HTML

Szabó Magda Iskola - Történelem 2013/14

Friss topikok

Címkék

18. század (1) 5. osztály (142) 6. osztály (175) 7. osztály (126) abszolutizmus (1) anarchizmus (1) Anglia (2) arabok (1) Aranybulla (1) Athén (3) Augustus (2) a történelem forrásai (1) Bach-rendszer (2) Bizánc (2) Caesar (1) Deák Ferenc (1) demográfia (1) demokrácai (2) dolgozat (57) Dózsa György (1) egyház (1) egyháziak (4) Egyiptom (1) Erdély (1) eretnek (1) evolúció (3) felvilágosodás (1) filmklub (8) Fönícia (1) forradalom (3) Franciaország (1) francia forradalom (5) frankok (2) gazdaság (1) germán (1) gyarmatosítás (1) harmincéves háború (1) házi feladat (130) hűbériség (1) Hunyadi János (1) Hunyadi Mátyás (2) II. (2) II. András (2) II. József (1) III. Béla (1) III. Napóleon (1) imperializmus (1) India (1) információ (71) inkvizíció (1) ipari forradalom (1) iszlám (1) Iszlám (1) IV. Béla (2) jegyzet (152) Jézus (1) jobbágyság (2) József (1) kalandozások (1) Kálmán (1) Karl Marx (1) katolikus egyház (1) kereszténység (2) kiegyezés (1) Kína (1) Kolombusz (1) kommunizmus (1) Kossuth (2) középkor (9) László (1) Lenin (1) lovagok (2) Makedónia (1) Mátyás (1) Mezopotámia (2) Mohács (1) Mükéné (1) művészet (1) Nagy Károly (3) Nagy Lajos (2) Nagy Sándor (1) Napóleon (2) nemesség (3) Németalföld (1) Németország (1) népesedés (1) nők (2) Olaszország (1) óravázlat (1) Oroszország (1) őskor (3) pápa (1) pápaság (1) perzsa (1) Petőfi (1) Philipposz (1) polisz (1) reformáció (4) reformkor (11) Remus (1) Róma (16) Romulus (1) Spanyolország (2) Spárta (1) Spartacus (1) szabadságharc (2) Szapolyai (1) Széchenyi (1) Szent Ferenc (1) szociáldemokrácia (1) társadalom (1) tatárjárás (1) török kor (2) történészek (1) újkőkor (1) uradalom (1) USA (1) usa (1) városok (2) vocabulary (69) Wesselényi (1) Zrínyi Miklós (1) zsidó nép (1) Zsigmond (3) Címkefelhő

6.osztály_órai jegyzet_A mohácsi csata után II.

2014.05.13. 22:12 priszlinger

-          török támadás Bécs ellen 1532-ben

o   a török támadás kudarcot vallott, ugyanis el sem jutottak Bécsig

o   Kőszeg vára feltartóztatta a törököt vagy egy hónapra

  •   1532-ben osztrák vár volt, Ferdinánd kezén
  •   egy délszláv származású parancsnok védte a várat: a horvát Jurisics Miklós
  •   50 000-es török sereg támadott
  •   a várvédők összesen 19 támadást vertek vissza
  •   egy hónap után a döntő ostromra készültek a törökök, de meglepetésre Ibrahim nagyvezér egy kompromisszumos javaslattal állt elő: ha Jurisics megengedi hogy kitűzzék a török lobogót a várra elvonulnak
  •          a párszáz várvédőt vezető kapitány ebbe beleegyezett

o   a török vereség okai

  •   tudni kell, hogy a török haderőnek csak pár hónapja volt Bécs elfoglalásának tervére. ugyanis csak a nyári hónapokban lehetett hadműveleteket kivitelezni, hiszen télen a haderő ellátása nagyon nehézkes volt
  •   az által, hogy Kőszeg feltartóztatta a törököt már nem lett volna idejük Bécsig elérni, majd visszajutni az Oszmán Birodalomba
  •   történészek szerint elképzelhető, hogy nem volt véletlen a török kudarc, talán a törökök nem is akartak eljutni Bécsig
  •          V. Károly császár ugyanis támogatta Ferdinándot és Bécsújhely mellett felsorakozott több tízezres hadseregétől ijedt meg Szulejmán

 

-          1538, váradi szerződés

o   1538-ig folyamatosan zajlott a polgárháború

o   a felek 1538-ban jutottak oda, hogy békét kössenek

  •   Szapolyai látta, hogy politikája a török kezére játssza az országot és nem sikerül neki török támogatással független királyként működnie
  •   az ország szétdarabolódásától is félt

o   a szerződés titkos

o   a szerződés tartalma

  •   mindkét király elismeri egymás méltóságát
  •   mindketten megtartják elfoglalt területeiket
  •   Szapolyainak ekkor nem volt fia, a szerződés lényege: Szapolyai halála után Ferdinándé az ország

 

-          1540 – Szapolyai meghal

o   Mi történne az előzmények ismeretében?

  •   Ferdinánd átvenné Szapolyai országrészét és egyedüli király maradna

o   a történet azonban bonyolultabb: Szapolyai embere, Fráter György nem teljesíti a váradi békében foglaltakat

  •   Szapolyainak időközben fia született, akit János Zsigmondnak neveztek el
  •   a beteg Szapolyai halálos ágyán kapta meg a hírt fia születéséről és azt kérte Fráter Györgytől, hogy ne teljesítse a váradi békében foglaltakat, hanem fiát juttassa a trónra

o   Fráter vezetésével a csecsemő János Zsigmondot 1540-ben Magyarország királyává koronázták

  •   a döntést a szultán is elfogadta

 

-          a Habsburgok terve

o   céljuk a váradi szerződés érvényesítése

o   a törökkel és a Szapolyai-párttal is szemben álltak

o   Ferdinánd egy haderőt indított el Budára, hogy átvegye az uralmat Szapolyai halála után

-          a törökök terve

o   a törökök három ok miatt a mellett döntöttek, hogy megszállják Magyarországot

  •   a Bécs elleni támadásaik nem sikerültek, Magyarország megszállása után könnyebb lenne fő céljukat elérni
  •   meghalt Szapolyai, aki a szövetségesük volt, nem tudhatták, hogy a csecsemő és csapata hatalmon marad-e, illetve a törökök ki tudják-e majd használni, mint apját
  •   válaszul János Zsigmond megkoronázására a Habsburgok beárulták a titkos váradi szerződést a szultánnál, a magyarok ingatagságát bizonyítva

-          az események

o   Szulejmán legyőzi Ferdinánd hadseregét

o   Buda török kézre kerül

  •   Kiktől kell megszereznie Budát?
  •          Szapolyai híveitől
  •   Szulejmán cselhez folyamodott
  •          Szulejmán 1541. augusztus 29-én a magyar főurakkal találkozott
  •          közben katonái beszivárogtak Buda várába, amit a Szapolyai-párt tartott ellenőrzése alatt és kardcsapás nélkül átvették az uralmat
  •          Buda élére pasát nevezett ki és 3000 katonát hagyott hátra

 

-          a török hódításai – a Hódoltság kialakulása

o   Buda megszerzése után úgy tűnt, hogy az ország gyorsan a balkáni államok sorsára juthat és teljesen elveszítheti függetlenségét

o   a Habsburgok ellenállása hatására a törökök végül 25 év alatt, három nagy foglalási hullámban az ország harmadát, a középső területeket tudták elfoglalni

o   1543-45

  •   Buda megerősítése a törökök célja
  •   rövid ideig tudnak ellenállni a várak
  •   Visegrád, Nógrád került ekkor török kézre

o   1552

  •   két török sereg indul útnak
  •          Hádim Ali budai pasa nógrádi várakat foglalt el

o   Drégely a legfontosabb elfoglalt vár

o   ezután Szolnok alá vonult

  •          Kara Ahmed másodvezír a Temesközön keresztül támadott

o   Temesvár elfoglalása után Szolnok ellen vonult

  •          a két hadsereg egyesül

o   60-70 ezer fősre nőtt a török sereg

o   Szolnok elfoglalása után Egernél állt meg a török támadás

o   1566

  •   az idős Szulejmán szultán vezette a sereget
  •          Szigetvár elfoglalása a legfontosabb

 

-          a török és a Habsburgok kiegyezése - 1568 – a drinápolyi béke

o   a fennálló helyzetet rögzíti

o   a Habsburgok tudomásul vették az 1552-es és 1566-os török foglalásokat

o   a Habsburgok évi adót fizettek a törököknek

o   a nagy hadmozdulatok ezután szüneteltek, de a portyák, rablások állandóak voltak

 

-          az ország három részre szakadása állandósult

o   Habsburgok uralta királyi Magyarország

o   török hódoltság

o   az Erdélyi Fejedelemség

o   ezek nagyjából egyenlő részben osztoztak az egykori ország területéből

 

Az egyes várostromokat a tankönyv szövege alapján vettük, így onnan kell részletesen megtanulni.

Szólj hozzá!

Címkék: jegyzet török kor 6. osztály

A bejegyzés trackback címe:

https://szmtortenelem2013.blog.hu/api/trackback/id/tr226160779

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása