Az ősember művészete
- Nézzük, milyen jellegű dolgokat készítettek az ősemberek!
- nyaklánc, szobor, gyöngyö, karkötő, barlangfestmények
- Mi a művészet?
- mindenkinek más a tulajdonsága, a szépérzéke, mast tart neki illőnek, így a használati tárgyakból (pl: kalapács) is sok féle van a piacon
- a Tatán talált őskori lelet
- ezen a tárgyon láthatunk egy természetes vágást és keresztbe, szimmetrikusan egy mesterséges vágást is, aminek funkciója nem volt
- ez az egyik legkorábbi olyan tárgy, amin látunk egy olyan dolgot, egy belekarcolt vonalat, aminek látszólag nincs hasznossági funkciója
- valaki azért karcolta bele, mert így szebbnek találta és így ezt már művészetnek tarthatjuk
- a használati tárgyakon is tehát sok olyan díszítés van, amit már művészetnek tekinthetünk, a gyöngyök, nyakláncok vagy szobrok pedig már magukért a művészeti értékükért jöttek létre, úgy hogy komoly használati értékük nincs is feltétlenül
- Villendorfi Vénusz
- a szobrocska adatai
- a szobor készítője nem a reális ábrázolásra törekedett, hanem sokkal inkább idealizált nőalak megformázására
- a fejét hajfonatok, vagy valamiféle fejfedő borítja
- Mit jelképezhet, mire utalhat az erős kövérség kihangsúlyozása?
- a mell, a fenék erősen a termelékenységgel való erős kapcsolatra utalnak
- más vélemények szerint a szobrocska az előkelő társadalmi pozíciót szimbolizálja a vadászó-gyűjtögető közösségben
- a kövérség ugyanis nem feltétlenül a termékenységgel kapcsolatos, hanem az egyén túlélési képességeivel is összefügg az adott korban
- az akkori populáció átlagéletkora nem tette lehetővé, hogy a túltápláltsággal összefüggő keringési betegségek kialakuljanak, ezzel szemben a jóltápláltság a jólétre és az ínséges periódusok eltűrésére utal
- bárki könnyen megtekintheti, ugyanis jelenleg a Bécsi Természettudományi Múzeumban tekinthető meg
- a „Vénusz” elnevezésről
- Vénusz a szépség és a szerelem istennője a görög mitológiában
- általában egy kor nőideálját Vénusznak szoktuk hívni, minden korban a festők és a szobrászok készítenek aktokat, amik a kor szépnek képzelt nőjét mutatják be
- Sarlós isten
- Szegvár európai hírű nevezetessége az itt talált öt agyagszobrocska
- az első szobrocskát a Sarlós Istennek is nevezik a kezében tartott, vállára hajló aratóeszköz, a sarló után
- a Kr. e. 5000-4400 között keletkezett
- barlangrajzok
- az egyik leghíresebb lelőhely a Spanyolországban található Altamira barlang
- az 1870-es évek elején történt, hogy a barlang előcsarnokában folytatta ásatásait
- kislánya unatkozván felfedezőútra indult a barlang belseje felé. Hamarosan – bikák, bikák! - kiáltásokkal futott vissza és kezdte maga után vonszolni a szűk folyosóba meglepett apját
- az egyik terem mennyezetét élénk színekben pompázó bölények, lovak, vaddisznók, szarvasok csodálatos festményei borítják
- Mi lehetett a célja ezeknek a barlangfestményeknek?
- úgy gondolták, hogy az állatok ábrázolásával, a vadászat eljátszásával, a falon lévő böény képének leszúrásával befolyásolni tudják a vadászatot
- az ősemberek hitvilága
- úgy vélték, hogy a világot olyan erők mozgatják és irányítják, akiket ők nem láthatnak
- ekkor még nem isteneket képzeltek el, hanem megfoghatatlan erőket, a természeti erőket
- vihar, villámlás, szárazság, árvíz
- egy-egy természeti katasztrófa az egész törzs élelemellátását veszélyeztethette
- az ősember legfőbb célja az volt, hogy megmeneküljön ezektől a jelenségektől és szerettek volna tenni is ezért
- megpróbálták befolyásolni ezeket a természetfeletti erőket
- az ősember kösségekben volt olyan személy, aki képes volt kommunikálni ezekkel a természetfeletti erőkkel: őket sámánoknak hívjuk
- ők voltak a közvetítők az emberek és a természetet irányító erők között
- Hogyan lett valakiből sámán?
- erre születni kellett, ami azt jelenti, hogy születéskor valamilyen furcsaság lépett fel
- a baba foggal született, vagy hat ujja volt az egyik kezén: ez jelölte ki őt a sámán szerepre
- a sámán egy különleges pozíciót foglalt el a törzsben, amolyan varázslóféle volt
- a sámán eszközeit kitalálhatjuk a képekről: tánc, maszkok, dob, tűz
- általában tábortűznél, az egész közösség előtt transzba esett, énekelt, táncolt, dobolt és furcsa szavakat mormogott
- valószínűleg olyan szereket szedett, amit ma kábítószernek mondanánk: különböző bódító hatású gombákat, bogyókat
- ezektől hallucinálni kezdett
- általában tábortűznél, az egész közösség előtt transzba esett, énekelt, táncolt, dobolt és furcsa szavakat mormogott
- az ősember kösségekben volt olyan személy, aki képes volt kommunikálni ezekkel a természetfeletti erőkkel: őket sámánoknak hívjuk
- ekkor még nem isteneket képzeltek el, hanem megfoghatatlan erőket, a természeti erőket