- Magyarország a Habsburg Birodalom része
o az a birodalom, mely javarészt történelmi véletlenek összjátékaként született, sok népet egyesített egy dinasztia uralma alatt 1848/49-ben válaszúthoz érkezett
o két fontos kérdés előtt állt a birodalom
- hogyan viszonyuljon a század nagy eszméihez: a liberalizmushoz és a nacionalizmushoz
- eddig szigorúan felléptek ellene
- az 1848 előtti időszakban Klemens von Metternich herceg alapelvei szerint jártak el
- úgy vélték, hogy a soknemzetiségű birodalom végét jelentené, ha nem lépnének fel a nemzeti törekvések ellen
- a gyakorlati kérdés, hogy vezessenek-e be alkotmányt, amely korlátozza az uralkodót is vagy abszolutizmus működjön
- a másik kérdés, hogy egységes, központosított birodalmat hozzanak-e létre, vagy az egyes részeknek (Magyarországnak, Csehországnak, Horvátországnak) legyen-e nagyfokú önállósága
- a központosított államot centralista államnak nevezzük, a tagállamok nagy önállóságát föderalizmusnak
- eddig Magyarországon működött külön országgyűlés, és a vármegyék is sok mindenben önállóan dönthettek
- a döntés: centralizáció és abszolutizmus
o a korszak a nevét a belügyminiszterről, Alexander Bach báróról kapta
- Alexander Bach építette ki a szabadságharc utáni Magyarországon folytatott osztrák politikai rendszert
o Mi lehetett az érv a mellett, hogy Magyarországon abszolutizmust vezetnek be?
- a Habsburg-ház trónfosztásával Magyarország maga rombolta le önrendelkezéshez való jogát, így a császár korlátok nélkül, szabadon dönthet sorsáról
- Hogyan működött az abszolutizmus?
o nincs alkotmány, az uralkodó és közvetlen kormányzata dönt a kérdésekben - a rendszer központjában Ferenc József állt
- Ferenc József ekkor nagyon ambiciózus huszonéves fiatalember
- Ferenc Józsefet anyja, Zsófia főhercegnő határozott, abszolút uralkodónak nevelte
- arra késztették fel, hogy ő az isteni eredetű egyeduralkodó, mely személyiségét eltorzította
- hihetetlen gőg és felsőbbrendűség tudat alakult ki benne
- katonaként nevelkedett, a hadseregben érezte hatalmának legfőbb biztosítékát
- érzelmileg elég sivárnak mondható: a művészetek sem nagyon érdekelték, könyvet egyáltalán nem olvasott, kreatív ötletet nem ismerünk tőle
- alattvalóitól elvárta a parancsok végrehajtását, de saját uralkodóképében is a hatalmas munkabírás volt a legfőbb szempont: éjjel-nappal dolgozott
o katonaság
- az elnyomás gyakorlati alapja a Magyarországon nagy számban állomásoztatott haderő volt
- a volt magyar honvédokat olasz és lengyel területekre vezényelték a császári hadseregekben, természetesen nem maradhattak Magyarországon
- ekkor épült a gellérthegyi Citadella
- építésének célja a katonai erő fitogtatása volt
- míg egy város fölé épített erőd a város megvédését szokta erősíteni a budai Citadella pont ennek ellenkezőjét: a város lakosságának megfélemlítését
- az osztrák katonaság ágyúit Pestre irányítva jelezte a magyar lakosságnak erőfölényét
o rendőrség és kiterjedt besúgóhálózat
- vezetője Kempen báró volt
- 1849 ás 1855 között a besúgói jelentések alapján 7545 hazaárulási pert indítottak
o cenzúra
o külföldi hivatalnokok kerülnek pozíciókba
- Bach új, főleg osztrák és szláv tisztviselők ezreit állította munkába a magyar közigazgatásban
- mivel magyaros viseletben kellett járniuk, atillát, kunkalapot viseltek a nép gúnyosan „Bach-huszároknak” hívta őket
- ez gyakorlatilag egyenruha volt a számukra
- Hogyan működött a centralizáció?
o a hagyományos közigazgatást megváltoztatták
- ez a vármegyéket jelentette, melyekben a magyar köznemesség nagyon erős pozíciókkal rendelkezett
- Miért kell ezt megváltoztatni?
- így megtörhető az országrészek hagyományos történelmi kapcsolata
- felszámolhatóvá válnak a magyar függetlenségi törekvések fészkei
o Erdély nem egyesülhetett Magyarországgal
- ez a magyar rendek régi követelése, az osztrákok többször ígéretet tettek rá
- a márciusi fiatalok 12 pontjában: unió Erdéllyel
o e mellett Horvátországot, a Határőrvidéket, a Szerb Vajdaságot és a Temesi Bánságot is leválasztották Magyarországról
- hagyományosan ezek is a magyar korona országai voltak, de valójában kevés magyar élt ezeken a területeken
- ezeket közvetlenül Bécsből irányították
o Magyarországot 5 kerületre osztották
- ezek alá sorolták be a megyéket, sok esetben megváltoztatva a hagyományos vármegyehatárokat
o egyéb egységesítő törvények
- megszüntették a magyar területeket a többi tartománytól elválasztó belső vámhatárt
- egységesítették a birodalomban az adórendszert
- a birodalmi mértékrendszert, a vasúti rendtartást, a postaforgalmat is kiterjesztették Magyarországra
- bevezették Magyarországon az osztrák polgári és büntető törvénykönyvet
- nyolcosztályos gimnáziumi rendszert és az érettségit ekkor vezették be
- a Bach-korszaknak előremutató intézkedései is voltak
o a kortársak a Bach-rendszert egy felülről Magyarországra kényszerített, elnyomó hatalomnak érezték, de ma már a történészek kicsit árnyaltabban látják a korszakot
o ezek nem külön Magyarország számára voltak előremutatóak, hanem a 19. század közepi európai fejlődés vívmányai voltak, melyek Habsburg közvetítéssel Magyarországra is megérkeztek
o 1848 jobbágyfelszabadítását meghagyták
o a törvény előtti egyenlőség is megvalósult
o 6-12 év között kötelezővé vált az elemi oktatás
o a vasútépítés rohamosan haladt Magyarországon is
