Szabó Magda Iskola - Történelem 2013/14

A dualizmus kori Magyarország témájából az osztály a témazáró dolgozatot június 3-án, kedden írja.

-          a Monarchián belül a magyar és az osztrák fél között a századfordulóra kiéleződtek bizonyos problémák

o   a magyarság egyértelműen a Monarchián belüli vezető szerepre tartott igényt

o   egyre több konfliktus alakult ki a közös hadügyek és ehhez tartozó pénzügyek kapcsán

-          ugyanakkor a két fél érezte az erős egymásrautaltságot is

o   a korszak imperializmusában csak egy erős állam érhetett el sikert

o   a nemzetiségek elszakadását egyik fél sem tartotta jónak

-          a Monarchia ellentmondása az volt, hogy míg a gazdaság fejlődni tudott, a politikai rendszer fejlődésképtelen volt

o   míg más államokban a nacionalizmus erősítette a modern államot, addig a Monarchiában épphogy ez okozott válságot

o   itt mindenki elégedetlen volt

A nemzetiségi kérdés

-          kezdetben úgy tűnt, hogy a nemzetiségek beolvasztása zökkenőmentesen alakul

-          azonban kiderült, hogy ez csak a felszín és valójában sok probléma van

o   Miért volt ez így?

•   a nemzetiségek is a passzív ellenálláshoz folyamodtak, csak ők a magyarok ellen
•   a magyar országgyűlésbe a legmegalkuvóbb nemzetiségi politikusok kerültek be
•   a zsidók és a németek sikeresen asszimilálódtak

o   a nemzetiségi vezetők a századfordulón már ragaszkodtak a területi önállósághoz

•   e mellett a nemzetiségek ügyével foglalkozó miniszteri posztot akartak

o   a magyar fél agresszivitása

•   a románok összegyűjtötték sérelmeiket, amit elküldtek Ferenc Józsefhez, aki a magyar kormánynak továbbította a dokumentumot, de az felbontatlanul, olvasatlanul visszaküldte
•   a Román Nemzeti Pártot a magyarok azzal az indokkal, hogy nincs jóváhagyott alapszabálya beszüntették

A munkásmozgalom megjelenése

-          a századforduló után a munkásság létszáma elérte az 1 000 000-t, aminek fele a nagyiparban dolgozott

-          a munkásság politikai tényezővé vált

-          nyugati minták alapján szerveződött

-          1890-ben alakult meg a Szociáldemokrata Párt

-          legfontosabb követelésük az általános választójog volt

A parasztmozgalmak

-          a parasztság egyes rétegei földosztást követeltek

-          a legnagyobb problémák a Viharsarokban voltak

-          aratósztrájkot szerveztek, de volt, hogy a csendőrökkel is összecsaptak

-          egységes nagy parasztmozgalom nem volt, de több, egymással versengő pártjuk is kialakult

A „parlamenti élet”

-          Melyik a parlament két nagy pártja?

o   a kormányzó Szabadelvű Párt

o   az ellenzéki Függetlenségi Párt

o   a Szabadelvű Párt fogadta el a kiegyezést

-          obstrukció

o   az obstrukció azt jelenti, hogy a szabályok szerint, törvényesen próbálják akadályozni a parlament munkáját

o   több órás, hosszú beszédek

o   a személyes szavazás kérése

•   minden kis ügyben az összes képviselő szavazata kell

o   volt, hogy a költségvetést sem tudták elfogadni, ami az adott kormány bukásához vezetett

-          Tisza István próbálta megtörni az obstrukciót

o   a házszabály módosítása verekedésbe fulladt

o   később az ellenzékiek összetörték a parlament berendezését

-          az 1905-ös válság

o   meglepetésre a Szabadelvű Párt vereséget szenvedett a választásokon, az ellenzéki pártok nyertek

o   az érdekes helyzetben a kiegyezést elutasító párt lett a dualista államban kormányon

o   Ferenc József ezt nem hagyhatta és egy katonatisztet, Fejérváry Gézát kérte fel kormányalakításra

Munkafüzet 63-66.o.

Adatgyűjtés: A dualizmus Magyarországa nagy fejezetből gyűjtsék ki az összes fogalmat, ami a tankönyvünkben szerepel.

-          az Erdélyi Fejedelemség kialakulása

o   1541-ben Szulejmán megszállta Budát, ahol Szapolyai egykori hívei rendezkedtek be

o   Szulejmán egykori szövetségese fiának, a csecsemő János Zsigmondnak Erdély területét adta

•   ez egyfajta fájdalomdíj is volt, hiszen ő Szapolyai utódaként magyar király lett volna

o   a fejedelemség államformája

•   János Zsigmondot csecsemő korában még magyar királynak koronázták, de Ferdinánddal végül megegyezett és lemondott a trónról és a fejedelmi címet vette fel
•   Gyulafehérvár lett az új állam központja
•   a fejedelemség önálló állammá vált és több mint 100 évig állt fenn

-          az egyes szereplőink célja

o   Mi lehetett a törökök célja?

•   természetesen Szulejmán nem egy teljesen független, akár törökellenes államot akart Magyarország mögött kialakítani
•   János Zsigmonddal apjához hasonló szövetségesi megállapodást kötött
•          vagyis a törökök nem szállták meg Erdélyt, a fejedelemség önállóan intézte ügyeit, de adót fizetett az Oszmán Birodalomnak
•   az Erdélyi Fejedelemség egész története alatt a törököktől függött
•          a fejedelmek megtanulták, hogyan lehet óvatos és fortélyos politikával akár a török függést is látszólagossá változtatni
•          volt olyan fejedelem, aki viszonylag nagy önállóságot tudott kialakítani, de ha Erdély a török érdekekkel szemben politizált egyből szorosabbra fogta a függést a szultán és megrendszabályozta az adott fejedelmet

o   Mi lehetett a célja a királyi Magyarországnak?

•   szerették volna egyesíteni Erdélyt a királyi Magyarországgal
•   ez irányú titkos tárgyalások folytak is, de a Habsburgok nem vállalhatták a törökök elleni háborút, ami nélkül nem jöhetett volna létre az egyesülés

o   Mi lehetett a Szapolyai-párt célja?

•   a török függés enyhítését és a királyi Magyarországgal való egyesülést
•   a fejedelemség élén kezdetben Fráter György, Szapolyai egykori híve állt
•          Fráter hol egyik, hol másik félnek tett engedményeket, lavírozott
•          1551-ben egy töröknek tett engedmény után a kétszínűnek tűnő barátot Ferdinánd Castaldo nevű tábornokával meggyilkoltatta

-          a fejedelmek

o   János Zsigmond halálakor nem volt utóda, így az a gyakorlat alakult ki, hogy az Erdélyi Fejedelemségben az új uralkodót mindig választották

o   természetesen a szultán is beleszólhatott a fejedelemválasztásba

•   a Porta ajándékokat adott át, melyek kifejezték, hogy a fejedelem a portai akaratnak megfelelően fog kormányozni: kaftánt, süveget, díszparipát

o   a 16. század legjelentősebb fejedelme Báthori István volt

•   ő viszonylagos önállóságot ért el fejedelemként
•   megszerezte a lengyel trónt is, Erdélyben ezután a vajda révén irányította az ügyeket, maga Lengyelországba költözött

Erdély társadalma:

-          Hol helyezkedik el Erdély? Mik a határai?

o   nyugat: a királyi Magyarország és a török hódoltság

o   észak: Lengyelország

o   kelet és dél: a két román fejedelemség

•   Havasalföld és Moldva
•          erős függésben voltak a töröktől

-          Kik élnek Erdélyben?

o   a fejedelemség területe kb. 100 000 km² és 1 millió lakosú volt

o   magyarok

o   székelyek

•   a magyarral rokon, de nem azonos nép
•   eredetük vitatott, de a honfoglaláskor már magyar nyelvet beszéltek
•   Mivel foglalkoztak?
•          a pásztor életmódot évszázadokon át megőrizték
•          főleg katonai szolgálatot láttak el az ország keleti végében
•          bizonyos kiváltságaik is voltak

o   szászok

•   a 12. században a Rajna vidékről, a magyar király hívására jöttek Erdélybe
•   közvetlenül a király alá tartoztak, neki adóztak
•   főleg városokban éltek és jelentős részük városi polgár volt
•          ezért főleg az kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak

o   románok

•   újlatinnyelvet beszélő pásztornép
•   a 12. században már biztosan görögkeleti vallásúak
•   a 13. században Havasalföld területéről érkeznek Erdélybe
•   előkelőik a magyar nemesség közé olvadtak
•   nagy részük földesúri függésben élt

-          a vallási megoszlás

o   Erdélyben különösen erős volt a reformáció terjedése

•   a német eredetű lutheri tanok különösen erős alapra találtak a szászok körében

o   1568, a tordai országgyűlés törvényt hozott az igehirdetés szabadságáról

•   a négy „bevett vallás”: katolikus, lutheránus, kálvinista, unitárius
•   a görögkeleti vallást megtűrték
•   ez a fejedelemség bukásáig így működött és a gyakorlatban is ténylegesen működött
•   ez egyedülálló Európában

o   az egyes népekre jellemző volt a vallásuk

•   magyarok: katolikusok, kálvinisták
•   székelyek: katolikusok
•   szászok: evangélikusok
•   románok: görögkeletiek

A reformáció elterjedése

-          korszakunkban a reformáció Magyarországon is megjelent

o   sőt az ország lakosságának 90%-a a protestáns felekezetek híve lett

o   rendszeresek voltak a hitviták a katolikus és protestáns papok között

-          az elterjedés kezdete

o   kezdetben főnemesek uradalmaiban talált otthonra az új eszme

•   a prédikátorok védelmet kaptak
•   a nagybirtokos állta a külföldi taníttatását a prédikátornak
•   pl: Nádasdy Tamás (Sárvár)

A középkor témájához tartozó, témazáróban kérhető évszámok és nevek:

Évszámok: 476, 622, 800, 1054, 1492

Nevek: Justinianus, Mohamed, Allah, Kis Pippin, Nagy Károly, VII. Gergely, Szent Benedek és Assisi Szent Ferenc

Munkafüzet 58.o.

A középkor vége

-          a középkor időszakát 1492-ig szoktuk számolni, ekkor fedezi fel Kolumbusz Amerikát, ami nagy változásokat hoz a világ képében

-          a 15. századra megváltoztak azok a társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok, amik jellemzőek voltak több száz évig, és amiket középkor jelzővel illetünk

Változások a gazdaságban

-          a pénzforgalom megnövekszik

o   a középkor folyamán a vagyont a földbirtok jelentette, a pénznek sokáig nem volt szerepe

•   a földesúr is terményben kapta meg a jobbágyok szolgáltatásait, nem pénzben
•   az emberek az önellátó uradalmakon éltek, mindent megtermeltek, amire az embereknek szükségük volt

o   a változás

•   a jobbágyok egyre több felesleget termelnek
•          a mezőgazdasági termelés fejlődése, új szerszámok hatására történik mindez
•          vagyis lesz olyan gabonájuk, állatuk, amit piacra vihetnek
•   a nagyvárosok kialakulása
•          vagyis lesznek olyan emberek, akik piacot jelentenek ezeknek a terményeknek
•   Európa áttér a pénzhasználatra

-          a jobbágyi státusz megszűnik, az egykori jobbágyok szabad bérlőkké válnak

o   a pestis hatására erősen csökken a népesség

o   így csökken a munkáskezek, vagyis a munkaerő mennyisége

o   a földbirtokosok egyre nagyobb kedvezményekkel csábítják a jobbágyokat a földjükre

•   kevesebbet kell robotolni vagy egyáltalán nem
•   lassan inkább bérbe adták földjük egy részét, vagyis nem klasszikus jobbágy-földesúr viszony jött létre a szokásos szolgálatokkal, hanem a két fél között nem volt alá-fölérendelt viszony, hanem szabad emberként kötöttek egy szerződést: a földművelő egy évben fizet valamennyi pénzt a föld használatáért

-          a posztóipar előretörése

o   megjelenik a lábbal hajtott szövőszék

Változások a társadalomban

-          a középkorban a társadalom függőleges tagolódású volt, az alá-fölérendelt kapcsolatok voltak erősek

-          a változás

o   a társadalom szereplői azonban egy idő után felfedezték, hogy vannak mellettük hasonló helyzetű, hasonló célokért küzdő személyek, akikkel ők egy csoportot alkotnak

o   az alá-fölérendeltség helyett a középkor végén az lett a fontos, hogy ki tartozik egy csoportba, hasonló helyzetbe

o   ezeket a csoportokat rendeknek nevezzük

•   rend: azonos jogállású, azonos kiváltságokkal rendelkező, kiváltságaikat örökítő társadalmi csoportok, melyek együttes érdekeiket politikai síkon érvényesítették

o   az egyes rendek

•   egyháziak
•   városi polgárok
•   nemesek
•   ! a jobbágyokat nem tekintjük külön rendnek, mert nem szervezik meg magukat, nem érvényesítik érdekeiket együttesen

Változások a politikában, az államok működésében

-          a középkorban az uralkodó egyedül irányítja államát, esetleg a legbefolyásosabb nemesekből álló királyi tanács szólhat bele az állam ügyeinek intézésébe

-          a változás

o   a nemesség megerősödése miatt az uralkodó már nem tudta egyedül irányítani az országát

•   folyamatosan utaznia kellett, ellenőrizni kellett az erős nemeseket

o   kialakul az a gyakorlat, hogy az uralkodó megerősítést kér egy-egy döntése előtt a nemesektől, a városi polgároktól vagy a papságtól

o   ez átalakítja az államszervezetet és létrejön a rendi állam

•   ez azt jelenti, hogy az uralkodó és a három rend tagjai rendszeresen találkoznak, és a rendek beleszólhatnak az ország irányításával kapcsolatos döntésekbe
•   a rendek általában képviselőket küldenek, vagyis egy megye nemesei megbeszélik, megszavazzák, hogy ki menjen közülük a gyűlésbe, ahogy a városi polgárok és a papok is csak képviselőket küldenek
•   angol mintára parlamentnek nevezünk
•   a gyűlést a király vezeti, de nem kötelező megfogadnia a rendek beleszólását

o   Mit akarnak elérni az egyes szereplők?

•   a király azt akarja, hogy a rendek járuljanak hozzá, hogy
•          újabb adókat vet ki

o   az adókat a jobbágyok fizetik, de a nemesek persze nem mindig támogatják ezt, hiszen akkor ők kevésbé sarcolhatják meg a jobbágyaikat

•          katonákat toboroz egy háborúhoz
•   a rendek képviselői különböző kiváltságokat akarnak
•          a városiak újabb jogokat
•          a nemesek nagyobb hatalmat a jobbágyok felett
•          a papok nagyobb önállóságot
•   az uralkodó és a rendek között tehát hatalommegosztás keletkezett

Az Elbától keletre és nyugatra

-          Európa történelmében a középkor végétől kialakult egy éles határvonal: Nyugat- és Kelet-Európa között

-          a megbeszélt változások elsősorban Nyugat-Európában történtek meg, kelet Európában a középkori viszonyok további évszázadokra is megerősödött

A fejezetet - mivel kiselőadásos feladatként a tankönyvi szöveg alapján dolgoztuk fel - a tankönyv alapján kell megtanulni.

Munkafüzet 62.o.