Magyarországon a Bach-korszakban, az elnyomás alatt az ellenállásnak számos formája alakult ki.
- Deák Ferenc és a passzív ellenállás
o a forradalom és szabadságharc nagyjai közül Kossuth emigrált, Széchenyi elmegyógyintézetbe került, Wesselényi meghalt
o közülük tehát csak Deák van olyan helyzetben hogy mintaként tőle lehet várni valamilyen iránymutatást
o Mit csinál ő? Mit lehet egy ilyen helyzetben csinálni?
- semmit, ami elég sokat jelent ebben a formában
- nem vállalt hivatalt, nem működött együtt a kormányzattal, a közélettől visszavonult
- ezt passzív ellenállásnak hívjuk
- ezt akár odáig is el lehet vinni, hogy valaki nem fizet adót, nem válaszol a hivatalos levelekre, a kormányzatot gyakorlatilag nem fogadja el törvényesnek
o Könnyű ezt csinálni?
- nem, aki tehetséges, szeretne szép pályafutást a szakmájában, akár politikusként, hogy a népéért tegyen valamit nagyon nehéz választás elé kerül, hiszen nem tudhatja mennyit kell feladnia az életéből
- így voltak, akik vállaltak hivatalokat, de sokan Deák példáját követték
- Noszlopy Gáspár
o egy gerillacsapatot szervezett, és a Kecskeméten átutazó Ferenc József elfogását tervezte.
o 1852-ben fogták el, Bécsben kötél általi halálra ítélték és a következő év tavaszán kivégezték, társait várfogságra ítélték
- Libényi János
o Libényi János szabólegény merényletet kísérelt meg Ferenc József ellen
o Libényi, ha minden igaz Aradon teljesített szolgálatot a szabadságharc végén és szemtanúja volt a tábornokok kivégzésének
- ekkor elhatározta, hogy megöli a császárt
o felvette a kapcsolatot az ellenállókkal
- 1853-ban a sétáját végző császárhoz lépett, aki mellett csak egy katona őrködött, hirtelen odaszaladt és a nyakába szúrta a kését
- Ferenc József egyrészt a merev katonai gallérjának köszönhette megmenekülését, illetve egy járókelőnek, aki a lebénult katona helyett ártalmatlanná tette a merénylőt
o Ferenc József viszonylag gyorsan felgyógyult, Libényit pedig felakasztották
- sokakat letartóztattak, pedig Libényi maga tervelte ki merényletét
o Ferenc József megmenekülésére építették Bécsben a Votivkirchét
- a betyárok
o az osztrák rendfenntartók ellen is felléptek, így sokan hősként kezelték őket, pedig alapjában bűnözők voltak
- Széchenyi István temetése
o ténylegesen beleőrült az ország pusztulása miatt érzett lelkiismeret furdalásba: a Bécs melletti Döbling magán-elmegyógyintézetében került
- még a szanatóriumot is alig hagyja el, naplóírását 10 évre felfüggeszti
o az 1850-es évek végén újra aktívvá vált: álnéven jelent meg a Bach-rendszert támadó könyve
o a Habsburg rendőrség válaszút elé állította: vagy elmebeteg, s akkor egy állami osztrák elmegyógyintézetbe kerül át döblingi magánszanatóriumából vagy egészséges és akkor bíróság elé áll
- Széchenyi öngyilkosságot követett el
o Széchenyi nagycenki temetésén 10 000-en, a pesti gyászszertartáson 80 000-en voltak, lényegében egy ellenzéki demonstrációvá vált a temetése
- Teleki Blanka
o az üldözöttek bújtatása miatt később hosszan börtönben ült, szabadulása után külföldre költözött
o Teleki Blanka grófnő a forradalomra emlékeztető relikviákat gyűjtött
o sokan régi honvédzászlókat, Kossuth-bankókat rejtegettek, ezek motívumait ruhákra hímezték
o gyakori volt férfiaknál a Kossuth-szakáll viselése
o a Kossuth-nóta éneklése szintén az ellenállás, kis mindennapi megnyilvánulása lehetett
o a hatalom nevetséges kicsinyességgel üldözött mindent, ami a forradalomhoz kötődött, így minden kis ügy nagy visszhangot váltott ki a tömegekben
- Arany János: Walesi bárdok
o a Magyarországra látogató Ferenc Józsefről írta
