
    az oroszországi munkásmozgalom legnagyobb alakja Lenin, aki Svájcban élt száműzetésben és innen agitált az orosz munkások érdekeiért
    később tanulunk róla, hogy Leninéknek sikerült forradalmi úton hatalomra jutniuk és több évtizedre uralniuk Oroszországot (amit ebben az időszakban Szovjetuniónak hívtak)
o    az anarchizmus
    az anarchisták az állam minden formáját rossznak tartották, úgy gondolták kis közösségekből kell felépülnie a társadalomnak, az államot le kell rombolni
•    az anarchia káoszt jelent
    céljukat úgy próbálták elérni, hogy államfők, miniszterelnökök elleni merényleteket terveztek
•    a korszakban a francia, spanyol és amerikai elnököt is megölték, akárcsak egy orosz cárt és olasz királyt
    az egyik legismertebb anarchista merénylet Ferenc József császár felesége, Erzsébet királyné, vagyis Sisi ellen történt
•    a merénylő saját bevallása szerint meg akarta ölni egy királyi család valamelyik tagját, mindegy, hogy kit