- a Monarchián belül a magyar és az osztrák fél között a századfordulóra kiéleződtek bizonyos problémák
o a magyarság egyértelműen a Monarchián belüli vezető szerepre tartott igényt
o egyre több konfliktus alakult ki a közös hadügyek és ehhez tartozó pénzügyek kapcsán
- ugyanakkor a két fél érezte az erős egymásrautaltságot is
o a korszak imperializmusában csak egy erős állam érhetett el sikert
o a nemzetiségek elszakadását egyik fél sem tartotta jónak
- a Monarchia ellentmondása az volt, hogy míg a gazdaság fejlődni tudott, a politikai rendszer fejlődésképtelen volt
o míg más államokban a nacionalizmus erősítette a modern államot, addig a Monarchiában épphogy ez okozott válságot
o itt mindenki elégedetlen volt
A nemzetiségi kérdés
- kezdetben úgy tűnt, hogy a nemzetiségek beolvasztása zökkenőmentesen alakul
- azonban kiderült, hogy ez csak a felszín és valójában sok probléma van
o Miért volt ez így?
- a nemzetiségek is a passzív ellenálláshoz folyamodtak, csak ők a magyarok ellen
- a magyar országgyűlésbe a legmegalkuvóbb nemzetiségi politikusok kerültek be
- a zsidók és a németek sikeresen asszimilálódtak
o a nemzetiségi vezetők a századfordulón már ragaszkodtak a területi önállósághoz
- e mellett a nemzetiségek ügyével foglalkozó miniszteri posztot akartak
o a magyar fél agresszivitása
- a románok összegyűjtötték sérelmeiket, amit elküldtek Ferenc Józsefhez, aki a magyar kormánynak továbbította a dokumentumot, de az felbontatlanul, olvasatlanul visszaküldte
- a Román Nemzeti Pártot a magyarok azzal az indokkal, hogy nincs jóváhagyott alapszabálya beszüntették
A munkásmozgalom megjelenése
- a századforduló után a munkásság létszáma elérte az 1 000 000-t, aminek fele a nagyiparban dolgozott
- a munkásság politikai tényezővé vált
- nyugati minták alapján szerveződött
- 1890-ben alakult meg a Szociáldemokrata Párt
- legfontosabb követelésük az általános választójog volt
A parasztmozgalmak
- a parasztság egyes rétegei földosztást követeltek
- a legnagyobb problémák a Viharsarokban voltak
- aratósztrájkot szerveztek, de volt, hogy a csendőrökkel is összecsaptak
- egységes nagy parasztmozgalom nem volt, de több, egymással versengő pártjuk is kialakult
A „parlamenti élet”
- Melyik a parlament két nagy pártja?
o a kormányzó Szabadelvű Párt
o az ellenzéki Függetlenségi Párt
o a Szabadelvű Párt fogadta el a kiegyezést
- obstrukció
o az obstrukció azt jelenti, hogy a szabályok szerint, törvényesen próbálják akadályozni a parlament munkáját
o több órás, hosszú beszédek
o a személyes szavazás kérése
- minden kis ügyben az összes képviselő szavazata kell
o volt, hogy a költségvetést sem tudták elfogadni, ami az adott kormány bukásához vezetett
- Tisza István próbálta megtörni az obstrukciót
o a házszabály módosítása verekedésbe fulladt
o később az ellenzékiek összetörték a parlament berendezését
- az 1905-ös válság
o meglepetésre a Szabadelvű Párt vereséget szenvedett a választásokon, az ellenzéki pártok nyertek
o az érdekes helyzetben a kiegyezést elutasító párt lett a dualista államban kormányon
o Ferenc József ezt nem hagyhatta és egy katonatisztet, Fejérváry Gézát kérte fel kormányalakításra
