Előzmények
- a parasztság nehéz helyzete
- a király az adóreformok alkalmával leginkább a parasztságot érintő fejadót növelte, ami elégedetlenséget váltott ki
- a népességnövekedés elsősorban a parasztságot érintette és a paraszti birtokok ennek hatására nagyon felaprózódtak
- így a parasztság egyre nehezebb helyzetben élt, egyre gyakoribbak voltak az éhínségek
- a forradalom kitörésének közvetlen okai
- az 1788-89-es tél különösen kemény volt
- a parasztságot katasztrofálisan érintette
- az éhínség komoly elégedetlenséget szült
- az észak-amerikai függetlenségi háború
- a francia államkasszából ez nagyon sokat kivett
- az államcsőd elkerülhetetlenné vált
- Mit tud tenni ilyen helyzetben az uralkodó?
- az uralkodó 1788-ban összehívta a rendi gyűlést 1614 után
A rendi gyűlés 1789-ben
- az uralkodó 1788-ban összehívta a rendi gyűlést
- Mi az a rendi gyűlés?
- az abszolutizmus előtti államforma a rendi monarchia volt, ahol a király és a rendek együtt gyakorolták a hatalmat, úgy hogy egy rendi gyűlésen (országgyűlésnek vagy parlamentnek is nevezhetjük) találkoztak
- Mi történt a rendi gyűléssel az abszolutizmus időszakában?
- az uralkodó egyszerűen nem hívta össze, mert elég bevétele volt ahhoz, hogy egyedül irányítsa az államot, nem kellett a rendek érdekeit is figyelembe vennie
- 1789-ben a fentebb részletezett okok miatt XVI. Lajos összehívta a gyűlést
- mindezt 1614 után először tette francia uralkodó, tehát 175 év után
- ezért utána is kellett nézniük ekkor az iratokban, hogyan is működik maga a gyűlés
- a francia rendi gyűlés felépítése
- az első rend a papság volt
- a második rend a nemesség
- a harmadik rendbe elsősorban a polgárság tartozott, de ide sorolták a városi nincsteleneket és a szabad parasztokat is
- a rendi gyűlés működése
- mind a három rendnek egy-egy szavazata volt
- a harmadik rendet így az első két rend együttműködése mindig ki tudta zárni a döntési folyamatból
- az 1789-es rendi gyűlés
- a harmadik rend váratlan lázadása
- a harmadik rendbe a felvilágosodás elveit magukénak érző, radikális személyek kerültek
- mivel úgy érezték, hogy ők képviselik Franciaország lakosságának 90%-át, de a két másik rend el tudja érni, hogy leszavazzák őket kijelentették, hogy a rendi gyűlést nemzetgyűléssé alakítják át
- a nemzetgyűlés azt jelenti, hogy nem rendekben gondolkoznak, hanem az ország ügyeiről az egész nemzetnek kell dönteni
- Kik alkotják ezt a nemzetgyűlést?
- hát ők maguk, hiszen ők képviselik a parasztokat, a városiakat, a lakosság nagy többségét
- Mit csinál a nemzetgyűlés?
- kidolgozza az ország alkotmányát
- az uralkodó megpróbálja megakadályozni ezt
- javítási munkálatok miatt a király bezáratta az üléstermet
- a nemzetgyűlés a közeli labdaházba vonult és itt folytatták megkezdett munkájukat
- a labdaház egy csarnok volt, ahol a korban egy tollaslabdához hasonló játékot játszottak
- a harmadik rend úgy határozott, hogy addig üléseznek, míg Franciaországnak alkotmányt nem hoznak
- tehát fel sem merül, hogy a fennálló rendszert reformálják meg, hanem egy teljesen új rendszert akarnak létrehozni
- nagy hatással lehetett rájuk az amerikai alkotmány
- a franciaországi polgári szalonokban az újságokból, röpiratokból a világ dolgai iránt érdeklődő polgárok részletesen végigkövették az amerikai alkotmányozási folyamatot, ami mindössze két évvel korábban, 1787-ben hozta meg alkotmányát
- a másik két rend is csatlakozott a nemzetgyűléshez, tehát nemesek és a papság is részese volt
