Zrínyi Miklós (1620-1664) és hadjáratai
- Zrínyi Miklós, a személy
o a Zrínyi-család
- a Zrínyi család ősi horvát família
- a család tagjai hagyományosan a horvátországi bán címet viselték, a déli végek védelme, a török elleni harc hagyományaik meghatározó eleme volt
- a 16. században válnak az ország egyik legnagyobb birtokosaivá
- nyelvismerete
- Zrínyi Miklós egy természetes módon sokkultúrájú, soknyelvű közegbe született bele, gyermekkorának nyelve egyként lehetett a horvát és a magyar
- mivel a család igen sok szállal kötődött Itáliához – a Zrínyiek velencei patríciusi ranggal is büszkélkedhettek –, természetes volt az olasz nyelv ismerete is
- az iskolában elsajátított latinnal, a társalgási nyelvként szereplő némettel és a végvidéki érintkezésekben hasznos törökkel együtt hat nyelv ismerete
- törökellenes harcok
o a családi hagyományoknak megfelelően, birtoka védelmében állandó harcokat folytatott a törökök ellen
o vitézsége közbeszéd tárgya volt
o elvei, céljai
- elismeri a Habsburgok jogát a magyar koronához
- az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, nemzeti párt szervezésével kívánta elérni
- nemzeti sereg felállítását szorgalmazta, mely nagyrészt a nemesség áldozatvállalásán múlik
o az 1660-as évek
- 1661-ben felépítette Új-Zrínyivárat (Új-Zerin)
- a Muraköz védelmére – Kanizsával átellenben
- a Hódoltsági területen (pofátlanul), ráadásul uralkodói engedély nélkül
- a bécsi udvar tiltakozása ellenére
- téli hadjárat
- 1664. január-februárban téli hadjáratot vezetett: az akkori hadtudomány szerint lehetetlen vállalkozás során kihasználta, hogy a törökök nem szerettek télen mozogni
- húszezer fős seregével 240 kilométerre hatolt be ellenséges területre
- felégette a török utánpótlást szolgáló eszéki Dráva-hidat, előkészítve a tavaszi háborút
- a törökök elfoglalták és felrobbantották Új-Zrínyivárat
- a bécsi Haditanács a nagyvezír közeledtének hírére visszarendelte Zrínyit és Montecuccolit nevezték ki parancsnoknak
- a várat a törökök teljesen a földdel tették egyenlővé, a várárkot is betemették, ma sem látszik semmi a Mura partján
- szentgotthárdi csata, 1664
- augusztusban a szövetséges csapatok hatalmas diadalt arattak
- a vasvári béke
- a törökökre nézve volt előnyös
- a török hódításokat szentesítette
- a Habsburgok a magyar rendek megkérdezése nélkül kötötték 1663-1664ben nagy hadi sikereket aratott, azonban a bécsi udvar veszni hagyta sikereit és békét kötött a szultánnal
- irodalmi munkássága
o Zrínyi elsősorban katonának tartotta magát, és csak mellékesen költőnek
- ennek ellenére a 17. századi magyar barokk irodalom legkiemelkedőbb alakja: írói-költői munkássága a legnemesebb értelemben vett nemzetszolgálat
o Szigeti veszedelem
- eposz
- dédapjának, a szigeti hősnek állított emléket
o Mátyás király életéről való elmélkedésekben (1656-57)
- Zrinyi az eszményi uralkodó alakját kívánta bemutatni: a mű tanulsága szerint az ország érdekeinek valódi képviseletét csak egy nemzeti uralkodótól lehet elvárni
o Az török áfium ellen való orvosság
- a nemzeti sereg felállításáról
- halála
o 1664-ben több magyar és horvát főúrral vadászni ment
o a vadkan a lábán és a fején három sebet is ejtett, ezek közül a nyakon szerzett sebesülés volt a legsúlyosabb, ez ölte meg
o jellemző, hogy sokan nem tudták elfogadni a baleset tényét: összeesküvésről, udvari merényletről beszéltek
A Wesselényi-féle összeesküvés (1666-1670)
- Milyen hatása lehetett a vasvári békének a magyar főurakra?
o sokan a Habsburgok ellen fordultak
o néhány magyar főúr úgy gondolta, hogy a törökkel szövetkezve lehet ebből a kiúttalan helyzetből kiutat találni
- 1665-ben Zrínyi Péter (horvát bán), Wesselényi Ferenc (nádor) és Frangepán Ferenc XIV. Lajossal, majd érdektelenségét (nem sok előnyt jelentett volna neki a támogatás) látva a törökkel kezdett tárgyalásokat
o egy erdélyihez hasonló állapoton gondolkoztak: a szultán vazallusává váltak volna, éves adót fizettek volna a Portának, ha cserébe a törökök garantálják a szabad királyválasztás jogát
- 1667-ben a szervezkedés addigi vezetője, Wesselényi Ferenc nádor elhunyt
- az udvar könnyen felgöngyölítette az ügyet
o Zrínyi Péter mindent bevallott a bizonyítékok és a kegyelmi ajánlat hatására, majd Nádasdy önként szaladt Bécsbe és tette meg ugyanezt
o megtorlás
- Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet, Nádasdy Ferencet és 13 nemesi résztvevőt fő- és jószágvesztésre ítélnek
- hatása Magyarországra: az abszolút módszerek bevezetése
o az elv: a felkeléssel Magyarország eljátszotta sorsát az önigazgatásra, így az országgyűlés megkérdezése nélkül, rendeletekkel kell kormányozni
o a rendelkezések
- a magyar végvári katonák helyett német zsoldosok védik a határt
- az adókat drasztikusan felemelték
- felújították a protestánsüldözést
- sokakat börtönbe juttattak vagy gályarabságra kárhoztattak
A kuruc mozgalom
- a kurucok
o a török eredetű szó felkelőt jelent
o katonák, jobbágyok, elbocsátott végváriak alkotta Habsburg-ellenes réteg
o elsősorban a szegény rétegek támogatták a kurucokat
o vezetőjük: Thököly Imre
- felesége: Zrínyi Ilona
- Thököly fejedelemsége
o 1682-ben jön létre a Felvidéken, Kassa központtal
o török vazallus állam
