Mátyás udvara
- Mátyás a korszak Európai szinten is legmodernebb királyi udvarát hozta létre
- a reneszánsz művészeti irányzat hódított ekkor
- híres művészek érkeznek Mátyás udvarába
o főleg itáliai költők, építészek, csillagászok, történetírók jöttek
o Bonfini történetírótól maradt fenn több leírásunk
- Visegrádon nagy palotát építtetett
- könyvtára, a Corvinák világhírű gyűjteménnyé vált
o ógörög és római szerzők és Mátyás korának tudományos és orvosi könyvei is megtalálhatók voltak köztük
o 2000 kötetes volt, csak a pápának volt ennél nagyobb könyvtára
A királyi hatalom gyengülése
- Mátyás halála után a Jagellók szerezték meg a magyar trónt
o II. Ulászló, majd tízéves fia, II. Lajos lett a király
- a királyi hatalom jelentősen gyengült ez alatt
o a bárók és a nemesek erősen befolyásolni tudták a Mátyásnál sokkal gyengébb kezű Ulászlót
o Ulászló ragadványneve a „Dobzse” volt, ami azt jelenti „Rendben van.” – a király mindenre ezt mondta, a bárók bármit kértek teljesítette
o a királyi bevételeknek egy idő után csak a töredéke folyt be a kincstárba, a bárók szerezték meg a bevételek jelentős részét
- a trón körüli viszályok
o a nemeseknek nem tetszett a gyenge király, így az 1505-ös rákosi országgyűlésen kimondták, hogy a Jagellók kihalása után magyar királyt kell választani
- itt elsősorban az erdélyi vajda Szapolyai Jánosra gondoltak
o a Jagellók válaszul házassági szerződést kötöttek a Habsburgokkal
- ez kimondta azt is, hogy a magyar trónt a Jagellók kihalása esetén a Habsburgok öröklik meg
o a későbbiekben lesz még szerepe a két ellentétes végzésnek
A Dózsa György-féle parasztfelkelés
- oka
o mélyebb okai a gazdasági oldalról tárhatók fel
o a parasztság gazdagabb rétege és a nemesség között gazdasági érdekellentét alakult ki
- a gazdagabb parasztok szerették volna a nyugat-európai minták alapján megszüntetni a jobbágyi függést és valamilyen szabad bérlő státusszal felváltani azt
- a nemesség azonban ragaszkodott a jobbágyokhoz, mert Kelet- és Közép-Európában a gabonatermelés virágzott és nagy bevételekhez lehetett jutni
- Nyugat-Európában ezzel szemben az ipar és az állattenyésztés volt ekkor a húzóágazat
o a parasztság helyzete a földesúri önkény miatt romlott is, egyre több robotot követeltek, így a parasztság szegényebb rétegei is elégedetlenek voltak
- kitörése
o 1514-ben a pápa török ellenes keresztes hadjáratot szervezett
o az Erdély területén, főleg parasztokból toborzott sereg azonban a nemesség ellen fordult
- nagy tömegű jobbágysereget felfegyvereznek egy különben is feszült légkörben
o a nemesek megpróbálták leállítani a sereg toborzását, de ekkor már késő volt és a nemesek ellenkezése még olaj is volt a tűzre
o a sereg vezetője egy végvári katona, Dózsa György volt, róla kapta a történelmi esemény a nevét
- lefolyása
o rövid idő alatt nagyon sokan csatlakoztak a paraszti hadhoz, főleg a mezővárosok lakossága
o több véres ütközet zajlott a felkelők és a nemesi csapatok között
o pár hét alatt több megyére kiterjedt a felkelés
- a nemesség győzelme a parasztsereg felett
o a Temesvárt ostromló paraszti seregeket Szapolyai János erdélyi vajda fékezte meg
o ezt követően az egész felkelést felszámolták
- a megtorlás
o Dózsa Györgyöt tüzes trónra ültették, fejére izzó vaskoronát tettek
- a kínzás és a kivégzés bestiális módon zajlott le
- Dózsa alakja és halála sok művészt is megihletett
o a parasztság nagy része nem kapott súlyos büntetést, hiszen a dolgos kezekre szükség volt a földeken
o a legfontosabb büntetés a parasztság egészét érintette: megtiltották a szabad költözést, vagyis nem hagyhatták el földesurukat
- ezt szakszóval „röghöz kötésnek” is nevezzük
- a Magyar Királyság az 1520-as években tehát nagyon gyenge volt
o a király hatalma gyengül
o a bárók hatalmaskodnak
o a trónviszályok is gyengítik az uralkodó helyzetét
o a parasztfelkelés
