- a három fő feladatuk van a szerzeteseknek
o Benedek jelmondata: „Ora et labora” – „Imádkozzál és dolgozzál”
o fizikai munka
- az önellátás miatt főleg földművelés
o tanulás (olvasás, írás)
o liturgiai feladatok
- a nap részletesen be volt osztva, 3 óránként volt imádkozás
- a szerzetesi élet
o a szabályzat szerint a szerzetesek szőrmecsuhát viseltek, mezítláb vagy saruban jártak
o tiltott volt a 2 vagy 3 óránál több alvás, mert rendszeresen végezni kell a soha véget nem érő feladatot
o olyan alapvető biológiai szükségletet sem lehet kielégíteni, mint az evés: annyit lehet enni, ami az életben maradáshoz szükséges minimum
o alázatosnak is kellett lenni
- a fejet lehajtva kellett mindig járniuk
- csöndben kellett lenni, amikor csak lehetett
- Kik és miért lettek tagjai a szerzetesrendeknek?
o voltak, akik vallási okokból
o voltak, akik gazdasági okokból
- gyakori, hogy idősek, mintegy öregek otthonaként vonultak be
- nagyon sok gyereket adtak be szülők, akik nem akarták vállalni a felnevelésük költségeit
- ez a keresztény öröklési rend elterjedésével is magyarázható: az elsőszülött fiú örökli a jobbágyparcellát és mit csinál akkor a többi, hogyan biztosít nekik életet a szülő?
- bizonyos életkoruk után szabadon dönthettek, hogy elhagyják-e a monostort, de persze a lehetőségeiket nem ismerték és nem is volt könnyű boldogulniuk a középkor szigorú társadalmi viszonyai között
o voltak, akik nem önszántukból kerültek be
- egyes uralkodók politikai ellenfeleiket záratták be
- Hogyan néztek ki a valóságban a közösségek?
o ezt a szigort, amit Szent Benedek várt el szabályzatában sok esetben nem tartották be
- már csak azért is mert láttuk, hogy a szerzetesek többsége nem vallásos okok miatt lett a közösségek tagja
o emlékezhetünk rá, hogy a katolikus egyház sötét századairól beszéltünk: ekkor hanyatlik a szerzetesi élet is
- tudunk olyat, hogy a szerzetesek saját feleségeikkel és gyerekeikkel éltek a kolostorokban
o reformmozgalmak
- VII. Gergely igyekezte a kolostorokat is visszavezetni a helyes útra
Az eretnekek
- Mi is az eretnekség?
o valamilyen eltérés a Katolikus Egyház által elfogadott hitelvektől vagy vallásgyakorlástól
o csak keresztény lehet eretnek, zsidó vagy muszlim nem eretnek, hiszen más valláshoz tartozik
o példák arra, mit tekint az egyház eretnekségnek
- pl: nem fogadja el valaki, hogy Krisztus egyben ember és isten is volt
- a csecsemők megkeresztelésének elutasítása
- a kereszt szimbólum elutasítása (elégették a kereszteket, alapja ugyebár a bálványimádás elleni fellépés, csak a hívő és az Isten van)
- a világot nem isten, hanem a Sátán teremtette és ezért az gonosz és erkölcstelen, csak a mennyországot teremtette Isten
- a szentek ereklyéinek nincsenek hatásai
- a Bibliát olvasnia kell a laikusoknak (nem papoknak) is
o általában az evangéliumi szegénységhez akarták visszatéríteni az egyházat
- mikor a hivők bizonyos okokból újra a valláshoz fordulnak, előtérbe kerül az ősi, eredeti keresztény elvek szerinti élethez, s így az evangéliumi szegénységhez való visszatérés
- Miért alakulnak ki az eretnekmozgalmak?
o a kora középkor végén az egyházban erkölcsi válság alakult ki, ezek a katolikus egyház „sötét évszázadai”
o sokan változtatni szerettek volna, így egyre több olyan közösség alakult ki, amely szembehelyezkedett az egyházzal
- az eretnekmozgalmakat választó emberek tehát nem kibújni akartak szigorú egyházi szabályok elől, nem a könnyebb életet, az alacsonyabb normákat keresték, hanem ellenkezőleg: erkölcsösebb életet akartak élni
o a reformmozgalmak egy része az egyházon belül indult VII. Gergely irányításával, de voltak ettől független mozgalmak is
- ezek a mozgalmak általában kérték a felvételüket a katolikus egyházba, nem azzal szemben, azon belül, azt bírálva jöttek létre
- amely mozgalmakat az egyház nem fogadott el eretneknek számítottak
- olyan is előfordult, hogy a pápa engedélyezte egy születő mozgalomnak, hogy az egyház szervezetén belül új rendet alakítva tanítsanak, imádkozzanak
o az eretnekmozgalmak elsősorban városokhoz kötődnek
- Hogyan harcolt az eretnekek ellen a pápa?
o kiközösítés
o keresztes hadjáratok
o inkvizíció: olyan egyházi bíróság, melynek feladatai az eretnekek felkutatása és elítélése
Az inkvizíció
- az inkvizítorok
o nem papok vezették, hanem profi inkvizítorok, akik erre voltak kiképezve és teljes állásként látták el feladatukat
o a domonkosok: az eretnekek elleni küzdelemre létrejött rend
- a vizsgálat módja
o az inkvizítorok általában párban utaztak városról városra, faluról falura
o nagyon sok iratanyagot készítettek: mindent feljegyeztek a kihallgatások során, így könnyen tudták hazugságon vagy ellentmondáson kapni a vádlottat
o folyamatosan feszültségben tartották a vádlottat
o a tárgyalás teljesen titokban zajlott
o kínzásokat alkalmazhattak, ha valakiről úgy gondolták, hogy rejteget valamilyen információt, vagy nem vonja vissza eretnek nézeteit
o kezdetben meg akarták győzni az eretnekeket, majd ha ez nem sikerült, csak akkor végezték ki őket
A koldulórendek
- az eretnekmozgalmakkal szembeni küzdelemben már nem lehetett hagyományos eszközökkel fellépni
o olyan mozgalom kellett, mely életmódjában az eretnekek által hirdetett evangéliumi szegénységet hirdeti, de hű a pápához
o ezek a mozgalmak az ún. koldulórendek lettek
- kialakulásuk, létrejöttük oka
o az egyház közben egyre inkább elzárkózó lett: a sok szerzetesrend a világtól elzárt helyen alakult ki, az új központokban, a városokban, melyek gyakran kivonták magukat a püspökök földesúri hatalma alól egyáltalán nem jelent meg az egyház
o az eretnekmozgalmak terjednek itt el
- Assisi Szent Ferenc – a ferencesek alapítója
o a rend fő jellemzői
- az evangéliumi szegénység követése
- prédikáltak
- vitatkoztak a hitről az emberekkel
- gyóntattak
