A bécsi kongresszus
- a napóleoni háborúk után rendezni kellett Európa helyzetét
- Bécsben nyitnak meg egy nagy kongresszust, amin Európa uralkodói ünnepelnek
- hatalmas táncmulatságok, bálok, Európa krémje jelen van
- tisztázandó kérdések
- a visszahódított területek felosztása – hagyományos feladata a békekonferenciának
- a forradalom terjedő vívmányaival is kellett valamit kezdeni
- a résztvevők
- a legerősebb uralkodóvá a korban a Napóleont Franciaországig üldöző I. Sándort cár vált
- az angolok, akiket nem a király, hanem a miniszterelnök képviselt a kontinentális egyensúly helyreállítása érdekelte
- a porosz uralkodó
- azt akarta elérni, hogy Franciaország ellensúlyozására jöjjön létre egy nagy német állam Poroszország vezetésével
- Franciaországot Talleyrand külügyminiszter képviselte
- ő a világtörténelem leghíresebb diplomatája: karrierjét XVI. Lajos alatt kezdte, szolgált a forradalom több időszakában, majd Napóleon alatt is, s XVIII. Lajos is igényt tartott tudására és tapasztalatára
- sikerült úgy alakítania a kongresszust, hogy Franciaországot ne egy legyőzött hatalomként tekintsék, hanem a helyreállított Bourbon királyságként
- a Habsburg Birodalmat Klemens Metternich külügyminiszter képviselte, a 19. század első felének leghatásosabb politikusa
- ő a régi rend helyreállításának határozott elképzelésével nyitotta meg a konferenciát
- az isteni eredetű uralkodókép visszaállítása
- ez a nemesség és az egyház régi hatalmának visszaállítását is jelentette
- nagyon fontos elképzelése volt, hogy kell egy eszköz is, ahhoz, hogy ne fordulhasson elő az, ami Franciaországban előfordult
- valamilyen szövetséget kell létrehozni a régi rend európai híveinek
- ő a régi rend helyreállításának határozott elképzelésével nyitotta meg a konferenciát
- a béke
- a nagyhatalmak nem akarták megerősíteni egyikőjük hatalmát sem jelentős mértékben, és a legyőzött Franciaországot sem nagyon meggyengíteni, hogy megtartsák az egyensúlyt Európában
- Poroszország és Ausztria is kapott területeket
- Oroszország jelentős lengyel területekhez jutott
A Szent Szövetség
- létrehoztak egy szervezetet, aminek a feladata az volt, hogy a régi rendet fenntartsa Európában
- ezt Szent Szövetségnek nevezték
- alapítói Poroszország, Oroszország és a Habsburg Birodalom voltak, de hamarosan Európa legtöbb állama a tagja lett
- a kontinens ügyeitől gyakran különálló Anglia nem lépett be
- az 1815 utáni európai időszak névadója lett, ezekben az évtizedekben a Szent Szövetség Európájáról beszélünk
- a szövetséget Európa csendőrének is nevezték
Új eszmék terjedése
- a liberalizmus
- ez a felvilágosodás, majd a francia forradalom alatt megjelenő szabadságeszmének az összefoglaló neve
- egyrészt jelenti a törvény előtti egyenlőség követelését
- másrészt mindenféle szabadságjogot
- az alapvető emberi szabadságjogokat: a gondolat és a szólás szabadságát
- a sajtó- és vallásszabadságot
- a gazdasági szabadságot: a gazdaság kötöttségeinek, a céheknek, belső vámoknak, az állami beavatkozásnak az eltörlését
- jelenti a jobbágyok felszabadítását: mivel a jobbágyi állapot szolgai állapot, a jobbágy személyében függ a földesurától, így ezt is el kell törölni, nem beszélve arról, hogy a jobbágyi állapot a gazdaság szabadságát is sérti
- nacionalizmus
- a nemzeti eszme, az egy nemzethez való tartozás érzése a francia forradalom idején jelenik meg
- korábban az állam az uralkodót jelentette, a hadsereg az uralkodó céljait igyekezett megvalósítani
- a forradalomban a hadsereg a saját érdekeiért, a forradalom vívmányainak megvédéséért harcolt
- megjelent a nemzeti színű zászló és nem az uralkodóért, hanem a francia nemzetért küzdöttek
- a 19. század elején a németeknél jelet meg
- megjelenése
- ekkor még csak írók, költők, egyetemi tanárok vágynak egy német felkelésben Napóleon ellen
- tudósok összegyűjtötték a népdalokat, népmeséket
- pl: a Grimm testvérek, s őket is erősen vizsgálta a rendőrség
- kialakul az a felfogás, hogy ha nem is volt a történelem folyamán egy német állam, ami minden németet egyesített volna, de a német nép mégis összetartozik kulturális alapon és szükség van valamilyen formában egy német államra
- megjelenése
- továbbterjedése
- később Közép-Európa kisebb népeinél is megjelent
- ilyen a magyar nép
- majd a 19. század második felében a csehek, szerbek, horvátok is
- a 20. században a brit gyarmatbirodalom bomlik fel Ázsia és Afrika népeinek nacionalizmusa miatt
- később Közép-Európa kisebb népeinél is megjelent
A 19. század Európája
- a századot a Szent Szövetség uralta és a szövetség küzdelme a liberalizmus és a nacionalizmus ellen
- Ausztria számára a népfelség elvének elismerése, a sok nemzetiség miatt, az állam végét jelentette volna
- Metternich minden európai konfliktust, ahol a nacionalizmus megjelent csírájában próbált elfojtani, mert úgy gondolta, hogy az előbb utóbb a Habsburg Birodalom végét jelentené
- az egyetemekre beépített kémekkel, a sajtó erős cenzúrázásával, társaságok feloszlatásával, és ha szükség volt rá hadsereggel fékezte a nemzeti indulat elterjedését
- Metternich valószínűleg tudta, hogy nem fordíthatja vissza a történelem kerekét, de szerette volna minél inkább meglassítani azt
- végül 1848-ban jutott el oda a történelem, hogy Metternich sem tudta megállítani a folyamatokat
- odáig, 1815-1848-ig Metternich határozza meg Európa arculatát
Dél-Amerika forradalmai
- a nemzeti eszme a 19. század első felében Dél-Amerikában is megjelent
- elsősorban Simon Bolivar tábornok tevékenysége nyomán alakultak új államok
