Szabó Magda Iskola - Történelem 2013/14

-    az imperium latin szó, terjeszkedő nagybirodalmat jelent
-    a 19. század végének, 20. század elejének időszakát azért nevezték imperializmus korának, mert több nagy, terjeszkedő nagybirodalom alakult ki
o    Anglia, USA, Franciaország, Németország, Japán, Oroszország
-    Hogyan tudnak terjeszkedni ezek az országok?
o    új területeket szereznek meg
-    Hol szereznek területeket?
o    nem Európában, hiszen Európa „tele van”, hanem más földrészeken: Afrikában, Ázsiában, Óceániában
o    az imperializmus korát gyarmatosítás korának, vagy a világ felosztásának is nevezzük
-    Miért gyarmatosítottak ezek az országok?
o    egyrészt dicsőség az országnak
    a gyarmati terjeszkedés gyakran egy hatalmi versenyhez tartozott
    még a gazdaságilag teljesen használhatatlan sivatagi területek, ahol egy-két beduin élt is nagy dicsőséget jelentettek az adott országnak, melynek sajtója nagy győzelemként számolt be a területek megszerzéséről
o    civilizációs küldetés
    a fehér fajt felsőbbrendűnek vélő nyugati kultúra a civilizáció áldásait is elvitte a harmadik világ népeinek
    ez jelentette egyrészt a kereszténységet
    másrészt gyógyszereket, gépeket
o    gazdasági okok
    a nagyhatalmak új nyersanyagforrásokat és piacokat kerestek

Feszültségek a századfordulón

Küzdelem a gyarmatok újrafelosztásáért

-    a gyarmati versengés hatására a századfordulóra elfogytak az ismeretlen területek, a világ felosztása a nagyhatalmak között befejeződött
-    Mi okozhatott feszültséget?
o    egyes államok többet szerettek volna
-    Mit gondolunk melyik állam lehetett, aki többet akart?
o    Németország
    Németország új állam, csak 1871-ben alakult meg, így csak a gyarmati versengés végébe kapcsolódhatott be
    pár kevésbé jelentős afrikai gyarmatot tudott csak megszerezni
    európai helyzete sem segítette a gyarmatosítást: míg Oroszország vagy az USA szárazföldön is tudott terjeszkedni, a spanyolok és az angolok tengeri nagyhatalomként egyből a gyarmatokra hajózhattak, Németország Európa közepén, kezdetben kis flottával nem indult jó esélyekkel
o    Miért akarhatott Németország többet, mint amit kapott?
    mert közben Németország óriási gazdasági fejlődésen ment keresztül és a világ egyik legfejlettebb állama lett
    vas- és széntermelésben Európa élére került
    az ipari termelésben utolérte az USA után második Angliát
    a kivitel megháromszorozódott
o    II. Vilmos német császár kiadta a jelszót: „Feladatunk a világpolitika, célunk a világhatalom, eszközünk a flotta.”
    a világ második legerősebb hajóhadát hozta létre pár évtized alatt

A francia-német ellentét

-    Mi az alapja ennek az ellentétnek a korszakunkban?
o    1871-ben volt egy francia-német háború, amit a németek nyernek
-    Mit kapnak ekkor a németek?
o    Elzász és Lotaringia területét
o    Miért fontosak ezek a területek?
    nagy szén és vasérc lelőhelyek, amik a nehézipari termelés legfontosabb alapanyagai, így a korszakban rendkívül fontos, hogy ki birtokolja ezeket a területeket
    a német ipar egyik központjává válnak
o    a franciák kijelentik, hogy Elzász és Lotaringia megszerzése alapvető céljuk
o    így a német-francia ellentét komoly feszültséget jelentett Európa közepén

A Balkán, a „puskaporos hordó”

-    a Balkán mindig is fontos terület volt a nagyhatalmak számára
o    a Boszporusz és Dardanellák tengerszorosa, aki azt birtokolja, az ellenőrzi a Fekete-tengeri kereskedelmet
-    Melyik nagyhatalmak pályázhatnak erre?
o    az Oszmán-Török Birodalomé a szoros ekkor
o    az oroszok mindenféleképpen akarnak egy déli tengeri kijáratot
o    Anglia, mint a világ tengereinek ura mindent szeret ellenőrizni
o    a Monarchia a Balkán felé tud terjeszkedni, így ők is érdekeltek minden történésben
-    Melyik hatalom uralja ekkor a Balkánt?
o    a törökök
     „Európa beteg emberének” nevezték ekkor
    az Oszmán Birodalom már túl volt fénykorán, komoly belső gazdasági és társadalmi problémái voltak
o    mindenki a koncra vár, hogy területeket szerezhessen itt
    Oroszország
    a Monarchia
    és a kis balkáni népek, melyeket szintén elért a nacionalizmus: szerben, bosnyákok, albánok, bolgárok
•    Görögország a 19. század első felében már kivívta függetlenségét
o    a sok konfliktusforrás miatt nevezzük a korszakban és sajnos azóta is a Balkánt „puskaporos hordónak”
-    Nézzük a legfőbb eseményeket itt!
o    a Monarchia elfoglalta Bosznia-Hercegovinát
o    az első Balkán-háború, 1912-13
    Szerbia, Bulgária és Görögország az 1910-es évek elején úgy érezték, hogy eljött az idő nemzeti területeik kikerekítésére
    a törökök eléggé gyengék voltak, a Monarchia és Oroszország egymással volt elfoglalva
    a kis népek szövetsége gyors győzelmet aratott Törökország felett
    a törökök szinte teljesen kiszorultak a félszigetről
o    második balkán háború, 1913
    Bulgária nem elégedett meg az első balkán-háborúban szerzett területével és korábbi szövetségesei, a szerbek ellen fordult
    Bulgária katasztrofális vereséget szenved, így a határokat újra átírják
-    a Balkánon tehát sok nagyhatalom volt jelen és folyamatos háborús konfliktusok voltak a félszigeten a 20. század első felében
o    egy ilyen balkáni konfliktusból robbant ki az első világháború is

Szövetségi rendszerek kialakulása

-    hatalmas fegyverkezési verseny kezdődött
o    ennek része volt a szövetségekbe tömörülés, hiszen így még erősebbnek érezhette magát egy ország
o    ekkor már nem államok, hanem szövetségek közti konfliktusokról beszélhetünk
-    két szövetségi rendszer alakult ki
o    az antant
    Anglia, Franciaország, Oroszország
o    a központi hatalmak
    Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország