A polgárosodás folyamatában a feudális, középkorias, kötöttségeken és kiváltságokon alapuló rendszert próbálta a reformellenzék lebontani Magyarországon.
A jobbágyfelszabadítás
- a feudális társadalom és gazdaság lebontásának legfontosabb lépése a jobbágyi állapot megszűntetése
- a jobbágyok szabad parasztok lesznek ezután
- ők rendelkeznek majd azzal a földdel, amit eddig műveltek
- Marad-e akkor földje a földesúrnak?
- az ún. majorság, ami a földesúr saját kezelésű földterülete
- Hogyan lehet megvalósítani ezt?
- egyszerűen el lehetne venni a földet a földesuraktól és az egyháztól
- ez így történt Franciaországban a forradalom alatt
- Magyarországon nincs forradalom, pont hogy a nemesség vezetésével, törvényes úton kell ezt megvalósítani
- vagyis kell hozni egy törvényt, ami mindenkinek jó
- ezt az elvet, amit elsősorban Kossuth Lajos dolgozott ki örökváltságnak nevezzük
- ez azt jelenti, hogy a jobbágy a földesúri terheket egy összegben megváltja, felszabadítja magát, a jobbágytelek az ő tulajdonába kerül
- az örökváltságnak két fajtája van
- először az önkéntes örökváltságról gondolkoztak, amit sikerült is törvénybe iktatni: ez azt jelentette, hogy a jobbágy megválthatta magát
- Mi lehetett ezzel a probléma a gyakorlatban?
- a jobbágyok nagyon kis része volt képes egy összegben megváltani magát
- a másik fajta a kötelező örökváltság
- Kossuthék egy idő után ezt kezdték el követelni
- ez a jobbágyi állapot teljes felszámolását jelentette
- minden jobbágyot fel kell szabadítani és a földesurakat kárpótolni
- Hogyan lehet ezt megoldani, ha a jobbágyok többségének nincs elég pénze a megváltást kifizetni?
- az állam fizeti ki ezt az összeget
- Honnan lesz az államnak erre pénze?
- megadóztatja a nemeseket is
- így eljutunk a jobbágyfelszabadítással szorosan összefüggő második pontunkra: a nemesség adómentességének megszűntetése
- Mi lehetett ezzel a probléma a gyakorlatban?
- először az önkéntes örökváltságról gondolkoztak, amit sikerült is törvénybe iktatni: ez azt jelentette, hogy a jobbágy megválthatta magát
A nemesi kiváltságok felszámolása
- a legfontosabb a nemesi adómentesség megszűntetése
- ezt közteherviselésnek nevezzük
- az ország terheinek viseléséről van szó, amit mindenkinek közösen vállalnia kell
- a követelések a gyakorlatban
- a reformerek nem követelhették nyíltan a nemesi kiváltságok eltörlését, hiszen így sok nemes eleve szembehelyezkedett volna ezzel
- jelszavuk a „jogkiterjesztés” volt
- ez azt jelentette, hogy nem a nemesektől vesznek el valamit, hanem a többi társadalmi csoportot emelik be a jogokba
- az egyik első rést a nemesi adómentességen a hídpénz volt
- az 1832-es országgyűlésen szavazták meg, hogy a hidakon való átkelésnél mindenkinek fizetnie kell
A gazdaság kötöttségeinek eltörlése
- az ősiség törvényének eltörlése
- az ősiség törvénye
- 1351-ben Nagy Lajos király hozza, a nemesi kiváltságokat tartalmazó Aranybulla kiegészítése lett
- kimondja, hogy a nemesi földeket nem lehet eladni, ha valakinek nincs utóda, akkor a család oldalága örökli, és csak akkor száll a királyra vissza, ha oldalágon sincs örökös
- a 14. században az volt a célja a törvénynek, hogy a nemesi családok erősödjenek meg, ne okozza a család vesztét egy birtokeladás, vagy egy gyermek nélküli házasság
- a 19. században az ősiség törvénye azonban már nagyon nem volt korszerű
- Széchenyi István első könyvének címe „Hitel”
- Széchenyi az ország egyik legnagyobb birtokosaként hitelkérelemmel fordult egy bécsi bankhoz, ami a legnagyobb döbbenetére elutasította a hitelkérelmét
- Széchenyinek nem adnak hitelt, mert nincs elég fedezete
- a földbirtokkal a bank nem tud kezdeni semmit, mert az ősiség törvénye alapján a nemes nem adhatja el a földbirtokát, vagyis a bank számára nem jelent valós fedezetet
- a 19. század Európában a vállalkozások százada, amiből Nyugat-Európában a nemesek is kiveszik a részüket
- a vállalkozás logikája alapján tőkéből profitot termel a vállalkozó
- a magyar nemeseknek azonban nincs tőkéje, hiszen hatalmas földbirtokuk sem ér a gyakorlatban sem semmit, hiszen nem lehet pénzzé tenni
- a 19. század logikájához már nagyon nem illik az ősiség törvénye, Széchenyi mondja ki elsőnek, hogy ezt meg kell szüntetni, mert csak akadályozza a gazdaságot
- Széchenyi végül írt egy dörgedelmes levelet a banknak és végül hozzájutott a hitelhez
