Az emigráció
- Mit jelent az emigráció szó?
o kivándorlást
o természetesen itt a szabadságharc után, a megtorlások elől külföldre menekülőket értünk rajta
- Kik és hányan emigráltak a szabadságharc után?
o kb. 5000 fő
o többek között Kossuth Lajos is
- Mi volt az emigránsok úti célja?
o Törökország volt a legnépszerűbb célpont
- a törökök azonban a nyugati hatalmak nyomására távozásra kérték a magyar politikusokat
o Párizs és London is népszerű célpont volt
o Kossuth Törökország után, Londonba, majd New Yorkba utazott, végül Olaszországban élt haláláig
- Mi volt az emigránsok terve?
o céljuk
- Magyarország helyzetének javítása, a 48-as vívmányok visszaállítása, a Habsburg abszolutizmus megszüntetése
o Kossuth példáján nézzük meg, hogy mit próbáltak tenni
- Kossuth és az újabb forradalom
- Kossuth tisztában volt vele, hogy újabb forradalmi változás csak a nagyhatalmak segítségével valósítható meg
- támogatók megszerzésének kísérlete
- Londonba, majd New Yorkba utazott, ahol előadásokat tartott, politikai vezetőkkel tárgyalt
o népszerű volt a magyar forradalmár, de politikai biztosítékot nem kapott
- Kikkel találkozhatott, tárgyalhatott Kossuth?
o az olasz egység létrejötte szintén a Monarchiával szemben jött létre, így közös volt az ellenség
- Cavourral és Garibaldival is kapcsolatba léptek Kossuthék, de együtt működés nem jött létre
o tárgyalt III. Napóleonnal, az osztrákok hagyományos ellenfeleivel
- Kossuth „Duna Szövetség” terve, 1862
- Magyarországnak egy olyan államszövetség vezető szerepét szánta, melynek tagjai a frissen török iga alól felszabadult Románia, Szerbia és Horvátország lennének
o az országok közös védelmet, vámpolitikát, külpolitikát és kereskedelempolitikát gyakorolnának
o az államszövetség központja nem Pest, hanem vándorközpont lett volna Pest, Bukarest, Zágráb és Belgrád között
- a nemzetiségeknek nagyobb jogokat ígért – emlékezgetünk, hogy a nemzetiségek a szabadságharc idején a Habsburgokat támogatták
- fogadtatása: a nemzetiségeknek szóló nagy engedmények miatt a magyarokat megosztottá tette, az önálló államban gondolkodó nemzeteknek pedig kevés volt
Út a kiegyezés felé
Az elnyomás, az abszolutizmus az 1860-as években mind a Habsburg hatalomnak, mind a magyarságnak egyre nehezebben fenntartható volt. A két fél 1867-ben kötötte meg az ún. kiegyezést, amihez mindkettőjük feladott valamennyit korábbi elveiből.
Az osztrák fél nehézségei
- a problémák
o világossá válik, hogy Ferenc József mind bel-, mind külpolitikájában megvalósíthatatlan célokat tűzött ki maga elé
- külpolitika: cél a vezető szerep Németországban és Itáliában
- sorozatos kudarcok
o az olasz egység harcai
- a solferinói vereség és Garibaldi sikerei – 1859-60
o a német egységből való kiszorulás
- a königgrätzi csata - 1866
- belpolitika: cél a soknemzetiségű birodalomból centralizált monarchia kialakítása
- sikertelen
- az abszolutizmus fenntartása hatalmas költségeket jelentett
o a Magyarországon állomásozó nagy létszámú katonaság és a kiterjedt bürokrácia
- a magyar ellenzék és az osztrák liberálisok folyamatos támadásai
o a magyar passzív ellenállás miatt a helyzet hosszú távon fenntarthatatlan volt
- az enyhülési kísérletek
o Ferenc József több vezető politikust menesztett
- Bach belügyminisztert és Kempen bárót, a rendőrség vezetőjét
o Ferenc József 1860-61-ben a Habsburg Birodalom belső reformja mellett döntött
- a birodalomban alkotmányt hozott
- az abszolutizmus által Magyarországnak Ausztriába történő beolvasztását fenntartotta, de az egyes népeknek jelentős önállóságot biztosított volna
o Magyarországon visszaállította az alkotmányt
o összehívta az országgyűlést
- de a kilátásba helyezett országgyűlés hatásköre a korábbinál szűkebb
o a hadügy és a külügy azonban az uralkodó kezében maradt és a pénzügyekben és a katonaállítási kérdésekben is szűk volt a tervezett magyar országgyűlés hatásköre
- az oktatás nyelve Magyarországon a magyar lett
- Hogyan viszonyulnak a magyarok a változásokhoz?
o Deák Ferenc volt a legjelentősebb magyar politikus
- az ő alapelve: ragaszkodik az 1848. áprilisi haladó törvényekhez, de nem kell, hogy kilépjenek a Monarchiából, csak nagyfokú önállóságot akar
o a magyarok válasza az alkotmányra a teljes elutasítás volt
- ekkor alakul ki az a mondás: „nem engedünk a 48-ból” – ez a 48-as áprilisi törvényekre való utalást jelentette
o Ferenc József válaszul feloszlatta az országgyűlést és visszatért az abszolutista irányításhoz
A magyar fél nehézségei
- a magyar társadalom belefáradt az ellenállásba
o sokan nem vállaltak hivatalt, nekik egyre nehezebb volt fenntartani ezt az állapotot
- a magyar gazdaságnak is szüksége volt a nyitásra
o a külföldi tőke csak rendezett, megbízható körülmények között érkezik egy országba
- kiderült, hogy a követeléseiket nem tudják elkérni
o sem egy gyorsan kirobbanó forradalom nem jön létre
o sem az emigrációban élők nem tudtak külföldi segítséget szerezni
- az enyhülési kísérletek
o Deák Ferenc 1865 húsvétján írt egy nagy cikket a Pesti Napló nevű újságba
- ezt „húsvéti cikk”-nek szoktuk nevezni
- ebben kifejezte, hogy Magyarország kész a Habsburg Birodalmon belül maradni
- a külpolitika, a hadügy és a pénzügyek kérdésében Magyarország hajlandó feladni önállóságát, és ezek az ügyek közösek lehetnek a monarchián belül
