A hatalomhoz vezető út
- felkészülése
- mint a birodalom örököse kis korától a kormányzásra készítették fel
- fiatal korától részt vett az Államtanács ülésein
- beutazta birodalmát
- hiába választották már 1765-ben császárrá, anyja mellett nem bontakoztathatta ki terveit
- csak 1780-ban, 40 évesen került hatalomra
- határozottan, gyorsan, de kicsit rugalmatlanul és türelmetlenül látott hozzá régóta érlelődő elképzeléseinek megvalósításához
- döntéseit egyedül hozta, nehéz volt befolyásolni
- abszolutizmus
- az örökös tartományokban abszolutizmus volt eddig is, de a magyar korona országaiban nem
- Magyarországon működtek a rendi intézmények
- Magyarországon az országgyűlés az ország lakosságának 10%-át, a nemességet és a szabad királyi városok polgárságát képviselte, tehát a kiváltságos rétegeket
- ezekkel a rétegekkel szemben nem lehetett sikert elérni az országgyűlésen az uralkodónak, hiszen védték születési kiváltságaikat, minden reformot megakadályoztak
- Mit tett az uralkodó?
- egyre kevésbé hívta össze az országgyűlést és rendeletek kiadásával kormányzott
- Mária Terézia mérsékeltebb uralkodó volt, de 1765 után már ő sem hívott össze országgyűlést
- a vármegyék
- egyszerűen megszűntette ezeket
- a birodalomban új közigazgatási rendszert vezetett be
- Magyarországot 10 kerületre tagolta
- nem koronáztatta meg magát magyar királynak
- a koronázáskor országgyűlést kellett volna összehívni és megerősíteni a rendek jogait
- illetve így teljesen kikerülhette a rendeket
- így próbált függetlenedni a rendi beleszólástól
- ezért kalapos királynak is hívták
- a koronát a bécsi kincstárba vitette
- egyre kevésbé hívta össze az országgyűlést és rendeletek kiadásával kormányzott