Szabó Magda Iskola - Történelem 2013/14

-          Magyarországon a változások a polgárosodás felé mutatnak. Nyugat-Európában ez a folyamat már lezajlott: az első polgári forradalom a 17. századi Angliában történt, Franciaországban pedig a polgárság vezette francia forradalom 1789-ben tört ki.

-          Melyik társadalmi csoport vezette ezeket az átalakulásokat?

• a polgárság
• Magyarországon mi a helyzet a polgársággal?
  • kicsi, szűk réteg és a városi polgárok nagy része német, illetve zsidó származású volt
  • a felvilágosodás eszméi közül a nacionalizmus őket is elérte, de ők származásuk miatt nem a magyar, hanem a német nemzeti érzést és kultúrát igyekeztek támogatni, fejleszteni
    • Pesten német nyelvű színház működött kezdetben

-          a polgárosodás irányítói Magyarországon a nemesség soraiból kerültek ki

• nem az egész nemesség, hanem csak egy kis része
  • a főnemesek közül páran és a köznemességből sokan
  • a kisnemesség a változások ellen volt
    • mert ők elég szegények voltak, csak nemesi származásuk emelte őket a módosabb jobbágyok fölé, így nem akartak lemondani kiváltságaikról

-          Magyarországon tehát a nemesség egy része vezeti a polgárosodást – Miért furcsa ez a helyzet?

• a polgárosodás folyamatának
  • a nyertesei a polgárság és a jobbágyok
  • a vesztesei a nemesek és a papság
    • a nemesek elveszítik születési kiváltságaikat
• Miért támogatja mégis a nemesek egy része a polgárosodást Magyarországon?
  • mert a nemesség az eladósodás miatt egyre rosszabb helyzetbe került, úgy érezhették, hogy hosszú távon a kiváltságaikból nem lehet megélni
  • egyre kevésbé volt rájuk szüksége a társadalomnak, nem volt nagy szerepük
  • a feudális rendszer miatt béklyók közt érezhették magukat
  • a nyugat-európai viszonyokat ismerő nemesek azt is láthatták, hogy ott márt megtörtént az átalakulás, és sokkal jobban teljesítő, gyorsabban fejlődő államok jöttek létre
• összességében: azok a magyar nemesek, akik a saját rövid távú érdekeik ellen az egész állam javításán, modernizálásán dolgoztak hatalmas elismerést érdemelnek

-          Kik voltak a reformok ellenzői, akikkel a reformok támogatóinak meg kellett küzdeni?

• a nemesség egy jelentős része a reformok ellen volt
  • ez különösen igaz a kisnemességre a már említett okok miatt
  • a főnemesek közül a többség szintén a reformok ellen volt
    • ők elsősorban a királyi udvarba is bejáratos, a Habsburgoktól komoly tisztségeket kapó grófok, bárók, hercegek voltak
    • a Helytartótanács, a Magyar Kancellária és a Magyar Kamara is magyar főnemesek vezetésével működött
• a reformer nemesek legnagyobb ellenfele a Habsburg kormányzat volt
  • Ki alakította a Habsburg Birodalom politikáját a 19. század első felében?
    • Klemens von Metternich herceg, aki elsősorban a külpolitikáért volt felelős
    • Mi ellen lépett fel Metternich?
      • a felvilágosodás, a liberalizmus és a nacionalizmus ellen
    • Milyen eszközöket használt?
      • a sajtó cenzúrázása, rendezvények betiltása, csoportok feloszlatása, letartóztatások
    • a magyarországi perek
      • a Habsburg udvar az 1830-as évek végén kezdett keménykedni a reformellenzékkel
      • ekkor több felségsértési, hazaárulási pert is indítottak vezető ellenzéki politikusok ellen
        • Wesselényi Miklóst három évi börtönbüntetésre ítéltek egy megyegyűlésen elmondott beszéde miatt
          • Wesselényi komoly betegen került börtönbe, s rövid börtönbüntetése sokat rontott állapotán, megvakult
          • Kossuth Lajost négyévi börtönre ítélték
          • Lovassy László neve kevésbé ismert
            • ő fiatal, nagyon tehetséges ellenzéki politikus volt
            • tíz év börtönre ítélték, amit egy ausztriai várbörtönben kellett letöltenie
            • megtörve, megőrülve került ki a börtönből
            • Magyarországon nem sikerült megfélemlíteni az ellenzékieket, a nép hősöknek tekintette a bebörtönzötteket
              • a Habsburg udvar megváltoztatta politikáját
              • 1840-ben amnesztiát hirdettek és elengedték a politikai foglyokat

-          pártok kialakulása

• a reformkor végén az addigra nyilvánvalóvá váló két tábor szorosabb szövetséget formált
  • a pártok megfogalmazták programjaikat is, melyeket a korábbi órán már láttunk
• 1846-ban jött létre a Konzervatív Párt
• 1847-ben pedig az Ellenzéki Párt