- a kiegyezés megkötése
o 1865. december: a magyar országgyűlés összehívása
o a közeledést az hozhatta meg, ha valamelyik fél helyzetében, erősségében változás történik: ez Ausztria újabb katonai vereségével következett be
- 1866: a tárgyalások közben kirobban a porosz-osztrák háború
- a birodalom megerősítése érdekében nagyon fontossá vált a megegyezés a magyarokkal
- Deák kompromisszum-kész hozzáállásával és Ausztria gyengülésével így jöhetett létre a kiegyezés 1867-ben
- a kiegyezés két fél között jött létre:
o az Osztrák Császárság
o a Magyar Királyság
o Ki, kik nem voltak részesei a kiegyezésnek?
- a birodalom többi népei
- közülük a horvátok és a csehek tartottak volna igényt a magyarokhoz hasonló, önálló szerepkörre
- az egyes népek így vagy az Osztrák Császárság vagy a Magyar Királyság területén éltek tovább
- az állam neve Osztrák-Magyar Monarchia lett
o voltak ún. „közös ügyek”, melyek összekapcsolták a két félt
- közös volt az uralkodó
- közös volt a hadsereg
- közös volt a külpolitika
- közösek voltak a pénzügyek
o Melyik félnek volt nagyobb befolyása a közös ügyekre?
- az osztrák félnek, az uralkodó a Habsburg családból került ki
- a külpolitika élén gyakran magyar politikus állt, de azt is Bécsből irányították
o a két állam a többi ügyét maga, önállóan intézte
- megállapodtak az alkotmányosság visszaállításáról
- a megyei önkormányzatok visszaállítása is megtörtént
- működött a magyar országgyűlés
- ide a magyar választók magyarországi pártok képviselőit juttathatták be
- két nagy párt alakult
o a Szabadelvű Párt
o a Függetlenségi Párt
- a fő különbség a kiegyezéshez való viszony volt
o a Szabadelvű Párt a kiegyezés híveiből, Deák Ferenc támogatóiból alakult, egy mérsékeltebb párt volt
o a Függetlenségi Párt ellenezte a kiegyezést és egyáltalán nem akart engedni az 1848-as áprilisi törvényekből, ahol a hadügy, a külügy és a pénzügy is a magyar kormány felügyelete alatt volt
- korszakunkban a választásokon kizárólag a Szabadelvű Párt nyert, a Függetlenségi Párt a legnagyobb ellenzéki párt volt
- magyar kormány működött
- a végrehajtást Magyarországon egy magyar kormány végezte
o mivel a kormány terveit a parlamentnek kell megszavaznia, így a kormányfő a legnagyobb parlamenti pártból került ki
o hiszen ha nem így lett volna, a parlament leszavazta volna a kormány intézkedéseit és nem működött volna az ország
o Melyik pártból került ki a miniszterelnök?
- korszakunkban a Szabadelvű Pártból
- az első, 1867-ben választott kormányfő Andrássy Gyula volt
o 1849-ben a szabadságharcban vívott szerepéért Andrássyt halálra ítélték
o ő maga Párizsba emigrált, de távollétében névtábláját felszögelték egy akasztófára, így jelképesen végrehajtva az ítéletet
o az 1850-es évek végén térhetett vissza Magyarországra
o 1867-ben pedig ő helyezte a koronát Ferenc József fejére, aki 18 évvel korábban halálra ítélte
- a korszak leghíresebb miniszterelnöke Tisza Kálmán volt
o ő 15 évig töltötte be a miniszterelnöki pozíciót
o „generális”-nak is nevezték
- Wekerle Sándor
o a korszak első nem nemesi származású miniszterelnöke volt
o az ő miniszterelnöksége alatt vezették be az állami anyakönyvezést és a polgári házasságot
- addig csak az egyház adhatott össze egy párt, s elválni sem lehetett
- a rendszer kiépítése: a magyar kormány több fontos intézkedést, reformot is hozott a kiegyezés után
o magyar-horvát kiegyezés
- Horvátország nagyfokú önállóságot kapott
o nemzetiségi törvény
- Melyek voltak a Magyar Királyság legnagyobb lélekszámú nemzetiségei?
- a románok, szerbek, szlovákok
- őket is elérte a nacionalizmus: a saját nyelv használatát, saját kultúrát akartak, és lassan megfogalmazódott a minél nagyobb politikai önállóság igénye is
- Mi volt az 1848-49-es szabadságharc alatt a viszony a magyarok és a nemzetiségek között?
- a magyarok nem tettek semmilyen engedményt a nemzetiségeknek, ők úgy érezték, hogy semmivel nem lenne jobb nekik egy önálló Magyarország alatt
- az, hogy a magyarok a nemzetiségekkel nem foglalkoztak, nagyban hozzájárult a szabadságharc kudarcához
- a nemzetiségi törvényben, Európában szinte egyedülálló módon rendezték a nemzetiségek helyzetét
- a közigazgatásban és az oktatásban használhatták saját nyelvüket
- lehetővé vált nemzetiségi kulturális egyesületek alakítása
- a probléma
- a nemzetiségek nem elégedtek meg ezekkel a jogokkal, nagyobb politikai önállóságot követeltek
o a magyar hatóságok néha nehezítették a meglévő jogokkal való élést
o népoktatási törvény: erről külön fejezetben tanulunk
