- 1804-ben császárrá koronáztatta magát
Napóleon külpolitikája
- célja: egy nagybirodalom kialakítása
- egy olyan Európát képzelt el, amiben Franciaország az egyértelműen domináns, vezető nagyhatalom
- eszköze: a hadserege és sajátos, újszerű taktikája
- Napóleon elsősorban a támadásokra koncentrált
- igyekezett meglepni az ellenfelet
- taktikájának alapja az volt, hogy az ellenfél kommunikációját, hadseregének irányítását szétzilálja
- a hadseregének egy komoly részének a feladata volt az ellenfél parancsnokságát elvágni a hadseregtől
- összpontosított, gyors hadmozdulatokkal koncentrált támadást vezetett le
- nagyon gyorsan mozgott a hadserege
- ellenfelei rendre meglepődtek, mert napokkal korábban ért el bizonyos pontokat
- Napóleon sikerei
- Európa országai rendre összefogtak ellene, ún. koalícióba tömörültek
- többségüknek tagja volt Anglia, a Habsburg Birodalom, Poroszország és Oroszország
- kisebb országok is csatlakoztak a koalíciókhoz: Portugália, Velence, Hollandia
- ha valakit legyőzött Napóleon az kiesett a következő koalícióból
- Napóleon legyőzte és elfoglalta
- Itáliát
- a kis német államokat
- a Habsburg Birodalmat
- 1805-ben Austerlitznél vívta egyik leghíresebb csatáját
- ezt a „három császár csatájának” is szokták nevezni
- Napóleon a francia császár
- a Habsburg uralkodó, aki a Német-római Császárság címét viselte
- az orosz cár
- ezt a „három császár csatájának” is szokták nevezni
- Poroszországot
- 1810-re az egész kontinens az övé lett
- 1805-ben Austerlitznél vívta egyik leghíresebb csatáját
- az elfoglalt államok élére gyakran rokonait nevezte ki
- ilyen volt Hollandia és Nápoly, ahol testvérei uralkodtak
- a legfőbb ellenfele: Anglia
- Angliának a szárazföldi hadserege nem volt erős, de flottája messze a legjobb volt a világon
- Anglia a fontos tengerszorosok, kereskedelmi utak ellenőrzésével tudja térdre kényszeríteni ellenfeleit
- az első próbálkozás
- Napóleon megpróbál átjutni a Brit-szigetekre, hiszen ha ez sikerülne, ott a francia hadsereg könnyedén legyőzhetné Angliát
- a trafalgari tengeri csatában azonban a britek Nelson admirális vezetésével legyőzték a francia flottát
- a győztes hadvezér, Nelson is meghalt az ütközetben
- ezzel egyértelművé vált, hogy tengeren nem lehet legyőzni Angliát
- a kontinentális zárlat
- Napóleon újabb próbálkozása Anglia megtörésére
- a kontinentális zárlat egy nagy blokád volt
- a blokád azt jelenti, ha valakit megpróbálnak elszigetelni
- a kontinentális arra vonatkozik, hogy itt a blokádban egy egész kontinens játszik szerepet
- Napóleon miután az egész szárazföldi Európát térdre kényszerítette, arra kötelezte az európai országokat, hogy szakítsák meg kereskedelmi kapcsolatukat vele
- így Anglia elesve a fontos kereskedelmi üzletektől – Napóleon elképzelése szerint hamarosan meggyengült volna
- a blokád azonban sikertelen volt
- nem lehetett egész Európát ellenőrizni, a csempészkereskedelem virágzott, sok angol áru utat talált az európai kikötőkbe
- Anglia a nagy gyarmatbirodalmával való kereskedéssel túlélte ezt az időszakot
- Európa államait jobban megviselte gazdaságilag, hogy Angliából és Anglia gyarmataiból nem jutnak bizonyos nyersanyagokhoz
- az Oroszország elleni hadjárat
- Oroszország nem teljesítette Napóleon kontinentális zárlatra való felhívását
- Napóleon ezért Oroszország elleni hadjáratot indított
- 1812-ben 650 000-es francia sereg lépett Oroszország területére
- az oroszok Kutuzov tábornok vezetésével 210 000-es sereget tudtak kiállítani
- Kutuzov taktikája
- úgy gondolta, hogy nyílt ütközetben már csak a hadseregek nagysága miatt nem lenne Napóleon ellen esélye
- mást kellett kitalálnia
- Kutuzov kerülte a nyílt csatát Napóleonnal, egyre beljebb csalogatta hadseregét
- az oroszországi viszonyokban bízott
- az orosz hideg tél nagyon kemény
- az oroszországi úthálózat nem volt olyan fejlett, ami Napóleon hadseregének az előrehaladását is nehezítette
- minél mélyebben hatoltak be a franciák az orosz területre, annál hosszabbakká nőttek az ellátási útvonalak
- a borogyinói csata
- Moszkva előtt Kutuzov csatát vállalt Napóleonnal
- a csatát a történészek döntetlenként szokták értékelni: inkább Napóleon nyert, de Kutuzov vigyázott rá, hogy hadserege megmaradjon, így döntő győzelmet Napóleon sem ért el
- Borogyinónál mindkét hadsereg nagy veszteségeket szenvedett
- bevonulás Moszkvába
- szeptemberre érte el Moszkvát
- az oroszok feladják Moszkvát
- Napóleon legnagyobb meglepetésére a cár is elmenekült, s nem kötött békét Napóleonnal
- Napóleon ott ült Oroszország központjában, és nem tudott mit csinálni, csak fogyott a hadserege
- októberre két választása maradt Napóleonnak: a visszavonulás vagy az orosz tél
- a visszavonulás
- a visszavonulás közben az oroszok folyamatosan támadták a franciákat
- októberben 25 000 francia katona lép ki Oroszországból
- az oroszországi viszonyokban bízott
- a kudarc megindítja Napóleon bukását
- a bukás
- az oroszországi hadjárat után odalett Napóleon verhetetlenségének mítosza
- a cár lényegében üldözni kezdte Napóleont és Európa népei egyesével álltak át az oldalára, a poroszok, a Habsburg Birodalom, a német államok
- 1813: lipcsei csatában (a „népek csatája”) legyőzik Napóleont
- a koalíció csapatai bevonulnak Párizsba
- Napóleont Elba szigetére száműzik
- a francia uralkodó a kivégzett XVI. Lajos testvére lett XVIII. Lajos néven
- Napóleon visszatérése – 1815
- Elba szigetét elhagyva partra szállt Dél-Franciaországban és nagy támogatással bevonult Párizsba
- az ellene kiküldött francia haderő átállt hozzá
- Párizsba vonulása alatt egyre nagyobb hadsereget gyűjtött, hatalmas lelkesedéssel fogadták
- létrejött ellene egy újabb koalíció, mely 900 000 katonát vonultatott fel
- 1815. június 18-án Waterloo mellett Wellington angol hadvezér legyőzte
- Waterloonál egy angol-porosz haderő győzte le
- Napóleont Szent Ilona-szigetére száműzték, ahol 1821-ben halt meg
