Két lábon járás
- a tanzániai Laetoli nevű lelőhelyen az ősember lábnyoma vésődött kőbe, ami a kutatók számára sok információval szolgáló forrás
- itt két déli majom lábnyomot találtak meg
- e mellett az egyes emberelődök és a „déli majom” láb- és medencecsontjainak vizsgálatából lehet megállapítani a két lábon járás megjelenésének idejét
- a „déli majmok” az első emberelőd faj, amelyik két lábon járt
Eszközhasználat
- Hogyan is készítették az ősemberek az első szerszámukat?
- először is vettek egy követ, ami nagyjából elfért a markukban
- majd vettek egy nagyobb követ és elkezdték a kisebbet ezzel ütögetni, amiről lepattogzottak darabok
- ehhez anatómiailag is fejlettnek kellett lenni és tehetség, ügyesség is kellett hozzá
- 3 féle szerszám jött így létre:
- kalapácskő: ezt használja ütésre
- ezt önmagában is lehetett használni, példéául ha van egy csont, amiből meg akarja valaki szerezni a velőt, akkor ezzel feltöri
- szakóca: lepattogzott a tetejéről pár lemez, így élesebb lett a pengék
- kutatók őskori svájci bicskának is nevezik, mert nagyon sok mindenre használták
- koncentráltabb ütést lehetett vele kifejteni, miközben az ember erősen tudja tartani a markában
- jó lehetett egy nagyobb állat bőrének lenyúzására, végtagjainak levágására, növényeket, de fát is megmunkáltak vele
- ezt a mikroszkopikus nagyításokból, rajta maradt anyagdarabkákból tudjuk
- úgy tűnik hihetetlen népszerű volt, nagyon sok ilyet találtak a kutatók
- kutatók őskori svájci bicskának is nevezik, mert nagyon sok mindenre használták
- a lepattogzott lemezek vágásra lehettek jók
- kalapácskő: ezt használja ütésre
- Mikor jelentek meg az első szakócák?
- 2,6 millió éves kőszerszámok a legrégebbről ismert kőszerszámok, amik egy etiópiai lelőhelyről kerültek elő
- Használtak-e a főemlősök szerszámokat?
- a válasz: igen
- csimpánzok és a termeszek
- a csimpánz egy ágat egyenesre hámoz és bedugja a termeszvárba, a termeszek megtámadják az ágat, a majom kihúzza és lenyalja az ágat
- csimpánzok diót is törnek
- sok csimpánz él olyan környezetben, ahol sok dió található és a dió hasznos energiaforrás
- egy fahasábon vagy kövön egy kalapácsként használt kővel, mivel a dzsungelben nincs sok alkalmas fahasáb vagy kő gyakran vissza is térnek a diókkal ugyanarra a helyre
- ez talán az egyetlen dolog, amire a csimpánz a kicsinyét is megtanítja
- Meg tudjuk-e tanítani a majmoknak az ősember szerszámkészítését? Képesek-e rá agyban?
- a kísérletek alanya egy bizonyos Kanzi nevű, 1980-ban született bonobo volt
- a bonobo a csimpánzok közeli rokona
- az ember ujjai (rövidebb ujjak és nagyobb hüvelykujj) alkalmasabbak két kő egymáshoz ütéséhez, mert a csimpánz, ha hosszú ujjait körbetekeri a kövön magát üti meg vele
- Kanzi végül kis távolságról hozzávágta az egyik követ a másikhoz, ami nagyjából hasonló eredményre jutott így, mint az ősembernél
- vagyis hasonló agyi felkészültsége van, csak más anatómiával, más technikával oldotta meg a kérdést
- a kísérletek alanya egy bizonyos Kanzi nevű, 1980-ban született bonobo volt
- konklúzió:
- a szerszámkészítés még nem igényelt nagyobb agyi kapacitást, mint a ma élő csimpánzoké, de az emberelődök viselkedésének evolúciójában fejlődés volt
- de van fontos különbség is majmok és emberek között
- a majmok főleg szerves anyagokból készült szerszámokat használnak: fa, levél
- az ember a fa mellett követ, fémeket is használ nyersanyagként
- a majmok csak használnak szerszámokat, míg az ember készít is
Tűzhasználat
- Mire használhatta az ősember a tüzet?
- meleget ad
- megsüti az ételt
- a vadállatok ellen védelmet biztosít
- fényt ad
- közösségteremtő ereje van
- Hogyan tudott az ősember tüzet gyújtani?
- kezdetben valószínűleg a természetben találkozhatott a tűzzel és így ismerhette ki jellemzőit
- Hogyan találkozhatott a természetben tűzzel?
- villámcsapás után
- vulkánkitörésnél
- nagy szárazság idején kialakulhatnak könnyen erdőtüzek
- később maga is megtanult tüzet csiholni
