A girondista köztársaság
- kezdetben a Nemzeti Konventben a girondisták voltak többségben, így az ő politikájuk érvényesült
- az általunk is felsorolt problémákat azonban nem tudták megoldani
- egyre nagyobb elégedetlenség alakult ki ellenük
- végül az utca népe döntött: a kb. 80 000-es felfegyverzett tömeg elkergette a girondista képviselőket és a jakobinusokat juttatta hatalomra
A jakobinus diktatúra
- a jakobinusoknak ugyanazokkal a problémákkal kellett szembenézniük, mint a girondistáknak
- ők azt a döntést hozták, hogy ezek a problémák csak úgy oldhatók meg, ha egy erős, mindent megtehető államhatalmat hoznak létre
- vagyis diktatúrát vezetnek be
- Mivel indokolták a diktatúra bevezetését?
- a forradalomnak külső és belső ellenségei megerősödtek
- a problémákra adott válasz
- az éhínség felszámolása
- központilag meghatározták, hogy egy árucikknek mekkora lehet a legmagasabb ára – ezt ármaximalizációnak hívjuk
- a régi rend külföldre menekült híveinek a földjeit szétosztották a parasztok között
- ezzel Franciaország véglegesen a kisparaszti gazdaságok országává vált
- ezek hatására a parasztok tudtak enni, nem éheztek
- a királypárti zendüléseket felszámolták
- a külső ellenséget legyőzték
- mind a két dologhoz az újonnan létrehozott, erős hadsereget használták a jakobinusok
- a jakobinusok nagy népfelkelést hirdettek, ami nagyon népszerű volt Franciaországban
- a nemzeti érzés megjelenése
- nem a Bourbonok, egy dinasztia számára toboroztak katonákat, hanem Franciaországért, megvédeni a hazát
- ez egy új jelenség a világtörténelemben: itt jelenik meg a nemzeti érzés, hogy a francia polgár magáért, a hazájáért küzd
- eddig csak a dinasztia érdekét jelentették a háborúk
- a külső fenyegetés most a forradalmi sikereket veszélyeztette, s a forradalom vívmányait a francia polgárok a magukénak érezték
- most már nem a versailles-i udvar jólétéért harcoltak, hanem saját magukért
- ha nem védik meg a hazát oda a tized és a robot eltörlése, a király visszatér Versailles-be, a nemesek nem fizetnek adót, … - érezhették
- a nemzetőrségre alapozva 1 millió fős haderőt szerveztek, amivel minden fronton visszaszorították az ellenséget
- az új haderő új típusú hadviselést is jelentett
- a porosz-osztrák haderő a hagyományos hadviselést folytatta: nagyon fegyelmezett volt, tökéletes hadrendben álltak fel, mindent az utasításoknak megfelelően csináltak
- a francia haderő, mely forradalmárokból, nagyrészt egyszerű emberekből állt teljesen rendezetlen volt, össze-vissza mozogtak, de hatalmas hittel, lelkesedéssel, elszántsággal harcoltak
- a híres német költő, Goethe jelen volt a valmy-i csatánál és naplójába annyit jegyzett fel: „Láttam a modern kor születését.”
- a terror
- oka
- a diktatúrában nem lehet ellenvélemény, sőt azt meg kell torolni
- a terrort csak erősítette az is, hogy a nemesi származású Charlotte de Corday meggyilkolta Marat-t, az egyik jakobinus vezetőt
- a börtönök
- a Forradalmi Törvényszék feladata a gyanús elemek felkutatása volt
- „Nemcsak az árulókat, hanem a közömbösöket is meg kell büntetni.” – lett a jelmondata a jakobinusoknak
- a gyanúsítottakat gyorsított eljárásban ítélték el, gyakran még védőügyvédet sem kaptak
- általában vagy felmentették a gyanúsítottat, vagy halálbüntetést szabtak ki rá
- gyakorlattá vált a vizsgálat nélküli leszámolás
- a diktatúra hónapjaiban mintegy 17 ezer kivégzés történt
- a Forradalmi Törvényszék feladata a gyanús elemek felkutatása volt
- a guillotine
- magyar neve nyaktiló
- a francia forradalom jelképes kivégző eszközévé vált
- a nyaktiló a felvilágosodás eszméihez erősen kötődik
- egyrészt a kínzás ellen is fellépett a felvilágosodás
- másrészt a törvény előtti egyenlőség miatt is fontos
- a középkorban az elítélteket felakasztották, ami egy megalázó kivégzési mód, de a nemeseknek joga volt a lefejezésre
- a jakobinusok bukása
- a fő probléma a terror volt
- bizonyos mértékű terror kellett ugyan a stabilizáláshoz, de ezt a folyamatot később már nem lehetett megállítani
- a jakobinusok tábora azonban megosztott volt, és a csoportok a diktatúráról es a külpolitikáról is különbözőképpen vélekedtek.
- a híres jakobinus szónok, Danton, aki a diktatúra lazítását szerette volna elérni szintén vérpadon végezte
- a társadalomnak egy idő után elege lett a terrorból
- főleg úgy, hogy sok problémát megoldottak a jakobinusok, egy idő után a terror vált a legfontosabb problémává
- a jakobinusok végül saját vezetőjüket, Robespierre-t is a vérpadra küldték, így végződött a jakobinusok diktatúrája
A hanyatló köztársaság időszaka
- a társadalom nagy része békére, nyugalomra és kiszámíthatóságra vágyott
- az államformán nem változtatnak: továbbra is köztársaság működik
- ez a jakobinus diktatúra után mérsékeltebb köztársaság lett
- vezető ereje a nagypolgárság volt, akik a kisemberek támogatta jakobinusok után tértek vissza a vezető pozíciókba
- 1794-től 1799-ig 5 éven keresztül állt fenn
- a felvilágosodás vívmányai megmaradnak, nem állítják vissza a régi rendet
- ez a mérsékelt köztársaság azonban nem tudott sikeres lenni
- a gazdasági problémákra továbbra sem sikerült megnyugtató választ adni
- nagyon sok felkelés, lázadás nehezítette a működését
- a paraszti elégedetlenség
- a régi király híveinek szervezkedése
- a párizsi nép
- a rendszer ezt csak katonai erő bevetésével tudja megakadályozni
- a jakobinus diktatúra után azonban nem akartak megint kemény eszközökhöz nyúlni
- így viszont a nép nem érezte biztonságban és nyugalomban magát
- a megoldás
- ebben a rendszerben megnőtt a katonaság és a tábornokok befolyása, hiszen a rendet ők tudták fenntartani
- egy tehetséges katona, Bonaparte Napóleon 1799-ben államcsínyt hajtott végre
- az államcsíny erőszakos hatalomátvételt jelent
- Napóleont, miután elterjed, hogy jakobinus hatalomátvétel készülődik, kinevezték Párizs parancsnokának
- Napóleon csapataival bevonult Párizsba, s a kormány támogatása helyett puccsot hajtott végre
- az államcsíny erőszakos hatalomátvételt jelent
