Az alábbiakban egy középiskolai tankönyv részletét olvashatja el Széchenyi István és Kossuth Lajos vitájáról. A szövegek elolvasása után válaszoljon a kérdésekre!
Széchenyi és Kossuth vitája
A Pesti Hírlap alig pár hónapja élt csak, amikor a reformmozgalom egy évtizeddel korábbi kezdeményezője, Széchenyi István részéről éles támadás érte, 1841 tavaszán megjelent A kelet népe című röpirat. Ebben elismerte ugyan Kossuth tehetséget és szándékának őszinteséget, ugyanakkor bírálta „modorát”, és azzal vádolta, hogy népszerűséget hajhászó és izgató módszere forradalomhoz fog vezetni. Kossuth Felelet címmel válaszolt az őt ért támadásra, s ezzel kezdetet vette az a küzdelem, amelyet a reformkor két legnagyobb hatású személyisége egészen 1848-ig vívott egymással. Ebben a vitában a közvélemény szemében többnyire Széchenyi maradt a vesztes, Kossuth jóval ügyesebb vitatkozónak bizonyult.
Kettejük ellentétének okáról nemzedékeken át vitatkoztak, ám a magyarázatokat többnyire a személyi tulajdonságokban keresték, s általában a jelenségek felszínén maradtak a vélemények. Ilyen volt pl. az a felfogás, hogy Széchenyi és Kossuth vitájában az ész és a szív csapott össze, vagy az, hogy Széchenyi az anyagi, Kossuth pedig a szellemi reformot képviselte. Ezen magyarázatok egyáltalán nem fedik fel azokat a különbségeket, amelyek a két politikus programjában voltak, s amelyek ténylegesen szembeállítottak őket.
Mint korábban mar láttuk, Széchenyi a reformmozgalom irányítását a magyar arisztokrácia kezébe akarta adni, s úgy kívánta megvalósítani a változásokat, hogy azok kezdeményezője, a polgárosodott nagybirtok megőrizze pozícióit, Kossuth pedig ezzel szemben a köznemességben látta a reformok igazi bázisát. Ennél is fontosabb volt azonban az a különbség, hogy míg Széchenyi messze elkerülte a közjogi kérdéseket, általában mindazt, ami Magyarország és Ausztria viszonyát érintette, addig Kossuth, aki a polgári nemzetállam minden kellékét ki akarta vívni, éppen hogy felhasználta a nemzeti ellenzékiséget. Széchenyi úgy látta, hogy mivel a Habsburg Birodalom nemzetközi pozíciója igen erős, konfliktus eseten a magyar mozgalom feltétlenül alul fog maradni. Ez az aggodalom egyébként mar korábban szembefordította fiatalkori barátjával, Wesselényivel is. A felülről, óvatos lépésekben végrehajtott reformokat tartotta sikeresnek, a Kossuth-fele érdekegyesítésben a forradalom mindent felrúgni kívánó és mindent kockára tevő veszélyét látta.
Igazak (I) vagy hamisak (H) az alábbi állítások?
- A kelet népe című könyv Kossuth ellen szólt.
- A történészek nem mélyedtek bele igazán, hogy mi okozta a két reformkori politikus ellentétét.
- A két államférfi vitájában Kossuth az eszet képviseli egyes vélemények szerint.
- Széchenyi és Kossuth ugyanarra a társadalmi alapra támaszkodott volna a követelésinek megvalósításáért vívott folyamatban.
- Széchenyi félt egy esetleges forradalomtól.
