Az ókori zsidó állam
Földrajzi jellemzők
- sok néven nevezzük ezt a területet
- Palesztina
- a filiszteus népnévből alakult ki, mely egy ókorban itt élő nép volt
- Izráel
- az Úr adta Jákobnak ezt a nevet és ez lett a zsidó nép megnevezése is a Bibliában
- így hívjuk a ma létező zsidó államot is
- Kánaán
- „tejjel-mézzel folyó” országot, az „Ígéret földjét” jelenti, amit az Úr jelöl ki a zsidó népnek
- Szentföld
- több vallásnak is szent területe ez: zsidó, keresztény, Iszlám
- a terület politikai helyzete
- folyton nagybirodalmak kereszttüzében volt az ókor folyamán
- Egyiptom és Mezopotámia között fekszik. északon pedig a mai Törökország határolja
- ezeken a területeken az ókorban általában harcos nagyhatalmak léteztek, amelyek gyakran küzdöttek egymás ellen
- gyakoriak a harcok ezen a területen és a zsidó állam csak rövidebb időszakokban tudott függetlenné válni, gyakran nagybirodalmak része lett
A Biblia népe
- Hogyan kötődik a Biblia a zsidó néphez?
- a Biblia a zsidó nép történetét bemutató könyv
- a zsidóság az Úr kiválasztott népe a Biblia szerint
- Ki írta a Bibliát?
- a Bibliában elvileg az Úr kinyilatkoztatását olvashatjuk
- a kinyilatkoztatást próféták írták le, ilyen volt például Mózes is
- a Biblia sok kis könyvből áll, maga a biblia szó könyveket jelent görögül, s mindegyiket más írta
- A Bibliának két része van – Melyik ez a kettő és miről szólnak?
- az Ószövetség vagy Ótestamentum a zsidó nép történetével és az Úrral kötött szövetségéről szól
- Mettől meddig mutatja be a zsidó nép történetét?
- a világ teremtésétől az ún. babiloni fogságig, a Kr. e. 5. századig
- Mettől meddig mutatja be a zsidó nép történetét?
- az Újszövetség vagy Újtestamentum Krisztus életével foglalkozik
- A Bibliát a történészek természetesen nem fogadhatják el feltétel nélkül. Miért?
- sok a csodás történet benne
- Noé bárkája, több száz évig élő szereplők, Bábel tornya
- pár száz évvel az események után készült
- a történészek számára azonban elsődleges fontosságú történeti forrás, melyet sokszor igazolnak korabeli sztéléken fennmaradt feliratok vagy régészeti anyagok
A zsidó nép és állam története
- a zsidók törzsek a Kr. e. 13. században jelentek meg Izrael területén
- a 13. századból az Egyiptomban talált Izrael-sztélé említi először a törzseket
- a 12 héber törzs Palesztina területén olvadt egybe, ide a 12. században vándoroltak be
- a 11. században alakult ki a független zsidó állam
- ekkor kedvezővé vált a politikai helyzet: a nagybirodalmak lehanyatlottak
- a legjelentősebb uralkodók
- Dávid (Kr. e. 11-10. század)
- az ország teljes egyesítése köthető a nevéhez
- fővárosát Jeruzsálembe helyezte
- Salamon király tevékenysége (Kr. e. 10. század)
- megnövelte az adókat
- a nagy bevételek egy részét a nagy udvartartás emésztette föl (700 főt tettek ki például a király feleségei), ide számítva a hivatalnokok és a hadsereg ellátását is
- a jövedelmek másik részét hatalmas építkezésekre fordították: Jeruzsálemben falak épültek, benne a királyi palotával és a templommal
- temploma a zsidó vallás legfontosabb szent helye lett
- az ókori zsidó állam szétesése
- a kettészakadás
- halála után az északi törzsek nem ismerték el fiát királynak
- Salamon állama kettészakadt
- a zsidó államok elveszítették függetlenségüket
- a kedvező külpolitikai helyzet is rosszra fordult
- nagyhatalmak jönnek létre a térségben, a zsidó államok hamarosan függő helyzetbe kerültek ezektől
- a megállíthatatlanul terjeszkedő Asszíria foglalta el őket először
- az Újbabiloni Birodalom a Kr. e. 6. században foglalta el a területet
- Salamon templomát leromboltatta
- a zsidóság nagy részét elhurcoltatta birodalma belsejébe
- ezt hívjuk a zsidóság babiloni fogságának
- az Ószövetség eddig tárgyalja a zsidó nép történetét
- az Óbabiloni Birodalmat elpusztító perzsák engedik haza a zsidókat
A zsidó vallás
- egyistenhívő vallás
- ebben különleges az ókori vallások között
- a többi vallás mind többistenhívő: a mezopotámiai vallások, az egyiptomi, de a görög vagy a római is
- Isten és nép kapcsolata
- Izráel Isten kiválasztott népe, akikkel szövetséget kötött
- Mit ad az Úr a zsidó népnek?
- Isten adta a tejjel-mézzel folyó Kánaán területét a zsidóknak
- Mit kell megtennie a zsidó népnek?
- a népnek nem szabad más isteneket imádnia
- a nép rendre felrúgja a szövetséget (más isteneket tisztel) ezért új szövetséget kellett kötni – ez Jézus története
- a zsidó népnek be kell tartania a törvényeket
- Mózes első 5 könyve tartalmazza a törvényt, a Tórát
- a törvény szabályozza a zsidóság mindennapjait, szabályozza az adásvételt, öröklést, házasságot, büntetést, vallási szertartásokat, étkezést
- legfontosabb része a Tízparancsolat
- a népnek nem szabad más isteneket imádnia
- a frigyláda
- a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat a zsidóság az ún. frigyládában tartotta
- a vándorlás során a tábor középen a Szent Sátor foglalt helyet, körülötte pedig a 12 törzs táborozott
- a megtelepülés után Salamon király épített nagy templomot s ide helyezték el
- ez lett a zsidó vallás központja
- a zsidó vallásban csak ezt nevezik templomnak, a többi szent hely neve: zsinagóga
- ma az ún. Siratófal a legfontosabb helye a zsidó vallásnak
- ez egy későbbi jeruzsálemi templomból megmaradt falrészlet
- a zsidók e falnál imádkozva gyászolják a templom lerombolását
A kereskedők országa, Fönícia
- Fönícia a Földközi-tenger és a Libanon-hegység között mintegy 350 km hosszan terült el, mintegy 40 km szélességben
- Fönícia nem mai értelemben vett állam egységes területtel, hanem városállamok laza szövetsége volt
- uralkodók álltak az egyes városállamok élén, akik védték államukat a többi városállam, illetve a közeli birodalmak ellen
- Fönícia adottságai
- sok csapadék – így nem kellett öntözni - kedvező feltételek a földműveléshez
- sok fa: cédrus, libanoni tölgy
- a tenger közelsége
- a föníciaiak kiváló hajósok voltak
- a sok fa adta a nyersanyagot
- felfedezőútjaik
- az ókor legnagyobb felfedezői voltak
- Afrikát is körbehajózták
- eljutottak Indiába és Nagy-Britanniába
- a föníciaiak kiváló hajósok voltak
A kereskedelem
- Mi segíthette Föníciát ahhoz, hogy kereskedőállammá váljon?
- a tengerparti keskeny földsávot leszámítva kevéssé volt alkalmas a mezőgazdasági termelésre
- kereskedelmi útvonalak találkozásánál fekszik
- a Földközi-tengeri vízi kereskedelmi útvonal a legfontosabb
- a fából hajókat lehet előállítani
- Mivel kereskedtek?
- saját készítésű áruk cseréje és a más népek által előállított cikkek szállítása (közvetítő kereskedelem) is beletartozott a profiljukba
- saját áruik, amit exportra termeltek: gabona, szőlő, olajfa, füge, cédrus, bíborfesték (a bíborcsigából nyerték), a föníciai ipar termékei
- kereskedelmi telepeket alapítottak
- leghíresebb föníciaiak alapította város: Karthágó
A főníciai írás
- a Kr. e. 13. században alakították ki a saját ábécéjüket
- jellemzői
- hangjelölő
- az első ábécé: 22, vonalas jelből álló írás
- az ábécé modern leszármazottai közé tartozik a görög és a latin abc
India és Kína
Földrajzi elhelyezkedés
- elhelyezkedésük
- India egy nagy félsziget Közép-Ázsiában
- Kína Ázsia keleti felén helyezkedik el
- mindkét államot magashegységek és őserdők határolják
- az ókor és a középkor folyamán nagyon elzártan fejlődtek, Európával távolsági kereskedelmi kapcsolatokon kívül nem volt sok hatásuk egymásra
- így ezeken a területeken az európaitól egy hangulatában, jellegében, kultúrájában erősen eltérő civilizáció alakult ki
- nagy folyam menti civilizációk
- India folyamai
- az Indus és a Gangesz
- időben először az Indus mellett alakult ki civilizáció
- Kína folyamai
- Sárga-folyó (Huangho) völgye
- sárga löszt hoz Észak-Kína löszfennsíkjáról
- Kék-folyó (Jangce)
- Sárga-folyó (Huangho) völgye
- Mi lehetett jellemző a gazdálkodásra?
- öntözéses gazdálkodás, gátak építése, vízelvezetés, mocsárlecsapolás
India az ókorban
- az Indus-völgyi civilizáció
- az első, Indiában létrejövő ókori civilizáció volt
- fénykorát a Kr. e. 2500-1700 között élte
- India őslakói, a barnább bőrű, dravidák hozták létre ezt a kultúrát
- gazdaság
- a termékeny folyóvölgyben öntözéses gazdálkodást alakítottak ki
- gazdaság: templomgazdálkodás
- a városi kultúra
- a városokat egységes elvek alapján építették
- fellegvár – közigazgatási-hatalmi központ
- középületek, hatalmas központi gabonatározók
- hatalmas falakkal vették körül
- ettől elválasztott alsóváros a lakónegyedeknek
- a legjelentősebb város neve Mohendzso-daro volt
- lakosságszáma: 100 000 fő
- Mohendzsodáro hihetetlen mérnöki és várostervezői képességekről tanúskodik
- épületei geometriai elrendezésűek, egységesek voltak
- utcái pontosan észak-dél, kelet-nyugati irányban szelték át a várost
- többemeletes házakat építettek
- technikai fejlettsége
- fellegvár – közigazgatási-hatalmi központ
- a városokat egységes elvek alapján építették
- hanyatlás
- klímaváltozás és az ennek következtében történő erdőpusztulás volt
- területet sújtó természeti csapások
- a földek elmocsarasodása
- Kr. e. 1700-ra az Indus-völgyi civilizáció megszűnt létezni
- az árja hódítás
- az árják egy Belső-Ázsiát benépesítő népcsoport, fehérebb bőrűek, mint az Indiában korábban élő dravidák
- Kr. e. 1500 körül északról vándoroltak be Indiába
- több, egymástól független királyságot alapítottak
- gazdaságuk
- ők terjesztették el Indiában a lovat és a bronzkardot, később feltehetően a vas használatát is
- a tehén szentként való tisztelete is ebből a korból származik
- a legjelentősebb árja uralkodója Asóka
- a történelemben először közös uralom alatt egyesítette csaknem egész Indiát és Afganisztánt
- pálfordulása
- Asóka eleinte országát fegyveres hódítással kívánta növelni
