HTML

Szabó Magda Iskola - Történelem 2013/14

Friss topikok

Címkék

18. század (1) 5. osztály (142) 6. osztály (175) 7. osztály (126) abszolutizmus (1) anarchizmus (1) Anglia (2) arabok (1) Aranybulla (1) Athén (3) Augustus (2) a történelem forrásai (1) Bach-rendszer (2) Bizánc (2) Caesar (1) Deák Ferenc (1) demográfia (1) demokrácai (2) dolgozat (57) Dózsa György (1) egyház (1) egyháziak (4) Egyiptom (1) Erdély (1) eretnek (1) evolúció (3) felvilágosodás (1) filmklub (8) Fönícia (1) forradalom (3) Franciaország (1) francia forradalom (5) frankok (2) gazdaság (1) germán (1) gyarmatosítás (1) harmincéves háború (1) házi feladat (130) hűbériség (1) Hunyadi János (1) Hunyadi Mátyás (2) II. (2) II. András (2) II. József (1) III. Béla (1) III. Napóleon (1) imperializmus (1) India (1) információ (71) inkvizíció (1) ipari forradalom (1) iszlám (1) Iszlám (1) IV. Béla (2) jegyzet (152) Jézus (1) jobbágyság (2) József (1) kalandozások (1) Kálmán (1) Karl Marx (1) katolikus egyház (1) kereszténység (2) kiegyezés (1) Kína (1) Kolombusz (1) kommunizmus (1) Kossuth (2) középkor (9) László (1) Lenin (1) lovagok (2) Makedónia (1) Mátyás (1) Mezopotámia (2) Mohács (1) Mükéné (1) művészet (1) Nagy Károly (3) Nagy Lajos (2) Nagy Sándor (1) Napóleon (2) nemesség (3) Németalföld (1) Németország (1) népesedés (1) nők (2) Olaszország (1) óravázlat (1) Oroszország (1) őskor (3) pápa (1) pápaság (1) perzsa (1) Petőfi (1) Philipposz (1) polisz (1) reformáció (4) reformkor (11) Remus (1) Róma (16) Romulus (1) Spanyolország (2) Spárta (1) Spartacus (1) szabadságharc (2) Szapolyai (1) Széchenyi (1) Szent Ferenc (1) szociáldemokrácia (1) társadalom (1) tatárjárás (1) török kor (2) történészek (1) újkőkor (1) uradalom (1) USA (1) usa (1) városok (2) vocabulary (69) Wesselényi (1) Zrínyi Miklós (1) zsidó nép (1) Zsigmond (3) Címkefelhő

6.osztály_órai jegyzet_A török Hódoltság

2014.05.13. 22:24 priszlinger

-          a törökök által uralt területet Hódoltságnak hívjuk

o   az Isztambul központtal működő Oszmán Birodalom részévé vált ez a terület

o   ennek értelmében a török közigazgatást, államszervezetet, adózási rendszert építették ki a területen

-          a török Hódoltság az Oszmán Birodalom részévé vált

o   a Hódoltság élén a budai pasa állt

  •   közvetlenül a szultáni udvarból nevezték ki
  •   élete is a szultántól függött
  •         selyemzsinór: ha egy török tisztviselő, mint például egy pasa a szultántól selyemzsinórt kapott, ez azt jelentette, hogy a szultán nem elégedett vele, leváltja és az illetőnek öngyilkosságot kell elkövetnie magán: meg kell fojtania magát a zsinórral
  •         mivel a szultán hívei voltak a tisztviselők és elmenekülni nem nagyon lehetett volna többnyire teljesítették a szultán parancsát
  •   a 145 éves török uralom alatt 99 pasa volt Budán

o   a területet vilajetekre osztották, ezek felelnek meg a mai magyarországi megyéknek

  •   első a budai, 1541
  •   második a temesvári, 1552

o   a török állam hivatalnokai és katonái megjelentek a Hódoltságban

  •   50-80 ezer török érkezett az országba
  •   főként katonák és hivatalnokok, kisebb részben kereskedők és mesteremberek

o   a török katonaság

  •   a lovas katonákat szpáhiknak hívjuk
  •         ők szolgálataikért a meghódított földből birtokot kaptak a szultántól
  •         a birtokot azonban nem örökíthették fiukra, hanem halálukkor az visszaszállt a szultánra
  •         Miért hatott ez rosszul a gazdaságra?

o   mivel nem örökíthette a földet az adott katona ezért nem törődött vele, hogy hosszú távon is termőképes maradjon, nem igyekezte fejleszteni a birtokát, hanem megpróbált minél többet kinyerni a földből

  •   a gyalogoskatonák a janicsárok
  •         ők zsoldot kaptak szolgálatukért
  •         ők a meghódított területekről, így Magyarországról is összefogdosott, elrabol keresztény fiatalok közül kerültek ki
  •         őket kis koruktól az Oszmán Birodalomban fanatikus, muszlim katonákká nevelték át

 

-          Hogyan élték meg a magyarok a török uralmat?

o   adóztatás

  •   a törökök természetesen megadóztatták a területen élő magyarokat, de ez önmagában nem volt keményebb a korábbi időszaknál
  •   a törökök a magyar gyakorlatot figyelembe vették, még a magyar törvényeket is áttanulmányozták: vagyis hasonló adókat szedtek be, mint korábban a magyar földesurak és a király
  •         a török földesuraknak

o   kapunként 1 forintot kellett fizetni

o   a gabona, bor- és bárány-termésből tizedet szedtek

  •         az államnak

o   harács: a kincstár számára évi 1 forintot kellett fizetni

  •   a nem-muzulmánok terhe volt
  •   a kettős adóztatás
  •         a jobbágyok terhét az súlyosbította, hogy magyar földesuraiknak, a magyar államnak és a katolikus egyháznak is fizetniük kellett
  •         a magyarok az állapotot átmenetinek tekintették és a Hódoltság területét továbbra is a magyar király területének és a magyar földbirtokosok területének tekintették
  •         rendszeres volt, hogy magyar katonák törtek be az adót beszedni vagy váraiknak vagy földesurak megbízásából
  •         a kettős adóztatás az egész Hódoltság területére kiterjedt és az egész török korban jellemző volt

o   a vallás kérdése

  •   a törökök muszlimok, a magyarok keresztények
  •   a törökök nem próbálták meg erőszakosan téríteni az embereket
  •   a legügyesebb térítési mód a haradzs adó volt
  •         ezt ugyanis csak a nem-muszlimoknak kellett fizetni, vagyis ha valaki felvette az iszlám hitet, mentesült az adótól
  •         ennek ellenére nagyon kevesen tértek át

o   a lakosság viszonya a törökökhöz

  •   a törököknek bele kellett nyugodniuk abba, hogy a magyarság betolakodóként kezeli őket és a magyar intézmények és törvények egy része tovább élt
  •   sokan menekültek át a királyi Magyarország vagy Erdély területére
  •         a nemesek és a polgárok, majd kis kivárás után a gazdagabb parasztok is a királyi Magyarországra menekültek
  •         a magyar fiatalok a török ellen a magyar végvárakban vállaltak szolgálatot

o   magyar-török katonai kapcsolatok

  •   nagy hadjáratok ekkor már nem voltak, de kisebb határvillongások rendszeresen előfordultak
  •   bajvívás
  •         a legkiválóbb magyar és török vitézek rendszeresen megvívtak egymással
  •         erre komplett szabályrendszereket dolgoztak ki
  •         Túri György palotai várkapitány volt a leghíresebb bajvívó

o   állítólag volt olyan török bajvívó, aki direkt azért jött Magyarországra, hogy megmérkőzzön vele

o   állítólag 600 győztes párviadalt vívott

o   a legenda szerint a törökök elfogták és kivégezték

Szólj hozzá!

Címkék: jegyzet török kor 6. osztály

A bejegyzés trackback címe:

https://szmtortenelem2013.blog.hu/api/trackback/id/tr536160802

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása