HTML

Szabó Magda Iskola - Történelem 2013/14

Friss topikok

Címkék

18. század (1) 5. osztály (142) 6. osztály (175) 7. osztály (126) abszolutizmus (1) anarchizmus (1) Anglia (2) arabok (1) Aranybulla (1) Athén (3) Augustus (2) a történelem forrásai (1) Bach-rendszer (2) Bizánc (2) Caesar (1) Deák Ferenc (1) demográfia (1) demokrácai (2) dolgozat (57) Dózsa György (1) egyház (1) egyháziak (4) Egyiptom (1) Erdély (1) eretnek (1) evolúció (3) felvilágosodás (1) filmklub (8) Fönícia (1) forradalom (3) Franciaország (1) francia forradalom (5) frankok (2) gazdaság (1) germán (1) gyarmatosítás (1) harmincéves háború (1) házi feladat (130) hűbériség (1) Hunyadi János (1) Hunyadi Mátyás (2) II. (2) II. András (2) II. József (1) III. Béla (1) III. Napóleon (1) imperializmus (1) India (1) információ (71) inkvizíció (1) ipari forradalom (1) iszlám (1) Iszlám (1) IV. Béla (2) jegyzet (152) Jézus (1) jobbágyság (2) József (1) kalandozások (1) Kálmán (1) Karl Marx (1) katolikus egyház (1) kereszténység (2) kiegyezés (1) Kína (1) Kolombusz (1) kommunizmus (1) Kossuth (2) középkor (9) László (1) Lenin (1) lovagok (2) Makedónia (1) Mátyás (1) Mezopotámia (2) Mohács (1) Mükéné (1) művészet (1) Nagy Károly (3) Nagy Lajos (2) Nagy Sándor (1) Napóleon (2) nemesség (3) Németalföld (1) Németország (1) népesedés (1) nők (2) Olaszország (1) óravázlat (1) Oroszország (1) őskor (3) pápa (1) pápaság (1) perzsa (1) Petőfi (1) Philipposz (1) polisz (1) reformáció (4) reformkor (11) Remus (1) Róma (16) Romulus (1) Spanyolország (2) Spárta (1) Spartacus (1) szabadságharc (2) Szapolyai (1) Széchenyi (1) Szent Ferenc (1) szociáldemokrácia (1) társadalom (1) tatárjárás (1) török kor (2) történészek (1) újkőkor (1) uradalom (1) USA (1) usa (1) városok (2) vocabulary (69) Wesselényi (1) Zrínyi Miklós (1) zsidó nép (1) Zsigmond (3) Címkefelhő

6.osztály_órai jegyzet_A nagy földrajzi felfedezések hatásai

2014.03.13. 22:17 priszlinger

-          a fejlett amerikai civilizációk elpusztítása, kifosztása

o   a legtöbb indián az európaiak által behurcolt betegségekben halt meg (pl: himlő), amire az európaiak szervezete már immunis volt

o   egy évszázad alatt tizedére csökkent az indiánok népessége

 

-          új növények, árucikkek Európába áramlása

o   növényeket, amiket Európa addig nem ismert: burgonya, kukorica, paradicsom, paprika, dohány, bab, tök, gyapot, kávé, kakaó

o   sok olyan kultúrnövény került be Európába, amelyek lehetővé teszik a tömegélelmezést: például a burgonya, a kukorica

 

-          a világkereskedelem kialakulása

o   kialakul a négy kontinensre kiterjedő világkereskedelem

  • a kontinensek szorosabban kapcsolódnak egymáshoz
  • az a kialakuló világkereskedelem Európának lesz alárendelve
  • fontosabbá válik a Földközi-tengernél az Atlanti- és Indiai-óceán és az északi tengeri kereskedelmi útvonalak

o   a világkereskedelem rendszere

  • Európa – Ázsia
  • Á-E: selyem, fűszer, luxuscikkek, gyapot
  • E-Á: arany, ezüst, fegyverek, iparcikkek
  • Európa – Amerika
  • A-E: cukor, kávé, dohány, arany, ezüst
  • E-A: ipari késztermékek, gabona, hús
  • Európa – Afrika
  • E-A: értéktelen dísztárgyak, alkohol
  • Afrika – Amerika
  • Af-Am: rabszolgabevitel Amerikába (embertelen utaztatás hajófenéken, összezsúfolva, nagy halandóság mellett), 9-12 millió főt szállítanak át

 

-          nagy mennyiségű nemesfém áramlik be Európába

o   a beáramló nemesfém a korábbi termelés ötszöröse volt

o   a pénz értéke romlik

o   ennek hatására ún. árforradalom alakul ki

  • mind az iparcikkek, mind a mezőgazdasági termékek árának növekedése
  • 2-3 szoros árnövekedés
  • ehhez hozzájárult, hogy a népesség megnövekedése miatt az élelmiszerigény is megnövekedett

-          Mit lehet kezdeni a nagy nemesfém-beáramlással?

o   felélni

  • Spanyolország, Portugália: hatalmas építkezések, fényűzés jellemzi őket

o   befektetni, hogy hasznot termeljen – ezt a pénzt tőkének nevezzük

  • az angolok, hollandok befektetésként kezelik az új kontinenst
  • Amerikában igény lép fel a ruhaneműk iránt: az angolok Amerikát egy új, nagy piacnak tekintik, ahol el lehet adni áruikat, elsősorban a textilipar termékeit
  • Angliában, Hollandiában: az ipart kell fejleszteni és exportálni az árukat

o   tehát iparcikkeket kell előállítani, mivel ezeknek nagy piaca alakult ki

  • eddig ezeket céh-rendszerben tették, de az lassú és nem alkalmas a tömegtermelésre
  • a céhes rendszer helyett egy olyat kell kialakítani, ami gyorsabban termel több árut
  • az így kialakult új típusú árutermelési rendszert manufaktúra-rendszernek hívjuk
  • jellemzői

o   a részfeladatokat külön-külön ember végzi

o   műhelyek jönnek létre, ahol többen dolgoznak, hiszen a cél, hogy minél több árut termeljenek

o   nem a minőség, hanem a mennyiség a fontos

o   nem kell nagy szakembernek lenni, egy részfeladat elvégzését könnyű betanulni

o   alacsony bérezésű munkacsoportok jelennek meg: őket bérmunkásoknak hívjuk

  • a manufaktúra megszervezése

o   a manufaktúra megnövelte azokat a költségeket, amiket az ipari termelésbe előzetesen be kellett fektetni (tőke)

  • az üzem épülete
  • a szerszámok
  • a nyersanyag
  • a dolgozók fizetése

o   tőkéseknek hívjuk a manufaktúrákat megszervező vállalkozókat

o   kialakul egy másik módszer is a textiliparban, ami a manufaktúrák mellett szintén a tőkés termelés egyik korai formája - ún kiadási rendszer

  • a vállalkozó nem alakít ki műhelyet, hanem megveszi a nyersanyagot, a szerszámokat és kiadja a falusiaknak feldolgozni, akik a saját házukban készítik el a készárut és adják vissza a vállalkozónak

 

-          kialakul a tőkés termelési rendszer, más néven piacgazdaság vagy kapitalizmus

o   a tőkés világ logikája

  • a tőkéből hasznot, profitot kell termelni
  • korábban nem a pénz volt az érték, hanem a föld
  • az iparban a céhek helyett manufaktúrák alakulnak
  • szabad verseny: a szigorú szabályozás helyett a kereslet-kínálat viszonya határozza meg a gazdaságot
  • aki jobb minőséget állít elő olcsóbban az fennmarad és profitot termel, aki nem, az csődbe megy
  • a társadalomban a középkor merev, előjogokon alapuló szervezete felbomlik
  • a tőkés viszonyok között szabad emberekről beszélhetünk
  • sok helyen a nemesség is bekapcsolódik a tőkés vállalkozásokba
  • megerősödik a polgárság: tőkés vállalkozók, nagykereskedők alkotják ezt a réteget
  • a jobbágyokból szabad bérlők vagy bérmunkások
  • a hitel megjelenése
  • a bankok vagy személyek kamatbevétel reményében pénzt adtak kölcsön
  • a 16. század leghíresebb kereskedődinasztiája és hitelezői: az augsburgi Fuggerek

Szólj hozzá!

Címkék: jegyzet 6. osztály

A bejegyzés trackback címe:

https://szmtortenelem2013.blog.hu/api/trackback/id/tr855859398

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása