- Mi volt a célja a kalandozásoknak?
- zsákmány- , fogolyszerző- és adóbehajtó-hadjáratok, vállalkozások
- Mit jelent az, hogy adóbehajtó vállalkozás?
- a magyarok egy idő után a hírükből is meg tudtak élni: egy párszor kifosztott területre a következő évben már úgy érkeztek, hogy az ott élők inkább egy nagy összeget kifizettek a magyaroknak, csak ne dúlják fel területüket
- Mit raboltak?
- főleg nemesfémet, luxuscikkeket (textília, selyem, brokát), rabszolgát szereztek
- elsősorban monostorokat raboltak ki
- Miért alakultak ki a hadjáratok?
- a magyarság a honfoglalás előtt nomád életmódot folytatott, a honfoglalás után fokozatosan kialakult a letelepült életmód
- a nomád gazdaságban az állattenyésztésnek van nagy szerepe, amihez tág legelők kellenek
- a letelepült életmód miatt a legeltetésre alkalmas területek száma csökkent, így a gazdaságban „bevételkiesés” alakult ki
- a gazdaság tehát kevesebbet termelt, valahogyan ki kellett egészíteni ezt a korábbi szintre: ezért indultak a kalandozások
- Mikortól vezettek hadjáratokat?
- a kalandozások az első forrásoktól, 830 körültől már megvoltak, a honfoglalás nem változtatott ezen
- Mi volt a hadjáratok iránya?
- nyugatra és délre indítottak hadjáratokat
- az Atlanti-óceánig kalandoztak, Itáliát és a mai Belgiumot is bejárták, de Konstantinápolyt is ostromolták
- Kik vettek részt a kalandozásokban?
- a 9. században a kalandozások törzsszövetségi, majd fejedelemségi vállalkozások voltak, később, a 930-as évektől már inkább törzsi vagy néhány törzs együttes akciói, tehát nem központilag megszervezettek
- Mire következtethetünk ebből a magyarság államszervezetére?
- laza volt, a fejedelem hatalma csökkenhetett, a törzsek hatalma nőtt
- Mire következtethetünk ebből a magyarság államszervezetére?
- Milyen volt a magyarok harcmodora?
- könnyűlovas
- a nehézlovasok páncélt, sisakot viselnek és általában lándzsát, szablyát
- a könnyűlovasokon nincs sisak vagy páncél, jóval gyorsabban és kiszámíthatatlanabbul mozognak és könnyebben használható fegyvereik vannak
- a reflexíj
- előnye a nyugaton ekkor használt 2 méter hosszú, nehézkesen felajzható botíjjal szemben könnyebb volt bánni, ez 70-80 cm-es, s lovaglás közben is lehetett használni + a magyarok kengyelt is használtak
- taktikájuk
- főleg rajtaütések
- megtervezett akciók: a nehézlovasság fellazítása csellel
- taktikájuk: futást színleletek, majd körülzárták az ellenséget
- ez ismert taktikája a magyaroknak, de nem ők találták ki: a nomád népek Ázsiában már évszázadokkal korábban alkalmazták ezt
- Kegyetlenek voltak-e a magyarok?
- ismert nyugati mondás: „a magyarok nyilaitól ments meg Uram minket”
- elég sokakat megöltek a források szerint
- eseménytörténet
- 926 – St. Gallen – ez a legismertebb forrás
- I. Ottó vezetésével létrejön az egységes német királyság
- 955 – Lech mezeje, Augsburg mellett, döntő vereség
- a 940-es években lassan – a megerősödő Ottó vezette német területek miatt – a nyugati kalandozó útvonalak lezárultak
- jelentősége
- a sereg nagy része megmaradt, de a vezéreket kivégezték
- fontos: a magyar legyőzhetetlenség mítosza szenved komoly csapást
- 970-ig – Bizánc elleni hadjáratok
- kelet felé még másfél évtizedig kalandoztak a magyarok
- 970, Arkadiupolisz – vereség a bizánciaktól
- a hadjáratok lezárásának okai
- a magyarok harcmodorát kiismerték
- a fejedelmek egyéb bevételei miatt már nem volt akkora szükség a zsákmányszerzése
- megkezdődött a magyarság beilleszkedése Európába
