HTML

Szabó Magda Iskola - Történelem 2013/14

Friss topikok

Címkék

18. század (1) 5. osztály (142) 6. osztály (175) 7. osztály (126) abszolutizmus (1) anarchizmus (1) Anglia (2) arabok (1) Aranybulla (1) Athén (3) Augustus (2) a történelem forrásai (1) Bach-rendszer (2) Bizánc (2) Caesar (1) Deák Ferenc (1) demográfia (1) demokrácai (2) dolgozat (57) Dózsa György (1) egyház (1) egyháziak (4) Egyiptom (1) Erdély (1) eretnek (1) evolúció (3) felvilágosodás (1) filmklub (8) Fönícia (1) forradalom (3) Franciaország (1) francia forradalom (5) frankok (2) gazdaság (1) germán (1) gyarmatosítás (1) harmincéves háború (1) házi feladat (130) hűbériség (1) Hunyadi János (1) Hunyadi Mátyás (2) II. (2) II. András (2) II. József (1) III. Béla (1) III. Napóleon (1) imperializmus (1) India (1) információ (71) inkvizíció (1) ipari forradalom (1) iszlám (1) Iszlám (1) IV. Béla (2) jegyzet (152) Jézus (1) jobbágyság (2) József (1) kalandozások (1) Kálmán (1) Karl Marx (1) katolikus egyház (1) kereszténység (2) kiegyezés (1) Kína (1) Kolombusz (1) kommunizmus (1) Kossuth (2) középkor (9) László (1) Lenin (1) lovagok (2) Makedónia (1) Mátyás (1) Mezopotámia (2) Mohács (1) Mükéné (1) művészet (1) Nagy Károly (3) Nagy Lajos (2) Nagy Sándor (1) Napóleon (2) nemesség (3) Németalföld (1) Németország (1) népesedés (1) nők (2) Olaszország (1) óravázlat (1) Oroszország (1) őskor (3) pápa (1) pápaság (1) perzsa (1) Petőfi (1) Philipposz (1) polisz (1) reformáció (4) reformkor (11) Remus (1) Róma (16) Romulus (1) Spanyolország (2) Spárta (1) Spartacus (1) szabadságharc (2) Szapolyai (1) Széchenyi (1) Szent Ferenc (1) szociáldemokrácia (1) társadalom (1) tatárjárás (1) török kor (2) történészek (1) újkőkor (1) uradalom (1) USA (1) usa (1) városok (2) vocabulary (69) Wesselényi (1) Zrínyi Miklós (1) zsidó nép (1) Zsigmond (3) Címkefelhő

6.osztály_órai jegyzet_A királyi Magyarország

2014.05.18. 23:54 priszlinger

-          török emlékek Magyarországon

o   fürdőkultúra

  •   a törökök életmódjában társadalmi és higiéniai okok miatt is nagy szerepe volt a fürdőknek
  •   Budán pedig sok termálforrás van
  •   a Rudas a legjelentősebb török emlékű fürdő

o   dzsámik, mecsetek

  •   a nagyobb templomokat átalakították dzsámiknak vagy mecseteknek, néhány újat is emeltek
  •          a dzsámi a nagyobb mecset, több joggal rendelkezik
  •   meghagytak néhány templomot a katolikusoknak is, és szabadon gyakorolhatták hitüket a más vallásúaknak is

o   Gül baba türbéje: a máig leglátogatottabb magyarországi iszlám szent hely

  •   a türbe sírkápolnát jelent
  •   Gül baba egy hazánkba érkező török szerzetes, dervis volt
  •   rózsakertje miatt kaphatta a Gül baba nevet, ami „Rózsák atyját” jelent
  •   miután Budát elfoglalták a törökök 4 nappal később egy istentiszteleten halt meg
  •   sírhelye már a hódoltság idején zarándokhellyé vált
  •   miatta hívjuk a területet Rózsadombnak

o   a török lakás

  • szőnyegek
  •          nem csak a padlót, hanem a falakat is beborították
  •          Közép-Európa legnagyobb keleti szőnyeggyűjteménye a mienk
  •   a kávéivás szokását ők honosították meg az országban
  •   forralt savanyított tej, a jourt (magyarosodott nevén joghurt)
  •   töltött káposzta
  •    tarhonya (törökül tarhana)
  •   tőlük vettük át tepsi szavunkat is
  •   a dzs mássalhangzó

 

A berendezkedés

 

-          Magyarország a Habsburg birodalom részévé vált

o   ez a birodalom tartományokra oszlott, melyek közül Magyarország és Csehország volt a legjelentősebb

o   a tartományok megőrizték különállásukat, még úgy is, hogy a Habsburg uralkodók megpróbálták centralizálni, egységes törvényekkel igazgatni a birodalmat

 

-          Magyarország berendezkedése

o   ami közös volt

  •   pénzügy
  •   hadügy
  •   külügy
  •   a központi szervek az országon kívül, Bécsben, majd Prágában székeltek
  •   a magyar rendek a gyakorlatban hiába követeltek beleszólást ezekbe az ügyekbe

o   Magyarország ügyeivel foglalkozó hivatalok

  •   jellemzői
  •          az uralkodót képviselik nem a magyar rendeket
  •          alárendelődtek a gyakorlatban a nekik megfelelő központi, birodalmi hivataloknak
  •          főleg magyar főurak töltötték be a pozíciókat
  •   Helytartóság
  •          mivel Ferdinánd nem szándékozott Magyarországra költözni felállította a személyét képviselő szervet
  •          Pozsony a székhelye, osztrák mintára, fizetett hivatalnokokkal, folyamatosan működött
  •          lényegében az ország kormánya volt
  •   Magyar Kamara
  •          az ország pénzügyeit irányította
  •          osztrák mintára alakították ki
  •          Pozsony a székhelye
  •   Magyar Kancellária
  •          feladata a törvények írásba foglalása volt
  •          Bécsben volt a székhelye

o   a magyar rendiség intézményei

  •   a hagyományos rendi intézmények, ahol az ország nemesei, a városi polgárok és a papság is beleszólhat az ország ügyeinek intézésébe szinte teljesen megmaradt
  •   igazi súlya azonban a Habsburg-időszakban nem volt ezeknek az intézményeknek
  •   országgyűlés
  •          az uralkodó rendszeresen összehívja, hiszen a török elleni védelemhez szükség van az adómegajánlásra
  •          ez a rendeknek is érdeke volt: tehát panaszaik felhánytorgatása mellett megszavazták az adókat és a katonákat is, így a gyűlés működőképes volt
  •   nemesi vármegye
  •          a magyar vármegyerendszer is megmaradt
  •          az itteni vezető pozíciókat továbbra is a magyar nemesek töltötték be

 

A katonaság és a végvárrendszer

 

-          az új végvárrendszer

o   egy nagy új erődrendszer épült ki a királyi Magyarország határán: az Adriai-tengertől Erdélyig mintegy 100-120 végvár

o   Miért volt szükség új végvárvonalra?

  •   mert a török benyomult az ország területére, tehát a védelem céljára újat kellett kiépíteni

o   az új vonal kiemelt várai Kanizsa, Győr és Komárom voltak

o   sok kis vár, átalakított, megerősített kastély, monostor, templom vagy torony védte a vonalat

  •   az ellenség nem hagyhatott elfoglalatlanul várat a hátában, hiszen az elvághatta utánpótlási vonalait

-          a várakban 20-22 ezer katona szolgált

o   Honnan voltak a katonák?

  •   a birtokosoknak 100 jobbágy után 3 katonát kellett kiállítaniuk
  •   sok jobbágyfiú, városi lakos szökött át a Hódoltság területéről és lett végvári katona
  •   a zsoldosokat a kincstár vagy a földesurak fizették
  •   hajdúk: kezdetben fegyveres marhatartók, sokan közülük földjüket, munkájukat vesztették, szökött jobbágyok is csatlakoztak hozzájuk és katonai csoportba verődve vállaltak szolgálatot

-          a katonák ellátása

o   zsoldjuk 1,5 millió rajnai forintra rúgott

o   az erősségek korszerűsítése, karbantartása és felszerelése is óriási összegekre rúgott

  •   a 16. század második felében nagy korszerűsítési programot is végrehajtottak a magyarországi várakon: új, füles bástyákkal látták el ezeket
  •   csak Győr modernizálása 1 millió forintot emésztett fel

-          Kik állták ezt a költséget?

o   a magyar kincstár éves összbevétele 750-800 000 forint volt

o   a legnagyobb részt pedig az uralkodó más tartományai adtak, tehát a Habsburg Birodalom nyugati részei

o   külföldi segélyek is érkeztek a törökellenes hadjáratokhoz

  •   a pápa is gyakran küldött segélyt

o   Magyarország tehát nem tudta volna tartani magát a törökök ellen Habsburg segítség nélkül

  •   Magyarország tehát rászorult a Habsburg birodalomra és rákényszerült az együttműködésre

Szólj hozzá!

Címkék: jegyzet 6. osztály

Filmklub ajánló

2014.05.18. 23:46 priszlinger

fk2.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: filmklub 5. osztály 6. osztály 7. osztály

5.osztály_órai jegyzet_A városok a középkorban

2014.05.18. 21:51 priszlinger

A városok kialakulása a középkorban

 

  • a középkorban gyors városiasodás indul meg
    • a kora középkorban szinte teljesen eltűntek a városok, a lakosság az uradalmak falvaiban élt
  • a városok kialakulása
    • erődített helyeken alakult ki, amelyek közel feküdtek a távolsági kereskedelem útvonalaihoz
      • a püspöki székhelyek
      • a világi uradalmak várai
      • útvonalak kereszteződésénél, kikötőkben, eltérő földrajzi tájegységek találkozásánál, folyók mentén
  • a középkori városok első lakói
    • a föld nélküli emberek az éhínség vagy a háború sújtotta vidékekről menekültek
    • a jobbágyok is szerencsét próbálhattak
      • ha egy jobbágy 1 év 1 napot a városban tartózkodik és földesura nem keresi a város polgárává vált – „A városi levegő szabaddá tesz.”
    • a falvak kézművesei szintén az értékesítő helyre vándoroltak

 

A városok „szabaddá válása”

 

  • a kora középkori kereskedelmi és ipari központok egy-egy földesúr birtokán feküdtek
  • kezdetben az egy uradalom területén kialakuló városokat földesuraik hasonlóan kezelték, mint a jobbágyokat
    • a jobbágy és a városlakó is fizetett adót, terményt a földesurának és a királynak is
    • a földesúr bíráskodott a területe felett és egyéb juttatásokban is részesült
    • a lakosok szerették volna kivonni magukat az urak hatalma alól, hogy saját maguk kezébe vegyék a sorsuk irányítását
  • Milyen célokért küzdöttek konkrétan?
    • ne kelljen adózniuk a földesúrnak
    • maguk szedjenek adót és költhessék a városra
    • ne a földesúr bíráskodjon felettük, hanem ők maguk felett
    • maguk válasszák meg a plébánosukat
  • a városi lakók heves küzdelem után ismertették el szabadságukat a püspökökkel és a világi földesurakkal
  • a városok a szabaddá válás után
    • a város szabadságot biztosított polgárainak a földesúrral szemben, a törvényekkel szabályozta a város lakóinak életét
    • különböző kiváltságokat nyert el a város
      • gazdasági kiváltságok
        • a földesúrnak egy összegben adóznak
        • vásártartás joga
        • lakosok vámmentessége
        • árumegállító jog
          • az átutazó kereskedőknek kötelező volt portékáikat áruba bocsátani
      • jogi kiváltságok
        • a sikerek után a városi tanácsok megalkották a városok alkotmányát, a városi jogok gyűjteményét
        • a városlakók, azaz a polgárok tanácsot választottak maguk közül, amely a városi közigazgatás feladatait látta el
          • önkormányzat alakult ki
          • a város élén a polgármester állt
        • a városlakók saját bírákat választanak, nem a földesúr ítélkezett
      • egyházi kiváltságok
        • a város maga választhatta meg papját

 

A városok jellemzői

 

  • külső jellemzők
    • fallal vették körül
    • az utcák szűkek voltak
    • nem volt csatornázás – szemét és bűz
      • gyakoriak voltak a járványok

 

A városok lakói – a polgárok

 

  • a városi társadalomban sok tekintetben egyenlőség volt a tagok között, míg a középkori társadalom többi csoportjában a hierarchia nagy szerepet játszott
    • a különbséget a vagyoni helyzet jelentette
  • a gazdag rétegek
    • iparosok, kézművesek
      • az egyes szakmák képviselői szervezetekbe tömörültek, hogy érdekeiket minél jobban védjék
        • ezeket az egyesületeket céheknek nevezzük
        • külön céhe volt a pékeknek, fazekasoknak, stb.
        • szabályozták, hogyan kell elkészíteni az adott terméket
          • meghatározták, milyen nyersanyagot lehet használni
          • milyen szerszámokat és azokat hogyan lehet használni
          • a munkára fordított időt
          • az árakat is szabályozták, nem lehetett olcsóbban adni valamit
          • tiltották a reklámot
        • a céhekbe való bekerülés
          • évekig inasként kellett dolgozni és kitanulni a szakmát
          • az inasnak egy ún. mestermunkát kellett készítenie, így válhatott mesterré és alakíthatott ki saját üzletet
        • a céhek elérték, hogy a városi piacon csak a városi céhekbe tartozók értékesíthessék termékeiket
          • a céhen kívülieket kontároknak hívták és üldözték őket
        • a céh szociális juttatásokat is adott
          • halál után a családot is segítik
    • a kereskedők
      • a kereskedő kezdetben: utazó kereskedő
      • az érett középkorban az utazó kereskedő átengedi helyét a helyben tevékenykedő kereskedőnek: üzleteit könyvelők, képviselők, alkalmazottak útján intézi
    • bankárok
      • a kereskedők a fellendülő pénzforgalommal is foglalkoztak
      • megszületik a bankvilág
      • pénzkölcsönzők: nagy összegeket adtak
  • szegény rétegek

 

Kereskedelemi útvonalak az érett középkorban

 

  • levantei kereskedelmi útvonal
    • Kelet luxuscikkei, fűszerek, iparcikkek Európába, cserébe nemesfém, fegyver, nyersanyag áramlik keletre
    • a levantei kereskedelem európai központjai: itáliai városállamok
  • a Hanza szövetség
    • észak-német városok kialakította szövetség
    • az elsősorban északkeletről hoztak be árukat: a prém, a bőrök, méz, viasz
  • a két kereskedelmi útvonalat Franciaországon keresztül egy szárazföldi út kötötte össze

Szólj hozzá!

Címkék: jegyzet középkor városok 5. osztály

7.osztály_órai jegyzet_A polgárosodó társadalom

2014.05.18. 10:56 priszlinger

A fejezetet - mivel szövegértési feladatként a tankönyvi szöveg alapján dolgoztuk fel - a tankönyv alapján kell megtanulni.

Szólj hozzá!

Címkék: társadalom jegyzet 7. osztály

7.osztály_információ

2014.05.18. 10:54 priszlinger

A dualizmus Magyarországának témájából a témazáró dolgozatot az osztály május 30-án, pénteken írja.

Változás: a dolgozatot június 3-án, kedden írják az Önök kérése alapján.

Jó munkát a felkészüléshez!

Szólj hozzá!

Címkék: dolgozat információ 7. osztály

6.osztály_információ

2014.05.18. 10:52 priszlinger

Az utolsó angol óránk és szódolgozatunk május 20-án lesz, az azt követő héten magyar nyelvű órát tartunk. A szódolgozatok jegyeinek átlaga témazáró jegyként kerül be a naplóba. Az átlagot úgy lehet még javítani, ha a második féléves témánkhoz kapcsolódó, angol nyelvű (!) posztert készít valaki. Egy poszter három szódolgozat 5-öst ér. A határidő május 28-a, szerda.

Jó munkát!

Szólj hozzá!

Címkék: információ 6. osztály

5.osztály_információ

2014.05.18. 10:51 priszlinger

A középkor témából a témazáró dolgozatot az osztály május 26-án, hétfőn írja.

Az utolsó angol óránk és szódolgozatunk május 19-én lesz. A szódolgozatok jegyeinek átlaga témazáró jegyként kerül be a naplóba. Az átlagot úgy lehet még javítani, ha a második féléves témánkhoz kapcsolódó, angol nyelvű (!) posztert készít valaki. Egy poszter három szódolgozat 5-öst ér. A határidő május 28-a, szerda.

Jó munkát!

Szólj hozzá!

Címkék: dolgozat információ 5. osztály

7.osztály_házi feladat

2014.05.18. 10:47 priszlinger

Munkafüzet 60.o.

Szólj hozzá!

Címkék: házi feladat 7. osztály

6.osztály_házi feladat

2014.05.18. 10:46 priszlinger

Kérdések a „A királyok bora, a borok királya” című olvasmányhoz (Tk. 148-149.o.)

 

  1.       Melyik italról szól az olvasmány?
  2.       Melyik tájegységen termett szőlőből készítik a tokajit?
  3.       Hogyan segítette a török uralom a tokaji bor jelentőségének erősödését
  4.       Hogyan készül az aszúbor?
  5.       Mit készít a kádár?
  6.       Miért mondják, hogy a tokaji „a királyok bora”?
  7.       Miért érte meg egy szegény embernek Tokajban dolgozni?

Szólj hozzá!

Címkék: házi feladat 6. osztály

5.osztály_házi feladat

2014.05.18. 10:43 priszlinger

Kérdések a „Hétköznapok és ünnepek” című olvasmányhoz (Tk. 136-137.o.)

 

  1.       Mennyiben hatott a parasztok életére a politika?

 

  1.       Mikor dolgozott kevesebbet egy parasztember?

 

  1.       Melyik nem igaz a parasztházakra, a parasztok életére?

több, nagyon kicsi szobából álltak

a kőfalak nagyon hideggé tették télen a házat

a ruhákat nem szekrényekben tárolták

a szegényes körülmények ellenére a higiénia fontos volt a számukra

gyakran az állataik is a házban aludtak

kevés fehérjét fogyasztottak

 

  1.       A parasztok vagy a városiak élete volt a könnyebb?

 

  1.       Hova került a szennyvíz a városokban?

 

  1.       Mihez kötődött az ünnepek jelentős része?

 

  1.       Mit ünnepeltek farsangkor?

Szólj hozzá!

Címkék: házi feladat 5. osztály

süti beállítások módosítása