- Hogyan lesz valaki nemes?
o valamilyen olyan tettet hajt végre, amiért az uralkodótól nemesi címet és földbirtokot kap
o nemesektől kell származni: és ezt dokumentumokkal kell igazolni
- a nemesség tehát örökletes
- családnevek kialakulása, családfakutatás, címerek
A nemesség hatalma a jobbágyság felett
- a nemesség a bevételeit kezdetben a harcokból szerezte
o a nemesek brutalitása komoly társadalmi probléma volt a középkorban
- a harc kockázatos volt, meg is lehetett halni, így a lovagok más módon próbáltak profitot szerezni: hatalmat építettek ki a nem nemesek fölött
- a nemesi uradalmak
o van a nemesnek egy saját földje, a majorság, innen minden termény a nemest illeti meg
o vannak jobbágyparcellák, ami az adott jobbágycsaládé, ez apáról fiúra száll, egy ház, egy kis kert és egy szántóparcella tartozik hozzá
o vannak közös használatú területek, amit a nemes és a jobbágy közösen használ
- a tóból halásznak, az erdőből fát vágnak, a legelőn legeltetnek
- a nemes földparcellát és védelmet biztosít a jobbágynak, cserébe:
o a jobbágynak minden megtermelt javának tizedét a nemesnek kellett adnia
o robotoltatás: a majorságon a jobbágy dolgozik heti 2-3 napot
o olykor pénzjáradékkal is tartozik a jobbágy
o ajándékokat kell adni
o a jobbágy e mellett az egyháznak tizedet, a királynak adót fizetett
A hűbériség kialakulása
- vannak nagy birtokkal rendelkező, befolyásos nemesek és szegényebbek is
- a köztük létrejövő kapcsolat lényege: a nagy földdel rendelkező, befolyásos nemes és egy szegényebb nemes között szerződéses kapcsolat jön létre
o a szegényebb nemes hűséget fogad a gazdagabbnak, aki ezért földterületet ad át a földjéből használatra
o a szegényebb nemest hűbéresnek hívjuk, mert hűségéért bért kap, míg az adományozót hűbérúrnak, az egész jelenséget pedig hűbériségnek
- hűbérúr és hűbéres
o a hűbérúr kötelességei
- eltartása, gondoskodás a vazallusról: ez a földterület átadását jelentette
- továbbra is a hűbérúr a tulajdonosa a földnek, de a hűbéres használja, övé lesz a rajta megtermett termény
- ez nem érinti az ott dolgozó jobbágyokat, csak az uruk változik, ők maradnak a jobbágytelken
- védelem
o a hűbéres kötelessége
- katonai segítség: a kapott földből szerelték fel magukat
- tanács adása
o ez a viszony szerződéses, egy ünnepség keretében hűségesküt kell tenni
o a hűbéri lánc
- kialakult, hogy egy nemes több hűbérúr hűbérese is lehetett: így az egész nemességet behálózó, egyre nehezebben átlátható láncolat jött létre
A lovagok
- a lovagok a nemesi társadalom alsó rétegét jelentették
- Milyennek kellett lennie egy lovagnak?
o bátornak, becsületesnek, hűnek, nagylelkűnek, udvariasnak, szépen beszélni, jó magatartásúnak lenni
- Hogyan kellett viselkednie egy lovagnak?
o azokat kellett megvédenie, akik nem tudják magukat
- lovagi szerelem: az elérhetetlen nő iránt epekedik a lovag
o lovagi költészet
- lovagi tornák
o itt tudták bizonyítani, hogy lovagi erényekkel rendelkeznek
o nehézfegyverzetű lovasok karddal és lándzsával
- kengyel: egyensúlyt ad a lovasnak, biztosabban tud ülni és felszabadulnak a kezei, amiket használni tud
- a magasított hátú nyereg: segít a nyeregben maradni egy ütést követően is
A keresztes hadjáratok
- a 11. századtól Nyugat-Európából elinduló hadjáratokat, melyek fő célja a Szentföld megszerzése volt a muszlim araboktól és törököktől
o egyrészt vallási szempontból fontos: Jézus életének helyszínei zarándokutak voltak és ma is azok
o másrészt fontos kereskedelmi utak is a törökök kezébe kerültek
- elfoglalták Kis-Ázsiát és Palesztina korábban muszlim ellenőrzés alatt álló vidékeinek egy részét, s ott több-kevesebb sikerrel két évszázadra megvetették a lábukat
- összesen a 15. századig 7 keresztes hadjáratot vezettek a keresztények
o a legjelentősebb európai uralkodók vezették a hadjáratokat: II. András magyar király is
- a törökök végül visszafoglalták ezeket a területeket
Változások a kora középkori gazdaságban
- talajváltó rendszer (legelőváltó rendszer)
o a gazdasági terület felváltva néhány éven át szántóföldnek s aztán néhány éven át legelőnek használták, állandó szántófölddel e rendszer nem rendelkezik
o mindig az a rész lett a szántó, amelyet előzőleg az ott legelő állatokkal “trágyáztattak”
- kétnyomásos gazdálkodás
o a megművelt földet kettéosztották, csak az egyik felét művelték, a másikat ún. ugaron hagyták
o évente megcserélték a két funkciót
- háromnyomásos gazdálkodás
o a három részre osztott föld harmada maradt ugar, a másik két harmadba őszi, illetve tavaszi gabonát vetettek
