1. A felfedezések gazdasági okai
- a 15. században fellendült Európa gazdasága
o a húzóágazat a posztógyártás
- a táguló piac és kereskedelmi kapcsolatok miatt egyre több pénzre volt szüksége a gazdaságnak
o a pénz ekkor a nemesfémet jelentette, elsősorban az aranyat
o ennek felhalmozása a gazdaságnak komoly értékmérője volt
o Milyen úton juthatott nemesfém Európa gazdaságába vagy onnan ki?
- bányászat
- a középkor legnagyobb nemesfém-bányái Magyarországon és Csehországban voltak
- a 15. században azonban ezek kiürültek
- távolsági kereskedelem
- Európa elsősorban Indiával, a Távol-Kelettel és Kínával kereskedett
o fűszerek, porcelán, selyem, luxuscikkek érkeztek Európába és ezért nemesfémmel fizettek az európaiak
- a törökök elfoglalták azokat a területeket, ahol ezek a kereskedelmi útvonalak (levantei kereskedelem) Európába érkeztek
o a törökök magas vámokat vetettek ki a keleti kereskedelemre
- a következmény:
o még több aranyat kell fizetni az adott árukért
o közben a fellendülés miatt növekvő igény volt fűszerekre, luxuscikkekre
o összefoglalva:
- Európa gazdasági rendszerének egyre nagyobb igénye van nemesfémre, a bányák kimerülése és a távolsági kereskedelem mérlege miatt azonban ebből a rendszerből kiáramlik a nemesfém
- Európában ún. aranyéhség lép fel
o a cél az európaiak számára
- a bányászattal nem tudnak mit csinálni, így a távolsági kereskedelem útján kell csökkenteni a kiáramló nemesfém értékét
- új utakon, a törököket kikerülve kell eljutni Indiába és beszerezni a drága fűszereket, így jóval kevesebb nemesfém kiadásával meg lehet ezt oldani
2. A felfedezések tudományos feltételei
- Indiát kezdetben Afrika megkerülésével tervezték elérni, de mivel a portugálok hamar rátették a kezüket ezekre az utakra a többi államnak más útvonalat kellett keresnie
- ahhoz, hogy nyugat felé indulva elérhessék Indiát egy fontos tudományos elméletet kellett megtörni
o korábban azt hitték, hogy a Föld lapos, így a hajósok a Föld pereméről „leesnek”
o ismét felfedezik, hogy a Föld gömb alakú
- megjelenik az első térkép a gömb alakú Földről
- elkészítik az első földgömböt
o Kopernikusz lengyel csillagász elmélete: a Föld kering a Nap körül (heliocentrikus világkép)
- addig úgy gondolták, hogy a Nap kering a Föld körül (geocentrikus világkép)
o Galileo Galilei megtagadta nézeteit, Giordano Brunót viszont ugyanezért kivégezték (máglyahalált halt), mert az egyház eretneknek nyilvánította az új elméleteket
3. A felfedezések technikai feltételei
- új hajótípus jelent meg – a karavella
o kis hajók voltak, 2-3 árboccal, 20 méter hosszúak és mindössze 25 főből állt a legénységük
o nem alakítottak ki rajtuk nagyobb rakteret, mivel nem kereskedelmi, hanem felfedezőhajók voltak
o egy ilyen hajónak a nyílt tengeri hullámzást és egy esetleges vihart is állnia kellett
- a legfontosabb azonban, hogy elkezdődött a módszeres információgyűjtés és térképkészítés
o a karavelláktól azt remélték - sőt végül megkövetelték -, hogy részletes hajónaplókkal térjenek vissza útjaikról
o a navigációt, a térképészetet, a csillagászatot és a szelekről, valamint az áramlatokról szerzett tudást is folyamatosan korszerűsítették
o létezett egy tengerészeti iskola is – Tengerész Henrik vezetésével Portugáliában
o megjelentek az első modern térképek (Toscanelli) és földgömbök
o új műszereket találtak fel
- iránytű: helyzet-meghatározás
- a 14. sz-tól lőfegyverekhez a puskapor használata
- ételtartósítási eljárások (kétszersült, szárított, sózott hús, szárított zöldség)
4. A felfedezések egyéb feltételei
- a pénz: kellett egy nagyhatalom, ami a költséges és kockázatos felfedezőutakat támogassa
o ez azon államok érdeke volt, akik kimaradtak a távolsági kereskedelemből: Genova, portugálok, spanyolok
5. A felfedezések
- az első felfedezéseket a portugálok indítják
o céljuk: Afrika megkerülésével eljutni Indiába
o 1487-ben Bartolomeu Diaz eléri Afrika déli csücskét
- ő Vihar-saroknak nevezi el, de a portugál király Jóreménység-fokra változtatta a nevet
o 1498-ben Vasco da Gama 3 hajóval és 150 tengerésszel továbbjut, eléri Indiát
- a portugálok gyakorlatilag raboltak és nem kereskedtek
o ők jutottak el először a Fűszer-szigetekre, Kínába és Japánba is
- a következő nép, mely felfedezőútra indul a spanyol
o ekkor, a 15. század végén alakult meg Spanyolország
o az új, nagy államnak már elég pénze volt a felfedezőutak támogatására
- Kolumbusz és az Újvilág
o Kolumbusz négyszer járt az Újvilágban, de halálakor is azt hitte, hogy Indiába jutott el
o az első út 1492-ben volt, ekkor fedezte fel Amerikát
o az új földrész elnevezése
- egy olasz felfedező Amerigo Vespucci, aki először járt az Amazonas torkolatánál ismerte fel hogy új földrészt fedeztek fel
- a Föld körbehajózása
o Ferdinand Magellán portugál felfedező nevéhez köthető
o expedíciót tervezett a Fűszer-szigetekre és Kelet-Indiába anélkül, hogy a portugál király bármely tengerét érintené
o ők találták meg Dél-Amerika déli csücskét, amit ma Magellán-szorosnak neveznek és jutottak először nyugat felől a Csendes-óceánra
o a Fülöp-szigeteken Magellánt meggyilkolták – beleavatkozott a bennszülött csoportok egymás elleni viszályába és csatában esett el
o szinte biztos, hogy Magellán nem akarta körbehajózni a Földet, hiszen így ellenséges portugál vizekre került volna, de megmaradt legénysége mégis nyugat felé jutott haza
6. uralom a felfedezett földek felett
- felmerült a kérdés az új területek jogosultsága kapcsán
o Amerika felfedezése arra késztette a spanyolokat és a portugálokat, hogy egy szerződésben határozzák meg, hogy kié lesznek a felfedezett területek
o a spanyol pápa saját népének kedvezően húzta meg a vonalat – ez a tordesillasi szerződés
- Dél-Amerikát kettévágta a demarkációs vonal: a portugáloknak csak a nyugati területek, a későbbi Brazília jutott
- a felfedezésekkel megkezdődött a gyarmatosítás
o az országok agresszív versengést folytattak egymással befolyásuk alá vont területük növeléséért
o az újonnan megszerzett területek, gazdasági és politikai függésben maradtak az anyaországgal
7. az új földrész lakói és találkozásuk a hódítókkal
- Amerika nem lakatlan földrész volt, amikor a portugál és spanyol expedíciók felfedezték
- a földrész benépesülése
o Amerikába 13000 évvel ezelőtt, Szibéria felől vándoroltak be az első emberek, amikor az utolsó jégkorszakban még földnyelv kötötte össze a két kontinenst
o a 16. században 40-50 millió fő élhetett Amerikában
- az első európaiak akik az Amerikai földrészen jártak - a vikingek
o a 9-10. században a vikingek Skandináviából és a Brit-szigetekről kiindulva felfedezték és gyarmatosították Izlandot, majd Grönlandot
o az első települést Vinlandon alapították
- indián civilizációk
o maják (300-900)
- a mai Mexikó területén
- mire a felfedezők elérték a kontinenst már csak kis, jelentéktelen csoportjaik léteztek
o aztékok (1300-1519)
- a mai Mexikó területén
- fejlettségük
- nagyon szervezett államot hoztak létre
- naptárrendszerük fejlettebb volt a kor európai mintájánál
- nagyon bonyolult vallási rendszert alakítottak ki
o gyakoriak voltak az emberáldozatok is
- fővárosuk, Tenochtitlán látványán elámultak az európai hódítók
o inkák – nagyobb volt a birodalmuk minden európai országnál
- a mai Peru és Chile területén
- nagy városaik voltak
- 40 000 km-es úthálózattal, postaszolgálattal működtek
- egy máig megfejtetlen csomóírással írtak
- az indián civilizációk lerombolása
o az európai hódítók, a spanyolok és a portugálok a 16. század első felében érkeztek a területekre és nagyon gyorsan romba döntötték a virágzó indián kultúrákat
o a spanyol hódítok és felfedezők gyűjtőneve: konkvisztádorok
o a konkvisztádorok elsődleges célja a minél nagyobb aranyzsákmány volt, aminek érdekében az indián civilizációkat sem kímélték
- El Dorado legendája: egy aranyváros Dél-Amerikában
o a konkvisztádorok az indiánok ellen
- a párszáz fős konkvisztádor csapatok gyors győzelmet arattak a többtízezres indián civilizációk felett
- az európaiak haditechnikája jóval fejlettebb volt
o a spanyolok komoly tűzfegyverekkel küzdöttek a kőfegyverekkel felszerelt indiánok ellen
- az indiánok naivak voltak
o a spanyolok cselekkel, hazugságokkal csapták be a nekik hívő indián vezetőket
- az indiánok megosztottsága
o az azték és inka birodalomban a lakosság nagy része alávetett helyzetben volt, így nem támogatták feltétlenül vezetőiket
- az indiánok megdöbbenése
o a tűzfegyverek, a lovak, a kutyák félelmet keltettek az indiánokban
o az aztékok úgy hitték, hogy a nagy hajókon érkező, fehér bőrű emberek egykori isteneik
- a betegségek terjedése
o az európaiak olyan betegségek kórokozóit szállították az új földrészre, ami ellen az európai szervezetek sikeresen védekeztek, de az indiánok számára új betegségeket jelentettek
- ez okozza a legnagyobb pusztítást az indiánok között
o az indián civilizációk leigázói
- Cortez és az aztékok
- Pizarro és az inkák
o a rabszolga-ereskedelem beindulása
- a spanyol és portugál király a kezdetektől tiltotta az indiánok rabszolgának való eladását, de nagyon sok kibúvót hagytak a konkvisztádoroknak: a harcban elfogott indiánokat eladhatták, így egész törzsek jutottak erre a sorsra
