Szabó Magda Iskola - Történelem 2013/14

A felvilágosodás

-         a felvilágosodás gondolkodói tartották saját korszakukat a „fény századának”, s a középkort sötétnek

• a felvilágosodás az eszmének, az emberi agyaknak a felvilágosodását jelenti
• a század gondolkodói szerint az ember sötétségben élt, nem gondolkozott a világról, s ezt meg kell változtatni

A felvilágosodás előzménye

-         a felvilágosodásban a filozófusok játszották a vezető szerepet, de a folyamat elindítói akaratlanul is egy évszázaddal korábban élt természettudósok voltak

• Kepler, Kopernikusz és Galilei: nem a Föld, hanem a Nap van a középpontban, vizsgálták a bolygók mozgását
• Newton: a fizika törvényszerűségeit írta le
• Hogyan gondolkoztak ezek a tudósok előtt a világról az emberek?
  •  a Biblia alapján, azt fogadták el; vagy nem is tettek fel bizonyos kérdéseket
• Milyen problémával néztek szembe ezek a természettudósok?
  • az egyház üldözte a keresztény tanításokkal nem egyező tudományos eredményeket
  • Giordano Bruno-t máglyán égették meg tudományos eredményei miatt 1600-ban
• Korábban a Biblia határozta meg az egyes kérdésekről való gondolkodást. Mi alapján alakították ki ezek a tudósok az eredményeiket?
  • az ész, a logika, a megfigyeléseik és tapasztalataik alapján

-          a felvilágosodás alapelvei

• a világ megismerhető
  • a tudósok a természetet, a csillagok mozgását próbálták leírni az ész és a logika mentén haladva
  • a 17. századi tudományos forradalom azt állította, hogy természeti törvények irányítják világunkat → a felvilágosodás gondolkodói szerint akkor az emberi világot is természeti törvények irányítják
    • ha a világ megérthető, akkor irányítani és a helyes irányba változtatni is lehet
    • fel lehet tenni olyan kérdést, hogy jól működik-e az állam, jó-e hogy az emberek 90%-a a mezőgazdaságból él, jó-e, hogy az uralkodónak korlátlan hatalma van, jó-e, hogy a nemesség adómentes
      • eddig ezeket a dolgokat amolyan régtől való, Isten által teremtetteknek gondolták, fel sem merült, hogy ezen alapjában változtatni lehet
• ez az a felfogás, ami a leginkább jellemző a felvilágosodásra:
  • a hit abban, hogy a világ megismerhető és megváltoztatható
  • a természettudományok szigorú, érzelmek által nem befolyásolt gondolkodásmódját alkalmazták a társadalmi kérdések vizsgálatában is
  • az hogy az ész és a logika alapján egy jobb világot lehet teremteni

-         a tudományos élet változásai viszonylag gyorsan elterjedtek

• korábban a szellemi teljesítmények, tudományos kutatások finanszírozása a királyi udvarhoz, esetleg nagyon gazdag arisztokrata személyekhez kapcsolódtak
• a 18. században ez megváltozott: a felemelkedő, városi és a tudományos eredmények iránt érdeklődő polgárság körében is megjelent a tudományos életről való beszélgetés
  • egy, fényűző életmódot élő arisztokrata számára a tudomány legfeljebb szórakozás lehetett, de a vállalkozását vivő polgár számára komoly, a gyakorlati életben is hasznosíthatóak lehettek a tudományos eredmények
    • a szövőiparban használt gépek a manufaktúra-tulajdonosokat gazdagíthatták
  • a királyi udvarokról tolódik a hangsúly a polgári szalonokba (Versailles → Párizs)
• emellett a könyvnyomtatás elterjedése is lehetőséget adott a tudományos munkák minél könnyebb megismeréséhez
• az utazás könnyebbsége miatt Európában egy határokon átívelő szellemi, tudományos élet alakult ki
• összefoglalóan: a 18. században megerősödő polgárság volt az, amelyik fogékony volt az újfajta gondolkodásmódra és hozzájuk köthető a felvilágosodás eszmeáramlata is

Nézzük mivel szemben jött létre a felvilágosodás eszmerendszere!

-          a középkori merev szabályokkal, kötöttségeivel szemben

• a mozgalom vezetőinek célja az volt, hogy a világot „az irracionalitás, a babonák és a zsarnokság hosszú időszaka után a fejlődés útjára vezessék”

-          az egyház ellen

• a tudatlanság, a babonák, a vak engedelmesség ellen, amiket az egyházhoz kötöttek
• elsősorban az egyház szervezetét támadták
• az egyházat a hagyományos hatalmi szervezettel is azonosították, hiszen az egyháznak nagy szerepe volt az államok működésében
  • fontos követelésük, hogy válasszák szét az államot és az egyházat
    • az egyház csak a hívekkel foglalkozzon, de az állami kérdésekbe ne szóljon bele
    • ne hozzon az állam egy olyan törvényt, amit a Bibliával indokol meg

-          az emberek közti születési különbségek ellen

• a középkor társadalma: az egyes csoportokba születők más és más jogokkal rendelkeztek
  • egy nemes kisbabáról már születésekor tudhatjuk, hogy adómentes lesz, szabad ember lesz, joga lesz eljárni a parlament üléseire és ott beleszólni az állam életébe
  • egy jobbágy kisbaba ugyanakkor nem lesz szabad, robotolnia kell és terményjáradékot adni a földesurának, és az fog felette bíráskodni
• számunkra már természetes, hogy ma mindenki azonos jogokkal születik, ezt a felvilágosodás gondolkodói kezdték követelni
  • legyen egyenlőség a törvény előtt: ugyanazok a törvények vonatkozzanak nemesre és jobbágyra és ugyanazon a bíróságon vizsgálják ki az ügyüket

-          a gazdaság kötöttségei ellen

• a jobbágyi függés és az ehhez kapcsolódó tizedfizetés, robot
• a nemesi adómentesség
• a céhek, belső vámok
  • a céhekre emlékezhetünk: nagyon szigorúan szabályoztak mindent: hogyan kell elkészíteni az árut, mennyiért lehet adni, még tüsszenteni sem lehetett, mert az reklámnak számított
  • a felvilágosodás gondolkodói úgy vélték, hogy legyen verseny az egyes műhelyek között: aki olcsóbban, jobb minőségű árut készít, azt veszik majd az emberek

-          az írott alkotmányért

• az alkotmány egy társadalom életét meghatározó alaptörvény
• addig sok helyütt ilyen nem létezett és a hagyományok alapján működött az alkotmány
• ha írott alkotmányt hoznak azzal nehéz visszaélni, az arisztokrácia nem fér hozzá
• ezzel a királyok korlátlan hatalmát is megpróbálták visszaszorítani

-          az alapvető emberi szabadságjogok bevezetése

• alapja, az a hit, hogy minden ember egyenlőnek és szabadnak születik
• ebből következően követelték a törvény előtti egyenlőséget, amire az előbb már utaltunk
• mindenkinek joga van szabadon szólni, gondolkozni
  • a szólásszabadság ma is olyan alapvető jog, ami mindenkit megillet, és sok vita van ezzel kapcsolatban
  • ez nem volt így korábban: az uralkodók bírálata akár felségsértési pert és halálos ítéletet is vonhatott maga után
• további egyéni szabadságjogok
  • vallásszabadsághoz való jog
  • szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga

-          az isteni felhatalmazás alapján uralkodó királyok ellen