Az angol gazdaság fejlődése
Korszakunkban a középkori gazdasági és társadalmi rendszer gyors bomlásnak indult Angliában és viszonylag gyorsan kialakultak a tőkés gazdasági rendszer és a tőkés társadalom alapjai. A 18. századra Anglia a világ vezető kereskedelmi és gazdasági hatalmává vált. Ehhez a gyors karrierhez nagyban hozzájárult Anglia bekapcsolódása a nagy földrajzi felfedezésekbe.
- Anglia a tengereken
o a spanyolok és a portugálok után a hollandokkal együtt az angolok is bekapcsolódtak a felfedezésekbe
o az angol gyarmatosítás egészen a 19. század második feléig tartott és a 18. századra már a világ legnagyobb gyarmatbirodalmát építették ki
o korszakunkban Észak-Amerikában kezdődik el a terjeszkedés
1584-ben alapították meg az első észak-amerikai gyarmatot, Virginiát
• azt jelenti „szűz” és a királynőt, I. Erzsébetet illették ezzel a ragadványnévvel
• valójában Erzsébet híres volt sok szeretőjéről, de férjhez sosem ment, állítása szerint ő Anglia hitvese volt
o a 17. században már ők ellenőrizték az indiai fűszerkereskedelmet is
egy tipikus angol vállalkozás: londoni kereskedők, polgárok, egy csoportja összeállt, vásároltak néhány kis hajót, melyek rakterét megtöltve elküldték azokat keletre, hogy árulják portékáikat, az utazás végén pedig a keleten megvásárolt árucikkeket adták el Britannia területén - az így keletkezett hasznot ezután szétosztották a befektetők között
• ez a mai részvénytársasági cégforma működésének első sikeres modellje
- a leghíresebb angol hajós Sir Francis Drake volt
o felfedező
Magellán után a második volt, aki körülhajózta a Földet
őt tekintik az Antarktisz első felfedezőjének is
o és kalóz
II. Fülöp spanyol király 20 000 dukát (ma ez kb. 8 millió $) vérdíjat tűzött ki a fejére
elnyerte a lovagi címet, ugyanis a kalóztevékenységet gyakorlatilag királyi jóváhagyással végezte
I. Erzsébet az uralkodó ekkor, aki ezt a politikát folytatta és lovaggá ütötte Drake-t
spanyol és portugál hajókat fosztottak ki
zsákmányuk egy részét rendszeresen befizették a kincstárba
o az angol uralkodók tehát felismerték a felfedezések és befektetések fontosságát
így Angliába került az arany és az ezüst 60%-a, ahol nem kincsként, hanem pénzként, tehát tőkeként kezelték
e mellett a kereskedelmi vámokból is nagy haszna volt a koronának
- Anglia új piacként tekintett Amerikára és befektetésekből profitot akartak termelni
o ezt iparcikkek előállításával lehet elérni
a legfontosabb iparág a textilipar volt, amihez az angol legelők juhai biztosították a nyersanyagot
o a „piacon” tehát a gyapjúra nagy volt a kereslet, ezért Angliában sokan átálltak a juhtenyésztésre, amihez azonban legelők kellettek
a legelőknek tehát nagy értéke lett ezért a földbirtokosok gyakran a parasztok elűzésével kisajátították a falu és a birtokos közös használatában lévő megműveletlen földeket és legelővé alakították át
ezt a folyamatot bekerítésnek nevezzük, ez a 16-18. század közt zajlott le
• a jobbágyokat gyakran elűzték földjeikről
• ennek következtében Anglia útjai megteltek csavargókkal, koldusokkal
o a gyapjú feldolgozása
manufaktúrákban
kiadási rendszer: tőkével rendelkező vállalkozók kiadták a nyers gyapjút falura és a készterméket gyűjtötték be
o az angol nemesek egy része, ellentétben a spanyol vagy francia nemesekkel bekapcsolódott a tőkés vállalkozásokba
o az angol iparban tehát megjelentek a tőkés elemek: vállalkozások indultak be, ahol a cél a profit termelése volt, a kiadási rendszer és a manufaktúrák egyértelműen a tőkés gazdaság jellemzői
- ebben az időszakban alakult ki az évszázadokon át jellemző angol külpolitikai alapelv is
o Anglia akkor érezheti magát biztonságban, ha a kontinensen erőegyensúly van
mindig a gyengébb felet, koalíciót kell támogatniuk
o Anglia így többnyire távol tartotta magát a kontinens ügyeitől
o közben erős flottát épített ki, így bármely európai konfliktusnál megjelenhetett és a világtengereken is biztosíthatta fölényét
VIII. Henrik és az anglikán egyház létrejötte
- az anglikán egyház megalakulása
o korszakunkban a katolikus Angliában is megjelennek a protestáns eszmék és az állam el is hagyja a katolikus egyházat
o a szakítást egy szokatlan esemény hozta el
VIII. Henriket a pápa nem engedte elválni Aragóniai Katalintól
ez vezetett a pápától való szakításra: Henrik maga akart dönteni az egyházi ügyekben
az uralkodó ismert sok feleségéről
• 6 feleségéből kettőt kivégeztetett, kettőtől elvált, egy meghalt, egy, az utolsó pedig túlélte
o az új egyházat anglikán egyháznak nevezték
a változások
• az egyház feje az angol király
• a főpapokat a király nevezi ki
• az egyháztól elveszik a földeket és azt az állam kapja meg
• nemzeti nyelvű az igehirdetés
a hitelvekben viszont nincs változás
o a változások tehát elsősorban hatalmi jellegűek voltak: az angol király „kiszorította” az angol egyházból a pápát
A polgári forradalom Angliában
- a 16. században Angliában jelentős változások történtek az államszervezetben
o a változások elindítója az volt, hogy az uralkodó abszolutizmust próbált bevezetni
o a parlament, akinek eddig komoly beleszólása volt az államügyek intézésébe tiltakozott ez ellen
o 1640-re az események a polgárháborúig fajultak
Angliában a nemesség is bekapcsolódott a tőkés vállalkozásokba, így a polgárság mellett nekik is érdekük a gazdaság szabadsága, hogy a király ne maga intézzen mindent – ezért lépnek fel itt az abszolutizmus ellen, míg Spanyolországban vagy Franciaországban nem
- a polgárháború
o az egyik oldalon az uralkodó, I. Károly, és az őt támogató, gazdag öltözetükről gavalléroknak nevezett támogatói álltak
o a másik oldalon a parlament és az őket támogató, rövid hajviseletükről „kerekfejűeknek nevezett polgárok
e mellett a gazdagabb déli területek is a parlament táborát erősítették
így nekik jobb anyagi lehetőségeik voltak egy hosszabb távú konfliktus sikerrel vételéhez
o a kerekfejűek vezetője, Cromwell megreformálta a hadsereget
új mintájú hadsereget hozott létre (“New model army”)
ezt a sereget jómódú parasztokból és kézművesekből toborozták, s így az sokkal ütőképesebb lett, mint a korábbi szedett-vetett népségből álló haderő
fő erejét a vaspáncélos lovasság adta, akiket “vasbordájúaknak” neveztek el
a sereget kemény fegyelem és fanatizmus jellemezte, ők már az elveikért harcoltak
jelszavuk ez volt: “Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!”
o a polgárháborút a parlament hívei nyerték
o I. Károlyt kivégezték
maga Cromwell nem feltétlenül volt a kivégzés pártján, de hadseregének nagy része radikálisabb gondolkodású volt és mindenféleképp Károly halálát akarták
ez egész Európában megdöbbenést keltett, hiszen az isteni felhatalmazással uralkodó királyokkal ilyen eddig nem történhetett, ez egy új államfelfogás kezdetét is jelentette
- a győztesek előtt ott volt a fő kérdés: hogyan tovább?
o a királyság helyett a hollandiai példán kívül egyedülálló köztársaság mellett döntöttek
o a hatalom a gyakorlatban Cromwell kezébe került
o ebben az időszakban történik meg Anglia igazi nagyhatalommá válása
Cromwell meghódította Írországot és Skóciát
• megvalósult a sziget teljes területi egyesítése (Wales már régebben Anglia fennhatósága alá került)
kiadta az ún. hajózási törvényt
• Angliába árut csak az angol vagy az árut előállító ország hajói szállíthatnak
o ezzel kirekesztette Hollandiát a közvetítő kereskedelemből, ha az angol területekre irányult
o Cromwell pár év után azonban katonai diktatúrát vezetett be
élete végét rettegésben töltötte az ellene megkísérelt merényletek miatt
o értékelése kettős: sikeres Angliát hozott létre és valószínűleg nem akart katonai diktatúrát bevezetni, de a körülmények hatására sodródott ide
o komoly elégedetlenség alakult ki ellene, de végül pár év után természetes úton halt meg
- Anglia újra eljutott oda: hogyan tovább?
o Cromwell rémuralma után a többség a régi uralkodó fiának a visszahívása mellett döntött
o ő azonban nem tanult semmit apja hibájából és újra abszolutizmust akart bevezetni
- az angolok végül elűzték és harmadszor is eljutottak ahhoz a kérdéshez: hogyan tovább?
o a parlament egyszerűen üresnek nyilvánította a trónt, és új uralkodót hívott Angliába
a király, II. Jakab álruhába öltözve Franciaországba menekült, ahonnan többször is sikertelenül próbált visszatérni
o megoldásként végül létrehoztak egy új rendszert, amit alkotmányos királyságnak hívunk
a parlament csak úgy fogadta el az új királyt, ha ő kiad egy törvényt, melyben a parlament követeléseit teljesíti az új rendszer kiépítésével kapcsolatban
Angliában ez a mai napig működik és azóta sok ország vette ezt át
ezt a vérengzés nélkül lezajlott királycserét nevezik „dicsőséges forradalomnak” (1789)
Az alkotmányos királyság
- az alkotmányos királyság lényege
o korábban az állam élén álló uralkodó bármibe beleszólhatott, az ő akarta érvényesült
o az új rendszerben az uralkodó jogai az alkotmány által korlátozottak
o azt is szokták mondani, hogy a király uralkodik, de nem kormányoz
o a három hatalmi ág el van választva
törvényhozás – ezt a parlament testesíti meg, ott hozzák a törvényeket
végrehajtás – ez a miniszterelnök vezette kormány feladata, vagyis hogy a törvényeket végrehajtsa, irányítja az államszervezetet
igazságszolgáltatás / bíráskodás
• ezek korábban a király kezében összpontosultak, most teljesen szétválasztották őket, csak kölcsönösen ellenőrzik egymást
- a király szerepe ebben a rendszerben
o a királynak szimbolikus, vagyis jelképes szerepe van
o ünnepségeken, beszédeken kifejezi az ország egységét
o az uralkodó hívja össze a parlamentet, de annak működési rendjét nem szabályozhatja
- a fő hatalom a parlament kezébe került
o ő hozza a törvényeket, beleszól az adószedésbe és a hadsereg fenntartásába
o Kik alkotják a parlamentet?
a képviselők, akiket a nép választ meg
korábban a rendi gyűlésen a rendek és az uralkodó vehetett részt, most nincs ilyen születési megkötés
van viszont vagyoni megkötés: csak a gazdagabbak voltak kezdetben választók
a következő évszázadokban folyamatosan kiszélesítették a választójogot, ma már lényegében minden felnőtt rendelkezik vele
