A görög-perzsa háborúk
A Perzsa Birodalom
- a perzsák egy lovas nomád nép voltak, akik a Kr. e. 5. századra egy nagy birodalmat formáltak Ázsiában
- Dareiosz királyuk hatalmas területeket hódított meg
- hadseregük elsősorban könnyűlovas-íjász haderő volt
- a hadsereg elitegysége, az ún. Halhatatlanok
- 10 000 főből állt ez az egység, és ha valaki elesett, akkor azonal pótolták a hadsereg más részéből, így számuk állandó volt
- Kr. e. 492-ben a perzsa uralkodó, Dareiosz úgy döntött, hogy megtámadja és kifosztja a gazdag görög poliszokat
A görög hadsereg
- nehézfegyverzetű gyalogságból állt
- a polgároknak kötelességük volt a városuk megvédése
- a polgároknak maguknak kellett megvásárolni a fegyvereket, a pajzsot, a sisakot
- a gazdagabbak alkották a lovasságot, hiszen ők tudtak lovat is fenntartani
- a legszegényebbek a segédcsapatokban harcoltak, vagy a hajók evezőseit alkották
- harcolni egy görög polgár számára büszkeséget jelentett, már csak azért is, mert felszerelésükkel kifejezhették gazdagságukat is
- a falanx
- a görögök hadseregére egy nagyon speciális technika volt a jellemző, amit falanxnak hívunk
- a katonák szorosan egymás mellett, hosszú sorokban sorakoztak fel
- több sor mélységű, nehézfegyverzetű gyalogosokból álló hadrend alakult így ki, ahol az arcvonal szélessége nagyobb, mint a mélysége
- 8-16 sorban álltak a katonák, s a falanx akár másfél km. hosszúságú is lehetett
- az elöl levőket a többiek nyomták hátulról, az első 3 sor harcolt, ők voltak lándzsatávolságban, ekkor kézitusában kellett az ellenséget legyőzni
- ha valaki kisesett a vonalból a mögötte álló egyből előre lépett
A háború első szakasza
- az első hadjárat: Kr. e. 492 – perzsa kudarc
- szárazföldi hadseregüket hajóhad is kísérte a part mellett
- a szárazföldi haderő meglepő módon nagyon megfogyatkozott a thrák törzsek támadásai miatt
- hajóhaduk viharba kerül az Athósz-hegyfoknál, így kénytelenek voltak visszafordulni
- a második hadjárat
- Dareiosz két év múlva újabb hadjáratot indított a görögök ellen
- ezúttal azonban más volt a taktikája
- most nem szárazföldi sereggel, hanem flottával támadt
- a hajóflotta Attikán tette ki a hadsereget
- hátránya, hogy jóval kevesebb katonát lehetett hajókkal átvinni görög földre, mintha egy nagy szárazföldi sereg indult volna el
- a történészek számolása alapján nem lehettek többen 24000-nél
- az athéniak létszáma
- kb. 10 000 fős hadseregük lehetett
- a hadsereg vezetője: Militiadész volt
- Spárta egy vallásos ünnepük miatt késve érkezett a csatára
- a hajóflotta Attikán tette ki a hadsereget
- a csata: Kr. e. 490, Marathón városa mellett
- a két harcmodor találkozik, az athéniak tudják saját stílusukat rákényszeríteni a perzsákra
- Miltiadész gyors támadásával a perzsa íjászokat próbálta blokkolni
- a középső hadtest visszahúzódott, így be tudták keríteni a perzsákat
- a helyismeret hiányában sok menekülő perzsa a mocsárban lelte halálát
- a marathóni futóról
- Mi ez a legenda?
- Miltiadész egy katonát küldött a 40 kilométerre fekvő Athénba, aki teljes menetfelszerelésben végigfutotta a távot, annyit mondott, hogy győztek, és teljes kimerülésében meghalt
- Vizsgáljuk meg a történetet a történészek szemével!
- Hérodotosz, a csata első leírója nem tud a futásról
- Miért kellett volna Miltiadésznek egy fegyverzetben lévő katonát küldeni, s nem egy futárt?
- a legendának két alapja lehet, mert Hérodotosznál két „futás” is szerepel:
- egy katona két nap alatt lefut Spártába (255 km), hogy a spártaiak segítségét kérje a harchoz, akik vallási ünnepük miatt maradtak távol, de ő nem hal meg
- az athéni sereg kénytelen a győzelem után Athénhoz futni, mert elterjed, hogy a hajóra szállt perzsák a várost veszélyeztetik
- Mi ez a legenda?
Változások a két államban
- Athén – készülnek egy új perzsa támadásra
- Themistoklész a leghíresebb athéni politikus ekkor
- egy flottaépítési programot javasolt
- a felállított hajóhad
- 200 db, háromevezősoros triérészt szereltetett fel
- előnye: nem nagy, ügyes mozgású
- a legénységet a legszegényebb polgárok soraiból toborozta
- harcmodor: orrával nekimegy az ellenséges hajónak és súlyos sérüléseket okoz
- változás Perzsiában
- Dareiosz halála után fia, Xerxész az új uralkodó
A háború második szakasza, Kr. e. 480-479
- Xerxes taktikája
- visszatért az első Dareiosz-féle támadáshoz
- egy hatalmas szárazföldi perzsa hadsereg érkezett a görög területre
- a perzsa sereg létszáma 200-250 000 fő körül lehetett
- egy flotta is kísérte, elsősorban az ellátást és az utánpótlást biztosítva
- a kis görög államok sorban hódoltak be a perzsa haderőnek
- az első ellenállás
- a Thermopülai-szorosban pár ezer, spártaiak vezette had próbálta feltartóztatni a perzsa haderőt
- a görög hadsereg élén Leonidasz spártai hadvezér állt, akinek 4000 katona - ezek közül 300 spártai – állt a rendelkezésére
- miután a perzsák nem tudtak áttörni a görög vonalakon, ezután a már említett elitalakulat, a Halhatatlanok ütköztek meg a görögökkel, de azok őket is feltartóztatták
- egy helyi görög, bizonyos Ephialtesz elárulta a perzsáknak, hogy létezik egy hegyi ösvény, ami egyenesen a görögök táborába visz
- Leonidasz hazaküldte a spártaiak kivételével a görög haderőt
- Miért maradtak a spártaiak?
- mert ők sosem hátrálnak meg
- a 300 spártai hősi halált halt a szorosban
- a perzsák áttörtek és haladtak tovább Attika felé
- Themisztoklész taktikája
- úgy gondolta, hogy nyílt terepen esélye sem lenne a görögöknek a perzsák ellen
- a flottaépítést levezénylő politikus a tengeren akarta megverni a perzsákat
- Athén és Attika lakosságát kitelepítették
- a perzsák feldúlták a kiürített Athént
- a szalamiszi csata, Kr. e. 480
- Themisztoklész csele: hamis üzenetet jutattott el Xerxésznek, mely szerint gyorsan kell támadnia, mert itt legyőzheti a görög flottát
- a felkészült, könnyű mozgású triérészek azonban legyőzték a perzsa flottát
- Miért nagyon fontos momentum a perzsa flotta kiesése?
- az utánpótlás szállításának megakadályozása miatt
- a nagy perzsa haderő minden ellátás nélkül ottmaradt a görög télben
- a hátra maradt perzsa fősereget, ami az ellátás nehézsége miatt erősen megfogyatkozott és egyre fáradtabbá vált a görögök már könnyebben le tudták győzni
A háború befejező szakasza – Kr. e. 479-448
- a háború utolsó szakaszában az athéniek vezetésével a görögök az Égei-tengeri szigetvilágból is kiűzték a perzsákat
- a déloszi szövetség megalapítása, Kr. e. 478
- a szövetség célja a perzsák elleni küzdelmek finanszírozása volt
- közponjtja kezdetben Délosz szigetén volt, innen kapta a nevét
- Athén és több mint száz görög polisz volt a tagja
- Spárta viszont nem lépett be a szövetségbe
- kezdetben mindenki hajóállítási kötelezettséggel rendelkezett, ezekkel a hajókkal harcoltak a perzsák ellen
- ezt később pénzben is megválthatták
- a szövetség célja megváltozott miután a perzsák elleni háború véget ér
- a szövetség tagjai lényegében Athén alattvalóivá váltak
- továbbra is pénzt kellett befizetniük, de ezt Athén saját hatalmának erősítésére használta fel
- a pénztár Déloszon volt, majd Kr. e. 454-ben a fokozódó perzsa veszélyre hivatkozva Athénbe szállították
- a déloszi szövetségnek virágkorában 238 állama volt
- Athén fegyverrel kényszerítette maradásra a kilépni kívánókat
- ismerünk olyan történetet, hogy egy polisz nem akart fizetni, az athéni katonaság megjelent, a férfiakat lemészárolták, a nőket és a gyerekeket eladták rabszolgának – ez egy jelzés volt mindenkinek: így jár, aki nem adja be a tagdíjat
A szereplők sorsa – érdekesség
- Militiadész sorsa: egy következő ütközetben súlyos lábsérülést szerzett és mozgásképtelen lett, kudarca lehetővé téve riválisainak, hogy kihasználják a kegyekből való kiesését, árulással vádolták és halálra ítélték, börtönbe küldték, ahol meghalt
- Themisztoklész sorsa: a Kr. e. 470-es években cserépszavazással száműzték Athénból, majd Perzsiában kapott menedéket Xerxésztől és itt élt haláláig, Athénban egy ideig a nevét sem lehetett kiejteni
- Pauszaniasz spárati hadvezér (ő győzi le Xerxés seregét egy szárazföldi csatában) sorsa: meggazdagszik, mert Xerxésznek ő szerzi meg javait, rabszolganőit is, perzsa kapcsolatokat ápol, a görögök bevádolják, egy szentélybe menekül, ott nem lehet elfogni, de befalazták a szentélyt és éhen halt
