Szabó Magda Iskola - Történelem 2013/14

Trónviszályok Zsigmond halála után:

-          Zsigmondnak nem volt fiú utóda, így lányának férjét, Habsburg Albertet koronázták királlyá

• a német-római császári címet is Albert szerezte meg
• rövid uralkodását a bárókkal való viták jellemezték
  • 1439-ben a királlyal elégedetlen (elhagyta az országot mint német-római császár) rendek országgyűlést hívtak össze
    • elérték, hogy több dolgot is csak a rendek beleegyezésével tehetett meg Albert:
      • így nevezhettek ki nádort
      • így változtathatták meg a pénz értékét
      • így köthettek házasságot Albert lányai
• a rendi monarchia működése a valóságban 1439-től kezdődik Magyarországon
  • a rendi gyűlés: az ország lakóinak van beleszólása az ország ügyeibe
  • az ország lakóin persze nem mindenkit értettek - Kik voltak a rendek?
    • az egyházi vezetők
    • a nemesek
    • a városi polgárok
    • korábban a király és a királyi tanács dekrétumai jelentik a törvényeket, ekkortól ténylegesen a király és a rendek vitáiban, kompromisszumaiban alakulnak a törvények
    • korábban elvétve hívják össze a gyűlést, innentől évente
    • általában a Pest melletti rákosi mező a gyűlés színtere
    • mindössze két év uralkodás után, a törökök ellen hadba induló király a magyar táborban kitört vérhas-járványban meghalt
    • Alberthez két fontos elem kapcsolódik
      • ő az első magyar uralkodó a Habsburg házból, akik majd hosszú évszázadokig állnak később a magyar állam élén
      • a rendi monarchia működése a valóságban 1439-től kezdődik Magyarországon

-          trónviszály Albert halála után

• a kérdés természetesen az: van-e fia Albertnak?
  • igen is és nem is, felesége ugyanis állapotos, de a fiú csak Albert halála után született meg
  • két királyt választanak
    • megkoronázzák a megszülető csecsemőt V. László néven
    • a nemesek viszont Albert halála után egy nekik tetsző személyt, Jagelló Ulászlót hívják meg a trónra
      • a 16 éves Jagelló Ulászló lengyel király volt
        • a nemesség úgy gondolta, nagy hatalmat tud kialakítani a fiatal, külföldről érkező király felett
        • tőle a török ellen is segítséget vártak, Lengyelország támogatásában bíznak
• Melyik király fog a gyakorlatban uralkodni?
  • az ország nemesei Ulászlót támogatják
  • a csecsemő Lajos és anyja a nyugati szomszéd III. Frigyes Habsburg uralkodóhoz menekült
    • a komorna emlékiratában írja le, hogy lopta el Visegrádról a koronát
    • Magyarországon lényegében polgárháború tört ki a két király hívei között
      • ebben az ellentétben Ulászló hívei kerekedtek fölül

-          Hunyadi János felemelkedése

• a polgárháborús zavaros helyzetben egy harmadik tényező is felemelkedik: a törökök elleni harcokban kitűnő, a polgárháborúban Ulászlót támogató katona: Hunyadi János

-          Kik voltak a Hunyadiak?

• valószínűleg havasalföldi származású román lovag
• apja, Vojk a románok lakta Havasalföldről települt át, 1409-ben kapta meg Hunyadvárat, János nyugati és törökellenes zsoldosként edződött
• Zsigmond udvarában már ott van és Ulászló mellett a polgárháborúban alapozta meg hírnevét

-          Hunyadi török ellenes sikerei

• támadó hadjáratot tervezett az utóbbi évtizedek védekezése után
• 1442-ben két nagy győzelmet is aratott
•  „hosszú hadjárat” - 1443 október – 1444 január
  • a sikeres hadjárat
    • II. Murád török szultán belső problémákkal küzdött
    • 35 000 fős, zsoldosokból, magánföldesúri hadakból álló sereg indult meg a török területek ellen
    • Hunyadi télen indította a hadjáratot, ami szokatlan volt a korban
    • célja az volt, hogy minél mélyebben betörjön a török területre
      • sok területet nem foglaltak el, a várakat kikerülték, de nagyon mélyen betörtek a Török Birodalom területére
    • 1444 januárjában tértek vissza
• egész Európát fellelkesítette, mindenki róluk beszélt
• az új cél megfogalmazódott: kiűzni a törököt Európából
  • a pápa is támogatta az akciót
  • a török szultán békét kért, cserébe Szerbia függetlenségét ajánlotta fel, ami a keresztények számára komoly siker volt harcok nélkül is
• a békét meg is kötötték
• Hunyadiék azonban megszegve a békét, elhamarkodottan támadtak: 1444 novemberében
  • Várnánál, a Fekete-tenger partján a keresztény hadak súlyos vereséget szenvedtek
  • Ulászló meghalt az ütközetben
  • 1444-ben pár év alatt harmadszor maradt az ország király nélkül

-          Hunyadi kormányzósága (1446-1452)

• az ország királya az 5 éves V. László lett, Habsburg Albert fia
• László nagykorúvá válásáig Hunyadi Jánost kormányzóként nevezték ki az ország élére
  • hatalma korlátozott volt: pl: csak kisebb birtokokat adományozhatott

-          Hunyadi magánbirodalma

• Hunyadi kicsit furcsa megfogalmazással nagy maffiacsaládként tűnik del az 1450-es években
• hatalmának alapja az óriási földbirtok
  • a birtok egy részét nem becsületes úton szerezte: a tisztségekhez birtok is tartozott, ez volt lényegében a fizetés a tisztségviselőnek, de a tisztség betöltése után ezt vissza kellett szolgáltatni, Hunyadi azonban ezt nem tette mindig meg
  • a magánvagyon és a közvagyon nem vált el nála élesen: állami tulajdonú földeket is a sajátjaként kezelt
  • saját hű embereit juttatta hatalomhoz, látta el tisztségekkel
  • számtalan tisztségre megválasztották
    • erdélyi vajda, temesi ispán és nándorfehérvári várkapitány lett
    • később az egész délvidéki végvárrendszer kapitányává választották
    • megkapta a sóbányák és a teljes királyi sójövedelem kezelését

-          újabb török támadások

• 1448 – Hunyadi súlyos vereséget szenved a töröktől Rigómezőnél
• 1453 – a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, amivel a Bizánci Birodalom végleg megszűnik
• a törökök tovább törnek Európa ellen
• török támadás 1456-ban
  • egy 80 000 fős török sereg támadt Nándorfehérvárra
  • velük szemben három, igaz jóval kisebb keresztény sereg állt
    • a várvédők pár ezren voltak Szilágyi Mihály vezetésével
    • egy keresztes sereg is felállt
      • a pápa hirdetett keresztes háborút , amit a Magyarországra érkező ferences szerzetes, Kapisztrán János vezetett
        • a toborzókörútja nem volt túl sikeres, csak kis létszámú haderőt gyűjtött össze
    • Hunyadi saját 10 000 fős seregével érkezett meg a várvédők segítségére
• a törökök ki akarták éheztetni a védőket
  • szorosan összeláncolt török gályák ostromzára zárta el a Dunát, hogy élelmet juttathassanak a várba
• a csata
  • kisebb gályákkal Hunyadi áttörte a török blokádot, így ellátást tudott hozni a várvédő Szilágyinak
  • Kapisztrán vezetésével egy keresztes had átkelt a Száván és oldalba támadta a törököket
  • erre Hunyadi kitört a várból és a másik oldalról támadva döntő győzelmet aratott az oszmánok felett
  • győzelmükkel 60 évre megállították a török európai terjeszkedését
• a kitört pestisjárványban Hunyadi és Kapisztrán is elesett
• két legenda
  • Dugovits Titusz-történet – nem igaz
    • ugyanilyen hőstettről nagyon sok más ostromnál is tudunk
    • Dugovits nevű nemesi família nem élt ekkor
    • az ostrom előtt adta ki a pápa a déli harangszó rendeletét, hogy a török elleni harcra buzdítson, tehát nem a nándorfehérvári diadalra emlékeztetett