- török emlékek Magyarországon
o fürdőkultúra
- a törökök életmódjában társadalmi és higiéniai okok miatt is nagy szerepe volt a fürdőknek
- Budán pedig sok termálforrás van
- a Rudas a legjelentősebb török emlékű fürdő
o dzsámik, mecsetek
- a nagyobb templomokat átalakították dzsámiknak vagy mecseteknek, néhány újat is emeltek
- a dzsámi a nagyobb mecset, több joggal rendelkezik
- meghagytak néhány templomot a katolikusoknak is, és szabadon gyakorolhatták hitüket a más vallásúaknak is
o Gül baba türbéje: a máig leglátogatottabb magyarországi iszlám szent hely
- a türbe sírkápolnát jelent
- Gül baba egy hazánkba érkező török szerzetes, dervis volt
- rózsakertje miatt kaphatta a Gül baba nevet, ami „Rózsák atyját” jelent
- miután Budát elfoglalták a törökök 4 nappal később egy istentiszteleten halt meg
- sírhelye már a hódoltság idején zarándokhellyé vált
- miatta hívjuk a területet Rózsadombnak
o a török lakás
- szőnyegek
- nem csak a padlót, hanem a falakat is beborították
- Közép-Európa legnagyobb keleti szőnyeggyűjteménye a mienk
- a kávéivás szokását ők honosították meg az országban
- forralt savanyított tej, a jourt (magyarosodott nevén joghurt)
- töltött káposzta
- tarhonya (törökül tarhana)
- tőlük vettük át tepsi szavunkat is
- a dzs mássalhangzó
A berendezkedés
- Magyarország a Habsburg birodalom részévé vált
o ez a birodalom tartományokra oszlott, melyek közül Magyarország és Csehország volt a legjelentősebb
o a tartományok megőrizték különállásukat, még úgy is, hogy a Habsburg uralkodók megpróbálták centralizálni, egységes törvényekkel igazgatni a birodalmat
- Magyarország berendezkedése
o ami közös volt
- pénzügy
- hadügy
- külügy
- a központi szervek az országon kívül, Bécsben, majd Prágában székeltek
- a magyar rendek a gyakorlatban hiába követeltek beleszólást ezekbe az ügyekbe
o Magyarország ügyeivel foglalkozó hivatalok
- jellemzői
- az uralkodót képviselik nem a magyar rendeket
- alárendelődtek a gyakorlatban a nekik megfelelő központi, birodalmi hivataloknak
- főleg magyar főurak töltötték be a pozíciókat
- Helytartóság
- mivel Ferdinánd nem szándékozott Magyarországra költözni felállította a személyét képviselő szervet
- Pozsony a székhelye, osztrák mintára, fizetett hivatalnokokkal, folyamatosan működött
- lényegében az ország kormánya volt
- Magyar Kamara
- az ország pénzügyeit irányította
- osztrák mintára alakították ki
- Pozsony a székhelye
- Magyar Kancellária
- feladata a törvények írásba foglalása volt
- Bécsben volt a székhelye
o a magyar rendiség intézményei
- a hagyományos rendi intézmények, ahol az ország nemesei, a városi polgárok és a papság is beleszólhat az ország ügyeinek intézésébe szinte teljesen megmaradt
- igazi súlya azonban a Habsburg-időszakban nem volt ezeknek az intézményeknek
- országgyűlés
- az uralkodó rendszeresen összehívja, hiszen a török elleni védelemhez szükség van az adómegajánlásra
- ez a rendeknek is érdeke volt: tehát panaszaik felhánytorgatása mellett megszavazták az adókat és a katonákat is, így a gyűlés működőképes volt
- nemesi vármegye
- a magyar vármegyerendszer is megmaradt
- az itteni vezető pozíciókat továbbra is a magyar nemesek töltötték be
A katonaság és a végvárrendszer
- az új végvárrendszer
o egy nagy új erődrendszer épült ki a királyi Magyarország határán: az Adriai-tengertől Erdélyig mintegy 100-120 végvár
o Miért volt szükség új végvárvonalra?
- mert a török benyomult az ország területére, tehát a védelem céljára újat kellett kiépíteni
o az új vonal kiemelt várai Kanizsa, Győr és Komárom voltak
o sok kis vár, átalakított, megerősített kastély, monostor, templom vagy torony védte a vonalat
- az ellenség nem hagyhatott elfoglalatlanul várat a hátában, hiszen az elvághatta utánpótlási vonalait
- a várakban 20-22 ezer katona szolgált
o Honnan voltak a katonák?
- a birtokosoknak 100 jobbágy után 3 katonát kellett kiállítaniuk
- sok jobbágyfiú, városi lakos szökött át a Hódoltság területéről és lett végvári katona
- a zsoldosokat a kincstár vagy a földesurak fizették
- hajdúk: kezdetben fegyveres marhatartók, sokan közülük földjüket, munkájukat vesztették, szökött jobbágyok is csatlakoztak hozzájuk és katonai csoportba verődve vállaltak szolgálatot
- a katonák ellátása
o zsoldjuk 1,5 millió rajnai forintra rúgott
o az erősségek korszerűsítése, karbantartása és felszerelése is óriási összegekre rúgott
- a 16. század második felében nagy korszerűsítési programot is végrehajtottak a magyarországi várakon: új, füles bástyákkal látták el ezeket
- csak Győr modernizálása 1 millió forintot emésztett fel
- Kik állták ezt a költséget?
o a magyar kincstár éves összbevétele 750-800 000 forint volt
o a legnagyobb részt pedig az uralkodó más tartományai adtak, tehát a Habsburg Birodalom nyugati részei
o külföldi segélyek is érkeztek a törökellenes hadjáratokhoz
- a pápa is gyakran küldött segélyt
o Magyarország tehát nem tudta volna tartani magát a törökök ellen Habsburg segítség nélkül
- Magyarország tehát rászorult a Habsburg birodalomra és rákényszerült az együttműködésre
