- Mohácsnál, 1526-ban a magyar sereg nagy vereséget szenved a törököktől
o Mi volt a vereség oka?
- az Oszmán hatalom megerősödik
- I. Szulejmán (1520-1566) az új uralkodó
- az Oszmán Birodalom rendelkezett ekkor a világ egyetlen állandó hadseregével
- Magyarországon a gyenge kezű Jagellók uralkodtak
- a bárók hatalma megerősödött, a királyi bevételek jentősen lecsökkentek
- a legnagyobb haderővel rendelkező Szapolyai János lekésett a csatáról
o a mohácsi csata
- a király is meghal
- 7 főpap és 28 főúr halt meg a csatában
- kettős királyválasztás
o az uralkodó halála után új helyzetbe kerül Magyarország, ugyanis a fiatal II. Lajosnak nem volt fia
- 1505-ös rákosi végzés
- a magyar rendek kimondták, ha Ulászló fiúörökös nélkül hal meg nem választhatnak idegen uralkodót
- erre hivatkozva a magyar rendek megválasztották új királynak Szapolyai Jánost
o az ország legnagyobb földbirtokosa
- Szapolyai János birtokai a Dunántúl északi felén, a Felvidéken, a Maros mentén és a Tiszántúlon voltak
o erdélyi vajda
o a legnagyobb haderő az övé volt
- Mohácsról lemaradt, így 15000 fős serege megmaradt
- 1526. november – Székesfehérvárott a Szent Koronával megkoronázzák
- a Jagelló-Habsburg családi szerződés
- a rákosi végzésre volt válasz: házassági szerződés a Jagellók és a Habsburgok között, mely a dinasztiák kihalása esetén a másik uralkodását is jelenti
- erre hivatkozva Habsburg Ferdinándot is királlyá koronázták
o kezdetben pár nyugati megye segíti csak
o olyan bárók támogatták, akik abban bíztak, hogy a nagy Habsburg Birodalom segítségével sikerülhet a török ellen hatékonyan védekezni
o ő V. Károly testvére
o Károly a spanyol király, német-római császár
o Ferdinánd cseh király volt ekkor már
- 1526 decemberében őt is királlyá választják
o mind Szapolyait, mind Ferdinándot törvényes, legitim módon választották magyar királlyá
- a polgárháború
o mind a két király elég erős, így hosszú ideig polgárháborús viszonyok jellemzik az országot
o a Szapolyai- és a Habsburg-párt összetétele folyamatosan változott, mert a bárók mindig a többet ígérő oldalára álltak
- a törökök helyzete és tervei
o a törökök a mohácsi csata után
- Szulejmán felgyújtotta Budát
- a török foglyok tízezreivel, zsákmánnyal, pusztítva kivonult az országból
- egyelőre nem akarták elfoglalni Magyarországot – Miért?
- egy ország megszállása nagy költségekkel és ráfordításokkal jár
o katonaságot kell állomásoztatni ott
o ki kell építeni a bürokráciát, vagyis a hivatalnokszervezetet: be kell szedni az adókat, irányítani a városokat, építkezéseket, templomokat építeni
- e mellett a helyiek lázadozásával is folyton számolni kell
- Mi volt a törökök távlati célja?
- céljuk a középkori Európa politikailag és kulturálisan is legfontosabb városának, a Habsburg Birodalom fővárosának, Bécsnek az elfoglalása volt
- ezzel az egyedüli komoly ellenfelüket, a Habsburg Birodalmat is térdre kényszeríthették volna
- Hogyan foglalhatják el Bécset, ha Magyarországról kivonultak?
- Magyarországot egy velük szövetséges, amolyan hűbéres államnak képzelték el
- Magyarország átengedi a török sereget a Bécs elleni támadások alatt, esetleg hadseregével segíti is a törököket
- ehhez természetesen az kell, hogy a magyar uralkodó a törökök embere vagy erős szövetségese legyen
- Szapolyai és a törökök kapcsolata
o két olyan szereplőnk, akiknek saját érdekei szerint az együttműködés kifizetődő kapcsolatot jelent
- Szapolyainak támogatás kell a polgárháborúban Habsburg Ferdinánd ellen, csak segítséggel tarthatja meg magyar királyi pozícióját
- Szulejmánnal kell egy szövetséges magyar uralkodó
- a török és Szapolyai tehát szövetséget köt - 1528-ban kötik meg az isztambuli szerződést
- Szapolyai a török segítséggel Magyarország keleti felét és Budát is visszafoglalta Ferdinándtól, akié csak az ország nyugati fele maradt
