A francia forradalom III.
A király helyzete
- Milyen körülmények között élt a 1789-ig?
- az abszolutizmus jelképének számító Franciaország királya
- a versailles-i palotában hatalmas pompa között élt
- bármit megtehetett, egyedül kormányozta az államot
- És mi történt ekkor? Hogyan élhette meg ezt az uralkodó?
- óriási a változás
- kiderül, hogy az uralkodónak nincs elég ereje a népével szemben
- az utca népe kezd el irányítani
- Hogyan viszonyulhat az angol mintára alkotmányos monarchiát kialakító nemzetgyűlésre és a forradalom mozgatóira?
- abban reménykedik, hogy a helyzete megváltozik
- Hogyan lehet erre esélye? Miben, kiben bízhat?
- a külföldi uralkodókban
- Miért?
- Európa uralkodói gyakran álltak harcban XVI. Lajos Franciaországával, mégis valamitől jobban félnek, mint tőle?
- a forradalomtól, amely a felvilágosodás elvei alapján a királyok hatalmát elvenné és a népfelség elvét állítaná a helyébe
- a külföldi uralkodók tehát Lajos visszatérését és a forradalom felszámolását akarták
- a külföldi uralkodókban
- Mit tesz Lajos?
- 1791-ben – a király inasnak öltözve elszökik Párizsból, de a belga határon felismerik és visszaviszik
- ezt követően titkos levelezést kezdett folytatni a külföldi uralkodókkal, hogy támadják meg Franciaországot és segítsék vissza a hatalomba
- a külföldi támadás
- 1792-ben az európai államok megtámadták Franciaországot
- a támadást a Habsburg Birodalom és Poroszország vezette
- a francia nemesek közül sokan elmenekültek, főleg a Franciaországhoz közeli német területekre
- ők innen szervezkednek a forradalom ellen és segítik akár a porosz vagy osztrák seregeket
- a kezdeti sikerek után a forradalmárok megszervezték hadseregüket
- 1792-ben Valmynál megállították a porosz csapatokat
- Lajos letartóztatása
- a külföldi támadás idején XVI. Lajos lebukott: kiderült, hogy külföldi uralkodóktól katonai támogatást kért
- az uralkodó párizsi palotáját megostromolták és őt börtönbe vetették
- a hazaárulás vádjában bűnösnek talált királyt 1793-ban lefejezték, amit az európai abszolút módón uralkodó „kollégái” nagy megdöbbenéssel hallottak
- a köztársaság kikiáltása
- azzal, hogy a királyt letartóztatták új államforma kialakítása is szükségessé vált
- nem működhet alkotmányos királyság, úgy hogy a királyt éppen kivégzik
- az új államforma a Hollandiában és az USA-ban működő köztársaság lett
A forradalmi Franciaország nehézségei
- élelmiszerhiány
- ez a forradalom előtt is probléma volt, és természetesen a forradalom ezt nem is oldotta meg
- sőt a forradalom és a harcok miatt a gabona ára tovább nőtt
- a földkérdés megoldatlansága
- a parasztok földhöz szerettek volna jutni
- az egyházi földek áruba bocsátása lassan haladt
- a parasztság három év után úgy gondolta, hogy a forradalom nem teljesítette az ő legfőbb követeléseiket
- több megyében paraszti megmozdulások történtek
- a királypárti szervezkedők mozgalma
- pár év után a régi rend hívei is megjelentek, hiszen a forradalom sok problémája miatt sokan nosztalgiával gondoltak vissza a királyságra, ahol rend volt és minden kiszámítható volt, nem volt belső háború
- ők a Bourbon család tagjai közt kerestek volna új uralkodót
- a Konvent vitái egyre hevesebbek
- a forradalom hívei egyre megosztottabbak lettek
- egyre durvább módon zajlottak a belpolitikai viták, gyakran az erőszak eszközétől sem riadtak vissza a forradalmárok
- a külső fenyegetés
- Európa államai újabb és újabb összefogást (koalíciót) alakítottak a forradalmi Franciaország ellen
A forradalmárok belső vitái
- az egykori 1789-es felkelők 1793-ra két nagy politikai csoportra estek szét
- máshogy látták Franciaország jövőjét, a külpolitikát, azokat a módszereket, amivel a felvilágosodás eszméit sikeresen ültetik át a gyakorlatba
- a Nemzeti Konventben egyre hevesebb vitákban küzdöttek egymással
- a gironde-iak
- nevüket Gironde megyéről kapták, ahonnan a legtöbb képviselőjük származott
- elsősorban a gazdagabb polgárságot képviselték
- módszereikben tartózkodtak a nagyon szélsőséges, hirtelen változtatásoktól, kiszámíthatóságot ígértek
- a szabadság mindenhatóságában hittek és mindent elleneztek, ami korlátozza a szabadságot
- a gazdaságban a szabad versenyt hirdették és úgy gondolták, hogy az állam egyáltalán nem avatkozhat be a gazdasági folyamatokba
- a jakobinusok
- egy templomról, a Szent Jakab-templomról kapták a nevüket, ahol üléseiket tartották
- kispolgárok tartoztak főleg közéjük és szimpatizált velük az utca népe is, mely a forradalmi megmozdulásokat vezette
- radikális, határozott, hirtelen változtatásokat akartak és hirdettek
- úgy gondolták, hogy jó ügyük érdekében a terror és a diktatúra eszközeit is bevethetik
- gazdasági téren a szabadság korlátozását akarták, úgy hogy az állam beleszól a gazdaság működésébe védve a kisembereket
- akár a gazdagok tulajdonának egy részét is el lehet venni, hogy az éhezőket segítsék
